Sziasztok!
Az Anettkás sztori után alig merem leírni a mi történetünket, mert lehet, hogy többet szóba sem álltok velem. Na azért röviden: 2004. szept. 11-re volt kitűzve az esküvőnk. Szept. 10-én megtudtuk, hogy lakik valaki a pocakomban (akkor 5 hetes volt, még nem volt szívhang), de akkor már be volt fizetve a nászútra Tunéziába, meg annyira nem is gondolkodtunk azon, hogy lemondjuk-e, vagy ilyesmi. Szóval elmentünk, és ott fürödtem a tengerben, tevegeltem, dzsip túrán voltam. Persze meglett az eredménye, mert lett egy kis vérzésem. Szerencsére eljutottunk egy olyan helyi nőgyógyászhoz, aki Magyarországon végezte az egyetemet, így magyarul is beszélt, és teljesen normális volt. Először a magánrendelőjében vizsgált, ahol csak hasi uh-ja volt, és kicsit ránk is ijesztett, mert azon nem látszott semmi. Aztán a vérzés elmúlt, de másnap bementünk a magánklinikára, ahol dolgozott, ott volt normál uh, és azon látszott, hogy minden rendben, sőt szívhang is volt! Valószínűleg a beágyazódástól volt a vérzés, persze a megerőltetés biztos nem tett jót. Volt két szörnyű napunk, most már nem vállalnék be ilyesmit. Aztán novemberben, akkor olyan 13-14 hetes lehettem, Rómában voltunk egy hétig, és egész nap mászkáltunk mindenfelé, és az jó fárasztó volt. És szülés előtt egy hónappal voltam utoljára step aerobikon. Na, ki nyert, Lindi, vagy én?

Bár ha jönne perpetum mobile Adánk, biztos ő is mesélne néhány jó kis történetet...
Ancsi!
Én néha teszek olajat a főzelékbe, ez attól, hogy függ, hogy éppen elfelejtem-e, vagy sem. És használtam már kaprot meg petrezselyemzöldet, Emmának bejött.
És művház nincs olyan messze gyalog, szóval ha gondolod gyere, én mindenképpen magamhoz veszem a cuccaidat.
Zsanci!
Érdekes volt olvasni, hogy milyen egy casting, nagyon komolynak tűnik. Úgy értem, ha 600 jelentkező volt, én kapásból arra gondoltam, hogy csinálnak valami előszűrést, de akkor nem bízzák a véletlenre, megnéznek mindenkit.
Megyek aludni, hogy holnap friss legyek a játszóházban
