Rita
Csak jótanácsként irom, hogy tanuld meg bátran elengedni a füled mellett édesanyád, anyósod és más rokonok okos tanácsait. Mi 11 éve vagyunk házasok és ebből közel 10-et éltünk otthon Anyósomékkal

Egész művészien kitanultam ennyi idő alatt, hogy miként szelektáljam a mondandóikat ill. miként mondjak úgy körmondatokat, hogy tartalma az nem sok van, de mégis úgy érezzék választ kaptak a kérdéseikre


Mert hogy hihetetlen kiváncsiak is és ugye nem mindenről akar az ember beszámolni nekik vagy másnak

Tényleg annyira nem éri meg ilyen kis "butaságokon" bosszankodni, hidd el nekem

No én sem voltam ám mindig ilyen "bölcs"

Őszintén szólva csak akkor eszméltem rá ezekre a dolgokra, mikor a babák megszülettek és az ÉLET és a Halál mindösszesen egyetlen hajszál különbséggel lebekett a fejünk fölött... Akkor ott tényleg tiszta lélekkel, őszinte szeretettel lecsupaszodva szembesültem a legfontosabb dologgal és rájöttem micsoda badarságokon tudtam én azelött keseregni pedig a valóság az, hogy ezek jelentéktelen dolgok


Én meg olyan sokszor éreztem korábban, hogy bizonyos dolgok megkeseritik az életemet pedig a valóság az, hogy a boldogságot csak magunk lelhetjük meg és drága kincs és örülni kell minden apró részletének


Most is, ha nekikeserednék a hétköznapoknak - mert azért megesik ez is - akkor azon nyomban felidéződik az az időszak mikor a babák születtek és annyira átértékelődik minden

Tul.képpen átértékelődtem én is, a nézeteim no meg persze az Anyaság is kicsit más szemszögből mutatja meg a dolgok lényegét


Mondhatom, hogy tanultam a "leckéből" és most már nem bánom


Drága Rita

Ne szégyeld megmondani Anyukádnak meg másoknak is, ha úgy érzed olyasmibe szólnak bele ami nem rájuk tartozik, de ha nem szeretnéd megbántani Őket, akkor egyik füleden be, a másikon ki
Szegény Nővérednek sem lehet egyszerű, pedig Ő már sokmindent bizonyitott külföldön

Mondjuk Rólam ezt nem lehet elmondani, meg aztán séták közben, ha meg is állitanak, hogy megnézzék az Ikreket aminek szivesen teszek eleget, sajna azonnal megszakad a beszélgetés az első angol mondatom után. Nem mintha annyira nem beszélnének itt az emberek angolul, inkább nem akarnak beszélni és meg nem vagyok rámenős tipus, nem tapadok rá emberekre pedig igy tanulhatnék egy-két szót

Másfél év alatt szinte semmi sem ragadt rám...mit csináljunk, talán én is lusta vagyok e téren

Nagyon jó, hogy Ti itt vagytok Nekem


Hihetetlen lelki segitség ez
Fogalmam sincs meddig maradunk itt...eredetileg egy-két évet terveztünk, most másfél év telt el, de még biztosan maradunk mert a Férjem szereti a munkáját és elégedettek Vele és a spóroláson kivül ez Neki nagy szakmai kihivás és elismerés is egyben

Addig amig, nem kell a gyerkőcöknek közösségbe menni én sem különösebban aggódom

Jó lenne stabil anyagi helyzettel hazamenni, hogy belevágjunk a saját otthonunk megteremtésébe
Lányok, mi ma éjszaka Magyarországra utazunk de nem haza, hanem Alsópáhokra kikapcsolódni 5 napot

Sajnos oly rövid az idő, hogy ezúttal haza nem megyünk, mert akkor a rokonok és a barátok rohama ismét túlzsúfoltá tenné ezt a néhány napot és mindig kitikkadva (no meg érzelmielg feltöltődve

)jövünk vissza. Igy viszont hozzánk jönnek le látogatóba a férjem szülei meg a testvéreim


Ebből kifolyólag ma még vagyok, de aztán már csakjövő héten kedden jelentkezem
Puszi:Doris