Az ocsmány napom dióhéjban (aztán rohanok tanulni

).
Botond 5:40-kor ébredt, és onnanól egyfolytában csak sírt, nyüszögött, vergődött

. Csak Nurofen volt itthon, azt adtam neki, de semmit se használt. Nekem 11-re oda kellett volna érnem receptekért a rendelőbe, ezért hívtam apát, hogy hozza el légyszi. Ő sajnos nem ér rá, üljek be a kocsimba és hozzam el én

. Oké, legalább beviszem a gyereket is gyerekrendelésre.
Épp szedem össze az immár 5(!) órája szenvedő gyerekemet, mikor hív a szomszéd, hogy tisztázzunk vmit (anyósom bekavart, nem lényeg). Nagy nehezen elindulok, gyerek ordít, a szomszéd még mindig magyaráz a telefonban, mikor 100 m után érzem, hogy mi gáz vam a kocsival.
(Ehhez tudni kell, hogy szombaton defektet kaptam, de tudtunk menni rövidtávon a kocsival, ha előtte felfújtuk a gumit. Mivel apa azt mondta üljek be a kocsimba, és menjek, gondoltam fel van fújva, én hülye meg nem néztem meg induláskor, mert lefoglalt a szomszéd, meg a gyerek.)
Na, ennél a pontnál elsírtam magam, mert 3,5 óra alvás után ez már sok volt nekem a jóból

. Hívom apát, erre ő, mint odaadó társ közli, hogy ha már ilyen béna voltam, oldjam meg, ahogy akarom, de mire hazajön legyen kész

. Mivaaaan?

(Itt egy olyan monológ következett, melyre utólag közölte, hogy ha még egyszer így beszélek vele, akkor felisútleisút

)
Nekiálltam a vinnyogó gyerekkel kereket cserélni, de a csavarok meg se mozdultak (az óra meg ketyegett, és 11-re ott kellett lennem!). Szóltam a sógoromnak, de hiába nem tudtuk leszedni, pedig izomból nekifeszült szegény a 90 kilójával

.
Rohanok a szomszédhoz kölcsönkocsiért, bepaszírozom a gyereket (szerencsére gyerekülés volt benne), rohanok a receptekért, gyerekem meg közben elájult. Babakocsi persze nincs nálunk, így a vállamra teszem (olyan volt, mint egy rongybaba, úgy ki volt merülve

). Gyerekrendelésen 400-an voltak, gondolom jó betegen, ezért inkább nem vittem be, csak kikunyiztam neki a gyógyszertárban Germicid C-t. Mondanom sem kell, úgy néztek rám, mint a véres rongyra

.
Aztán hazajöttünk, apa is megjött, utána elvittem a kocsit gumishoz, és a délután már nyugisan telt. Botond számára is, mert a kúptól el tudott aludni, és délután is csak kicsit volt nyűgösebb a szokásosnál, de az már istenes volt...
Ennyi. Biztos kevésbé élem meg gáznak, ha többet alszom, vagy nem ordít végig a kisfiam....
