Sziasztok!
Köszi a sok-sok drukkot, tök jólesett végigolvasni a sok Samu jobbuláskívánságos hsz-t. Tényleg nehéz. Szerintem nekem (meg persze a páromnak) nehezebb, mint Samunak.
Samu egyre jobban van, legkorábban pénteken jöhet haza, de lehet, h szombat lesz belőle. Folyamatosan kapja a kezelést, ami mindenféle hörgőtágítók befúvását vagy inhalálását jelenti.
Nappal én voltam ma Samuval a kórházban, pontosabban kb 9-re beértem, akkor Katát megszoptattam, átadtam Balázsnak, és én átvettem Samut. Szerencsére a szobatárs egy hasonló korú kisfiú, és nagyon egy húron pendülnek, tök jól elvannak együtt. És van játszószoba, meg játszótér is az udvaron, azokat is kipróbáltuk.
A párom és Katababa pedig elképesztően jól elvoltak ma együtt. Aludtak egy óriásit (11-től fél 3-ig), és a kiscsaj nem kért szopit utána sem, nem sírt, stb - eddig is sejtettem, h apamániás, de most már ezerszázalék. Ja, és apa megetette répafőzivel, és vidáman fogadtak fél 4 körül (hazarohantam a kórházból szoptatni, addig Samu nagynénje tartotta bent a frontot.)
Holnap apa dolgozik, szóval kicsit nagyobb koordinációt igényel a Kata kint - Samu bent dolog, de egy nagyon jó barátnőm (Samu barátjának, Dömének anyuja, akiről talán meséltem már) nagyon közel lakik a HeimPálhoz, és bevállalta Katababát, plusz a párom huga is készenlétben áll, meg anyumék is jönnek délután. Szóval jöhet még néhány gyerek, felügyelet megoldva
és nagyon köszi nektek is a segítség felajánlásokat!
Még a pénteket nem látom, de remélem, h az is rendben lesz...
Zazzy, én csak beleolvastam a fogzás-fogmosás-fogorvos okosságokba, és gyorsan le is mentettem, köszi!
És elképesztően ügyesek a gyerkők: kúsznak, másznak, állnak, mennek - csak lesek én is. Jók a képek, videók!
Wicca, jó hogy jelentkeztél! Mesélj kicsit, ugye minden rendben? Volt valami orvosos-kivizsgálásos ügy még régebben... azzal mi lett?
Csibb, te meg ne tünj el csak read-only-ba!
És kirándulásra nem irigykedni kell, hanem legközelebb eljönni!
Jó sűrűek a napjaid - bár nálad ez az alapjárat
Katka, sajnos Danianyura nem nagyon lehet semmit okosat mondani, ez nagyon szomorú... és tutira meg van arról győződve, hogy ezzel teszi a legjobbat a fiának... És látva a kiránduláson Danigyereket, az egyszerűen nem igaz, hogy nem érezte jól magát a hétvégén. Kezdeményező, jókedvű, felszabadult, nagy dumás gyereknek ismertem meg a Danit, nem így viselkedik az, aki rosszul érzi magát valahol.
Nálunk az egyik unokatesóm anyuja marta el sikeresen az apját a gyerek mellől a válásuk után, bár ott az apa sem kapálózott ez ellen olyan nagyon.
Na, most ennyi agyam van, megyek pihizni, holnapi napom korán kezdődik.
RÉ
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára erpé 2009.10.07 21:07-kor.