Eszter: Ne is mondd, a szívem facsarodik össze érted, ha arra gondolok, hogy pont ugyanott lennénk....
De hiszek abban, hogy minden okkal történik, akkor annak ott, úgy kellett alakulni, hogy egy tökéletes terhesség és esetleg tényleg pont iker-fiúbabáitok születhessenek???
Érdekes lehetett az álmod a fiúkkal... képzeld, ha bejön, milyen lesz már???....
Én bakker még nem álmodtam semmi babásat vagy terhességeset se amióta az vagyok.... mondjuk rémálmom se volt csak 1-szer, az is olyan horrorfilmes-thrilleres volt.
Igen-igen, a második fele visszaszámlálása elindult... csak kapkodom ám a fejem... még most is, szinte naponta megkérdezzük Rajóval egymást, illetve mostmár csak én Őt, hogy TE elhiszed, hogy ittvan nekünk???? Mostmár elhiszed?? Olyan fura ez, mert olyan sokáig vártam és most mégis úgy nézem magam, mint ha egy kívülálló lennék, hogy alig merem még mindig elhinni...

Pedig már érzem a mocorgásait, csak még kivűlről nem lehet csekkolni... Ha már Rajó is érezni fogja, talán tényleg elhiszem majd???
Remélem nem azt vetíti ez az egész előre, hogy nem leszek a mi picinknek jó anyukája......

Hisz mindenkitől csak azt hallom, hogy bennem milyen sok az anyai ösztön, ahogy a barátokkal is tyúkanyóskodom, a macskáknak is én vagyok a mami..... Na majd meglátjuk...
Ancsi, hát mostmár van has....alakul az a kisgömböc...

RAjó olyan lökött, állandóan ezt a gömböc magyar népmesét emlegeti.. már én is úgy látom a hasam
Én is nagyon várom a holnapot, randizunk a mi Sz-szünkkel végre... remélem jókat fog mondani...
