Akkor folytatnám ott, ahol tegnap abbahagytam.
csibe83!
Nekünk se nem panel, se nem erkélyes a lakásunk, de nincs medencénk sem.

Viszont Apa vasárnap lelécel, hogy a kukacát vízbe lógassa pár napig.

Ennek örömére felállítottuk a sátrat a szoba közepére, hadd szelőzzön.
Manó most nincs itthon, úgyhogy Hugi egyedül veheti birtokba

, és a franc essen bele, hogy ilyenkor nincs a közelben sehol egy működőképes videókamera, vagy fényképezőgép!
kispocok13!
Részemről megyek a talira Hugival, bámikor jó.
"Már olyan régen akartam kérdezni, ti olvastok/mondtok már esti mesét a picuroknak?
Mert olyan jó dolog, de félek, még talán korai... vagy nem? Bond, te Manónál hogy csináltad?"
Rettegni azért nem kell, nem lehet elég korán kezdeni.

Már a pociban is dumáltunk, meg énekeltünk nekik, nem igaz?
Egy "igazi" meséhez kicsik még ők azért, bőven megteszi szerintem, ha elalvás előtt csak ilyen nyúlfarknyi történeteket mesélsz el, mint a "Volt egyszer egy Mehemed", vagy a "Két bors ökröcske".
Manónál az első igazi könyv az "Arany Lacinak" volt. Tetszettek neki a képek, és bár egy kukkot sem értett belőle, tetszett neki, ahogy fürdetéskor mindig elmondtuk neki, viccesnek találta. Fürdés után kaja jött, majd alvás, nem volt több mese.
Igen ám, csakhogy egyre nagyobb lett, egyre kevésbé akart lefeküdni, amikor még annnnyyyyyyyi mindent lehetne csinálni, hiába esik le a lábáról azonnal.

Rendre úgy végződtek az estéink, hogy szinte szabályszerűen le kellett birkózni, hogy maradjon már nyugton, ne pörögjön, ne másszon rá, és ne tépje szét az apját, ráadásul lassan már holnap lesz.

Szeretett birkózni az apjával, ez volt ez esti szórakozásuk a fürdés után, amíg elő nem kerültem én is. Nagy nehezen lecsillapítottuk, és idővel észre vettük, hogy csak full sötétben tud teljesen elaludni (már amennyire nálunk ez lehetséges

). Ez így okés volt, de még mindig fel volt hergelve ahelyett, hogy lenyugodott volna.
Akkoriban olvastam a "Suttogó II."-t. Semmi olyat nem találtam benne, ami új lett volna, viszont megint szembe találtam magam azzal, ha ezt én is tudom, akkor miért nem így csinálom?

Kapóra jött, hogy Apa éppen megint morgott, hogy nem igaz, hogy sosem lehet normálisan lefeküdni. Óvatosan felvezettem neki, hogy lehet, hogy nem kéne tán birkózniuk, ha már lefekvésre készülünk, ugyebár.

(Az ideológiája az volt, hogy így jobban kifárad Manó, és jobban fog aludni, túl azon persze, hogy mindketten élvezték

).

Fürdés után legyen egy mese, és irány az ágy. Ne számítson rá, hogy egyből menni fog, mert a FiatalÚr nem ezt szokta meg lehet, hogy beletelik egy kis időbe.

Erre kissé csúnyán nézett, de leszereltem.
A menetrend így az lett, hogy fürdés után a mese jött, de még ment a tévé, meg a számítógép, mert megszokta őket (utóbbi amiatt volt, mert Anya állandóan a Babaneten lógott, így ez az ő sara volt

). Megbeszéltem vele, hogy akkor én most mesélek neki a Micimackóból egy picit (megmutattam, hogy mennyit). Ha akarja idefigyel, ha nem, nézheti a tévét. De a tévét x idő után mindenképpen kikapcsolom hamarabb, mint ahogy vége lenne a mesének. Úgy is lett. Én jjjjjóóóóóóó hangosan olvastam, Manó meg tévézett kb. 5 percig. Aztán kikapcsoltam, és folytattam a sztorizást. Manót nem érdekelte, engem meg ő nem érdekelt.

Amikor elértem az adott szakaszhoz, akkor meg mutattam neki, hogy eddig ígértem, ide értem, abba hagyom az olvasást, tessék lefeküdni. Mellé bújtam, hogy ne tudjon az apjához menni, és felejtse már el a birkózást.
2-3 nap múlva még hamarabb kapcsoltam ki a tévét, és már jobban odafigyelt a történetre. Az elejéről lemaradt ugyan, de szemmel láthatólag nem zavarta különösebben.

Végül már be sem volt kapcsolva a kütyü, csak olvastunk. Hol jobban vevő volt rá, hol nem, de végigolvasomcsakazértis volt

, miközben néha fél kézzel kellett távol tartanom az apjától, meeeeeeerugyenekimennikell.
Később a világítást is lejebb vettük, hogy ne fényárban ússzon az egész szoba, elég csak a képlámpa alatt összebújni. Végül kiolvastuk a Micimackót, és a következő könyvet már ő választotta ki, hogy mi legyen.

(A csillagos azt hiszem a harmadik-ötödik tájékán volt.

)
Ez a mai napig így van: mindig az ő feladata a könyv választás, előre megbeszéljük, hogy mennyit olvasunk, aztán összebújás az ő ágyában, és már egész jól leszokott arról, hogy éjjel átvándoroljon az apjához.
Kb. másfél hetet vett mindez igénybe, szerencsére nem volt túl vészes.

Örülök, hogy így alakult, mert ezt még Hugi születése előtt kellett kivitelezni, és nem volt már sok időnk.
"Viszont: már két napja nem kakilt pedig naponta 2 szokott lenni... szerintem a tegnapi brokkolis cucc tett be neki...
Próbáltam már szilvás-almás cuccot uzsira, édesköményteát, kicsit meg is hőmérőztem este, de semmi...
Segítsetek, mit csináljak még?
Felgyűrt ingujjal állj készenlétben, mert ha ez mind megindul, akkor szó szerint nyakig ülsz majd a szarban!
"Megyek, mert Apa hazaért a futásból, és már tegnap is, ma is beszólogatott hogy sokat lógok a neten..."
Nincs igaza. Ez ugyanolyan, mintha szakkönyveket olvasnál. Csak ez már a XXI. század. (És különben sem pasikkal chatelsz.

)
nyuszi81!
"Bond! Lili már kapott tojás fehérjét is a spenótba,miután a sárgájával nem volt gond. Rá egy hónapra adtam a fehérjét,a doktornő engedélyével "
Az okés, de a rántottában a tojás nincs teljesen meg főve-sülve.
"Lányok! Ti most akkor hogy álltok a tejjel? Ha betölti az 1.évét a baba,akkor fogtok neki adni már,vagy még vártok vele majd?"
Én adok. De ha még csak 359 napos akkor is ehet nyugodtan.
Nem vettem észre, hogy Hugi fokozottabban kívánná, de persze azért folyamatosan itatom/úsztatom (

) kis adagonként. Kajálni meg ugyanúgy eszik ahogy eddig.
(Leszámítva a tegnapi vacsit. HülyeAnyja még mindig nem szokta meg, hogy nem csak szopiztat, és úgy teszi le a gyereket, hanem előtte még Sinlac-ot is ad neki.

Ehhez képest szerencsére nem kelt korábban, hogy éhes lenne, de hogy lehetek ilyen hülye, hogy jó előre bekevertem a kajáját, látványosan dirket az útba rakom az asztalon, hogy nehogy elfelejtsem odaadni és mégis sikerül.

)
Már sok minden eszembe jutott, hogy mennyi minden van, ami nélkül jól megvoltunk gyerekkorunkban, ma meg már elképzelhetetlen(nek hisszük) nélkülük az életünk. De a klímával nem tudok mit kezdeni.

(Legalábbis az autóban, mert ott tényleg marha jól jön, de lakásban nem komálom

)
bucus80!
"Kulonben jo sulyban van, aranyos kis pocakja van. Mostanaban van, hogy 2-3x is kakal naponta."
Az alkalom szám nálunk is stimmel sőt, néha több is van mostanában. Aminek marhára nem örülök, mert még mindig piros a feneke.

(Alapból nem tartanám annyira gázgézának, csak azt nem szeretném, hogy a cunijára is átterjedjen, az pedig pikk-pakk megvan.

)
Egyébként kezdem azt hinni, hogy a sajt a ludas. Amikor elkezdtem neki bevezetni a tejtermékeket semmi gubanc nem volt, egészen a 2 deci kefír kölespéppel című mutatványig. Akkor lett nagyon csúnya a feneke. Azóta már rendeződött a kaki mivolta, de azóta mintha mindig csúnyulna kicsit a feneke, ha sajtot kap.

Pedig úúúúúúúúúgy adnám már neki a natúr joghurtot, és a túrót, aminek még mindig nem sikerült bemutatnom, pedig itt figyel a hűtőben.

Muszáj lenne tunningolnom a kajáját, hogy elérjük már azt a hülye 7 kilót. (Tegnapi állás szerint 6670) 3 hét múlva megyünk a véncsoroszlyadoktornénihez.
Szóval, ameddig nem győzödök meg róla, hogy mennyiben van köze a sajthoz, addig nem merek más tejterméket adni neki. Mintha azzal a kefíres malőrrel, mintha "elállítottam" volna benne valamit, dacára annak, hogy már kb. 2 - 2,5 hete volt.
(Amúgy, tök aranyos volt tegnap. Nézte a pici kis pókhasát, meg a köldökének nevezett dudlit (:?). Ilyen feje volt:

, és tökre élvezte, hogy ki-be jár, ahogy nyomogatja, és folyton megpróbált a pocakja alá kukucskálni, de persze nem ment.

)
Fogacskát örömmel látjuk idekint!
Ez a könnyes-nevetős annnnyyira édes lehetett, úgy el tudom képzelni!
kicsidodi!
"nem lettünk retadáltak (asszem )."
Részemről de.
Vajat én is adtam már, vajaskenyérnek álcázva.

Szeretem az a szemét Danone joghurtot (csak azt

), de az fel sem merült bennem, hogy neki is ízesítettet vegyek. Csak natúrt fogok, és azzal kutyulom össze amit gondolok. Már, ha végre eljutok odáig...
"Apa nálunk is úgy nevel, ahogy én jónak látom . Jobban mondva elmagyarázom neki, hogy mit miért kell/kéne így csinálni, és akkor már ő is jónak látja "
Marha! (Amúgy meg helyes-helyes!

)
Eszembe jutottatok, hogy ilyen lezárások mellett hogy tudtok majd jönni a talira.
"Most megnéztem: állítólag a magyarok heti 3* szeretkeznek . Sztem ez elég durván kamu! Legalábbis, ha a 75 éves nagyszüleim, és a 10 hónapos fiam is magyarnak számít . De még ha az aktívabb korosztályt nézem (mondjuk 16-60), akkor is hülyeség sztem..."
A héber dallal semmit nem akartam, csak tök büszke voltam magamra, hogy le tudtam fordítani.
agi125r!
Jó lett az új séró!

Bátran tovább rövidíthetitek, ha attól tartotok, hogz megfázna a buksija.
Ettől a spenótos mutatványtól én tuti megőrültem volna, és harakirit követek el.

Nem tehetek róla, de a halálba idegesít, ha valami kajás lesz.

Manó sem nyúlkát a kajába, szerencsére nem is voltak ilyen ötletei. Huginak is kimaradt a tapasztaljukmegközelebrőlmilyenakajanemrendeltetésszerűhasználata című vágyakozás az életéből - gyorsan le is kopogom.
A sárgadinnyét én sem szerettem, aztán Apa megszeretette velem az egyik nyáron. Ahhoz képest, hogy brrrrrrrrrr kaja volt, tökre megy, hogy finomat válasszak ki.
boo!
A dorongolás nem úgy volt értendő, hogy hülyebarom. Hanem, hogy tök frusztráló (lehet), ha azt hallja egy apa az anyától, hogy ne így, vagy úgy, nem értesz hozzá. Jó, ez tényleg így van

, de ezzel sok pár közé ilyenkor beékelődik a gyerek, és ez sok problémát okoz.

(Kb. olyan mint az anyukámtenemtuccvezetniplánenemparkolniésmégatérképetisforgatod)
Téged és TeApát is ismerünk, szeretünk, akár levágjátok egymás lábát akár nem.

(Apropó! Levágtad?

)
Évforduló: hát ez sem tipikusban nyomtátok, az is biztos!
katy76!
Éljen a szívultrahang eredmény!

Bár mi ezt eddig is tudtuk, természetesen.
czigka!
"Télen 23,5 fokra van állítva a fűtés, és most is csak 24 fok van nálunk."
MIVAN?????????????? Én fázós vagyok, mint állat, 20 foknál már jegesmedvéket keresek a lakásban. De 22 már teljesen okés, ha normálisan fel vagyok öltözve. 24 foknál már elájulnék, az amúgy is alacsony vérnyomásommal.
Tegnap esténk rendkívüli volt, eddig csak egyetlen egyszer fordult elő ilyen.
Hugi 4 óra magasságában közli, hogy enni kér. Megkapja. Jól esett köszöni, és ő akkor most talán felkelne és játszana egy jót. Velem. Tudod ki!?

Megpróbáltam ledumálni róla. Nem sikerült. Jjjó, akkor menjél szépen vissza az ágyadba, engem meg hagyjál szépen pihenni. Játszani, és nemaludni ott is lehet.

Persze zokon vette, de én jóóóól a fejemre húztam a paplant. Egyrészt mert jól esett

, másrészt meg ha nem lát, akkor hamarabb lecsillapodik, hiába tudja, hogy ott vagyok. Ezt már észrevettem korábban.
Elővettem a telefont. 03:56-kor jelentkezett kajáért, a sipákolást 04:24-kor kezdte. Apa megjelent 04:29-kor -azaz elmondása szerint 10 perc múlva

-, hogy mi van. A tényállás ábrázolása után elkezdett vele sasszézni. Mondtam neki, hogy ezt kb. 20 percig biztosan folytathatja, míg ha még egy kicsit kibírta volna, akkor 10 percen belül Hugi is befejezte volna a sírást. Ugyanis Hugi még mindig nyomult.

Aztán erőteljesen rászólt, hogy fejezdbevagyleraklak

. Onnantól csend volt, én is visszább húztam a fejemre a paplant, mert időközben kicsit kibújtam, és Hugi stírölt. 04:49-kor tette le (pont 20 perc múlva, ahogy megmondtam

). Mire visszament, hogy lefeküdjön újra kezdődött a műsor. Bíztam benne, hogy nem fog megint bejönni. Hősiesen ellen is állt és egy idő után előre küldte a hangját, hogy hugifejezdmárbe!!!, de aztán később mégicsak utána jött.

Újra felvette, adott neki kb. 40ml vizet, sétált vele, és 05:01-kor megint letette. Hogy aztán Hugi újra rákezdje. De azt már 05:04-re befejezte, és még most is (10:24) alszik.
