Újra Szegeden vagyunk, egyelőre próbálok rendet teremteni, meg kivasalni egy töménytelen mennyiségű ruhahalmazt. Elég aktívan telt ez a két hét, mert Dorka ezidőalatt elkezdett forogni ezerrel, állandóan legurult a matracáról. Az utolsó napon meg elkezdett mászni, szóval, ezentúl csak Tapolcára kell mennünk , ha valamit nem akar csinálni
Rá kellett döbbennem, hogy itt jóval barátságtalanabbak az emberek. Otthon állandóan megállítottak idegenek, mindenki segítőkész volt, bárhová eljutottam babakocsival.
Ma reggel a piacon egy öreg nőci(nagyon "kedvesen" közölte, hogy hogy veszem a bátorságot, hogy babakocsival megyek piacra. Megjegyzem, semmiben nem akadályoztam, még csak el sem gázoltam. Láttam rajta, hogy hiába próbálnám elmagyarázni, hogy egy 6 hónapos gyerek sajnos még nem tud járni...















