Sziasztok!
Na végre eljutottam én is addig, hogy írjak.
Valami van a laptopunkkal, mert egyre többször nem tetszik neki valami és folyamatosan kidob a netről...
Majd szólunk az ismerősünknek, hogy nézze meg, biztos vírus...
A kis betegeknek jobbulást kívánok!
Remélem már Tomika is túl van a nehezén! (még nem volt időm megnézni a blogodban az új szoba terveit, de semmi esetre sem hagynám ki!
Örömmel olvastam, hogy Joni is szépen felépült. Nagyon sokat gondoltam ám Rátok!
A képek zseniálisak! Korinna amilyen édesen alszik, Katus a csini kis szerelésében... És a többiek! Egyszerűen megzabálni valóak!!!
Borostyán láncunk már van nekünk is. Állítólag a fogzáskor nagyon jó szolgálatot tesz. Hát, majd meglátjuk!
Az én kisfiam szájában még egyáltalán nem is volt cumi. Csak és kizárólag anyatejet kap, ha éhes, ha szomjas.
Jászócumink meg egyáltalán nincs is. (Illetve hazudok, mert a Felicitas csomagban volt egy, de nem vettem elő.) Szerintem teljesen fölösleges lenne neki adnom. Persze nem minden baba egyforma. De neki úgy veszem észre, hogy nincs ilyesmire igénye, még alváshoz sem. Az igaz, hogy olyankor szokta egy kicsit szopni a pici kis kezét, de máskor nem nagyon. Akkor meg minek szoktassam rá?
Én úgy tervezem, hogy 6 hónapos koráig csak és kizárólag anyatejet kap Boriszka és majd csak utána szépen, fokozatosan kezdem el a hozzátáplálást (valószínűleg rizzsel).
Az anyatej vs. tápszer vitához csak annyit fűznék hozzá, hogy abban az esetben, ha valakinek nincs más lehetősége mint a tápszer, akkor teljesen jogos és a lehető legtökéletesebb megoldás, de hálát adok az égnek, hogy van elég tejem. Ha nem lenne én is tápszert adnék.
De amikor valaki arra hivatkozva, hogy tönkre megy a melle, szándékosan apasztja el a tejét, na az ilyen "anyát" nem tudom, hogy hová küldeném...
Amikor épp szültem, akkor jött egy szőke (bocsánat az érintettektől, én is az vagyok, ráadásul gyárilag...) miss picsa, aki közölte, hogy most jelenkezik felvételre a holnapi tervezett császárjához. S mint kiderült, csak azért szült így, mert félt és egyszerűbbnek találta a császárt... No komment. Persze szoptatni se volt hajlandó ám!!!!! Na az ilyen nőket nem értem én!!!! És az ilyeneket igenis elítélem. HÁT, KÖVEZZETEK MEG ÉRTE!
Majd' elfelejtettem:
tül vagyunk ez első hosszabb utunkon! (durván 600 km oda-vissza).
A kisfiam egy ANGYAL!!!!!!! Semmi gond nem vol, sem az úton, sem a "vendégségben". Sőt, olyannyira elemében volt, hogy végig vigyorgott, kacagott, meg "beszélt" a számára idegeneknek!
Az apukám unokabátyja is szóvá tette, hogy az ilyen picik még nem szoktak ilyen dolgokat csinálni!!!

A férjem melle persze dagadt a büszkeségtől!
