Változatlanul nyomul a hányinger, gyakorlatilag csak dél körül van 2-4 órám, amikor nem zavar, de zömmel lefoglal napközben az inger legyürése. Nem idegesít, inkább örülök neki, mert az azt jelenti számomra, hogy minden rendben, stabíl terhesség.
Még van majdnem 3 hetem a dokis terminemig. Neki még nem szóltam, mert minek, ha így is van terminem, meg a normál féléves kontrolon is mindig megnézi UH-val a méhet, a petefészket, stb.
Az is megint bejátszik, ami eddig minden terhességnél volt, vagyis pár napig szorulás, aztán hasmenés, arra megint szorulás és így tovább az idök végezetéig. Érdekes, hogy ennek mindig így kell lennie, pedig nem egy kellemes helyzet. Rendszeresen eszek, sokat salátázok, gyümölcsöt is rendes mennyiségben eszek, most édesszájú sem vagyok és mégis ez az emésztésbeli hullámvasút.
Az ünnepek jól teltek, a gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak. 24-én de. jól összevesztem a párommal, mert szerettem volna haladni a fözéssel és megígérte, hogy elmegy a gyerekekkel addig bevásárolni. Hát fél 11-kor elegem lett a várakozásból és én mentem el a gyerekekkel, következésképpen nem lett kaja...
Karácsony elsö napján az apósom számomra eddig személyesen nem ismert húgához voltunk hivatalosak. Acélos 7 km-re lakunk egymástól, de mintha egy világ választana el bennünket, ahogy apósoméktól is. Mindenesetre ö szimpatikusabb volt nekem, mint apósom növére, akit szintén idén ismertem meg. A két lánytestvér se szereti egymást. Egyedül él, mert a férje már sok-sok évvel ezelött elhagyta, de nála volt a két gyereke, egy fiú, egy lány, akik velünk egyidösek és sikeresek munka területén. A lány hideg és arrogáns, a srác egész kellemes.
A lényeg a lényegben, hogy 11-re hívtak és azzal fogadtak, hogy reggel 7 óta föznek. Na gondoltam, lesz itt kaja. Fél kettö felé már erösen éhesek voltunk, no de ök is, így kiraktak (!) minket, mondván a kaja nem elég ennyi embernek!!!! Akkor mi a fenét csinált 3 ember reggel 7 óta a konyhában? Ha tudták, hogy ennyien jövünk, miért nem vásároltak be ennyi emberre? Ha meg nem akartak ebédre invitálni, miért hívtak 11-re? Számomra ez rejtély. Szépen hazakullogtunk, persze nem föztem, hiszen "ebédidöre" hívtak, nagyon vicces volt. Délután sokat játszottam a gyerekekkel, összeraktuk a legókat, stb. Nem haltunk éhen sem, mindkét nap estére lett csak meleg kaja.
Karácsony második napján unatkozott a k-német barátnöm, hát átjött ö a kisfiával játszani, elötte meg kimentem a gyerekekkel a játszótérre, a párom úton volt, egyedül voltunk napközben. A játszótérre korcsolyával kellett volna mennünk, nem biciklivel, mert mindannyian hatalmasakat estünk, még jó, hogy volt a gyerekek fején sisak! A járdát senki sem szórta, az úttest is tükörjeges volt....
A barátnöm, mivel elutaztak, kiürítette a hütöjét. Amit áthozott, megettük, de nem volt benne köszönet, mert én még életemben nem voltam élelmiszerallergiás, de most lettem. Éjszaka sírva ültem a wc-n olyan görcseim voltak, mint egy lufi felfújva...
27-én hívott a 3 gyerekes nem túl higiéniukus barátnöm, akinél wc-t pucoltam, ha emlékeztek még rá, hogy menjünk ebéd után együtt úszni. Na jó, föztem egy fincsi marhahúslevest, de nem gyözték kivárni, pedig fél egyre voltunk náluk és bezabáltak mást. Úgy kell nekik, több maradt nekünk!
Mondta, hogy a két nagyobbik az utóbbi két napot hányással és hasmenéssel töltötte. Nagyon örültem neki, hogy akkor szólt, amikor megérkeztünk. Kaja után elmentünk úszni, aztán vissza hozzájuk sütizni. Részükröl a karácsonyi maradék, részemröl diós töltelékkel készült fonottkalács. A kisfia egyre kornyadtabb volt, fájt a hasa, gondoltam is, hogy akkor most rajta a sor hányás és hasmenés tekintetében és így is lett. Nem is lettem ideges, hogy mi is elkaptuk. De lekopogom, eddig semmi jele, de mi mostuk is szorgalmasan a kezünket, beleértve a gyerekeket is és ök tudják, hogy náluk nagyon résen kell lenni. Azért csak nem véletlen, hogy ök folyton betegek, mi meg nem...
Teganpra nagy terveink voltak, de semmi se lett belöle, talán majd ma. A párom elment a gyerekekkel - Dönci kivételével - az autót lemüszakiztatni nyári gumikkal szakadó hóesésben. Ha visszajön, autót váltunk és azzal megyünk Konstanzba az archeológiai múzeumba, elötte meg a Ritter Sport gyárba csokiért, mert le akarom adni a hüségakciós kuponomat. Az elözö kuponom ugyan beérkezett, de a poló, amit kaptam volna, soha nem jött meg. Reklamáltam, majd talán tavaszig az is meglesz. Legalább addigra jobb idö lesz, rögtön lesz haszna is!
Toll a fülükbe!
Mindjárt folytatom, csak inkább elküldöm, mert az ördög - se - alszik!
<
[/url]
megyek kicsit félrevonulok , azt hittem könnyebben viselem a kudarcot de nem, ez is ugyanolyan car 
aztán ha így is elmegyünk, akkor az a mi bajunk, de legalább tudjuk....
Bar szerencsere nincs tul sok munka.
