MOstmár higgadok,elkészítettem egy nagy haboskávét,mert megérdemlem:-) azért vannak percek amikor kitör belőlem egy pillanatra a hipochonder, csak most nem magam miatt hanem Dóribaba miatt. De olyankor megajándékoz egy rúgással. Milyen kis empatikus:-)
Okos férjem és én megfejtettük, hogy tegnap a 3 és félórás séta elég sok volt pocakos testemnek , mire hazaértünk már legszívesebben négykézláb mentem volna, így eme sok mozgás és a gravitáció kilökött vmit belülről ami nem odavaló és már aludt egy ideje . MOndta hogy ezt az elméletet holnap majd elmondja a dokinak is miután kiderül hogy semmi gond nincs
Olyan érdekes, mert többen mondták már nekem hogy , nyugodtan bármi kis dologgal fel lehet hívni a dokit nyaggatni illetve hogy nem kell mujáskodni, hanem felfogni hogy a kórház van értem. NOs...Általában határozott vagyok az életemben, az egészségügyben botorkálva viszont lemegyek nyusziba...Nem értem..
Pumi
én is úgy szeretek így tusolni!
Anna,
nagyon köszönöm hogy ezt leírtad, mert csak mégjobban megnyugodtam. És várlak este a dokis hírekkel!
Hú lányok mi lesz itt a végén, mi?
Pókica
hugom pont így volt a gátmetszés után, még hetekig sírva ébredt, főleg mert olykor annyira fájt még neki hogy nem tudta felemelni a babót. MOndjuk ő popsiig repedt, tehát valszleg ezért regenerálódott lassabban. Mindenesetre most ő is gátizmozik és keneget. Te jól vagy az esés óta teljesen?
Tedorka
én is lustának érzem magam, de most azt sem tudom mit mozoghatok mit nem. Miért ne aludhatnál ha ahhoz van kedved. Az időjárás sem kedvez igazán a nagy sétáknak















