Hát csajok itt aztán zajlik az élet! Annyi mindenre szeretnék reagálni, hogy ki kell találnom valami rendszert, nehogy valaki nélkülözve érezze magát.

Én mindenkit szeretek, még Belekit és Diát is, akik magukról nincsenek a jelek szerint nagy véleménnyel, de én annál inkább! Lányok ne legyetek már ilyen kishitüek! Nálam jobban nem lóg ki senki se a sorból, nekem van a legtöbb aprótestüm és én lakok a legmesszebb mindenkitöl, mégis találkoztunk idén nem egyszer!
Én ezzel úgy vagyok, hogy ha valamit nagyon akar az ember, azt ha törik, ha szakad, végigviszi. Nekem is több talis élmény szúrhatná szemem, átmenetileg fel is idegesítettem ezen magam, de nem éri meg ezen rágódni, majd lesz valahogy máskor. Nekem is rosszul esett pl. az elsö közös talinknál, hogy átutazok fél Európán, aztán a hideg és esös idöben átrángatom a bandámat fél Budapesten a bkv felejthetetlen jármüvein, aztán túl késön érek oda és a banda egy részének menni kell. Hát ez van. Tudomásul vettem. Sajnálom a gátas talit is, amikor Apró berágott - vagy nem -, mert nem szólt neki senki, de én se vettem öt észre, hiszen az avataros kép alapján meg se ismertem öt, csak amikor bemutatkozott, de én annyira örültem annak a pár percnek is. Az is szarul jött ki, amikor a Ligetbe szerveztünk talit és Csandi lemondta, a többiek nem reagáltak és én nem mertem vakon elmenni, pedig többen is elmentek, hogy találkozhassanak újra vagy elöször velem is. Rendesen égett az arcom, hogy nem volt bennem ennyi bizalom, de az idöjárás olyan szeles vacak volt, hogy nem mertem elmenni arra, hogy esetleg hiába kepesztettünk és nincs ott senki, ráadásul nulla helyismeret. Ha szép lett volna az idö, megléptem volna, mert akkor nincs vesztenivalóm. Bocsánat még egyszer azoktól, akik akkor potyára mentek el.
Persze nem volt teljesen potya, hiszen ott voltatok egymásnak, csak hát pont én nem.
Azon is kiakadhatnék, hogy én tényleg bárkihez vagy bárhova elmegyek, de viszont senki sem tisztelt sem Pesten, sem itt meg egy látogatással. Nekem sincs ingyen egy út se, nem vagyok bö lére eresztve, de nekem megér ennyit egy baráti kapcsolat. Tudom, hogy mindenkinek megvan a maga napi ritmusa, nagy a város, kevés a pénz, én mindent megértek, mert itt sincs másképpen, csak néha nehezemre esik bizakodó maradni és távoli pozitív impulzusokkal melegen tartani egy kapcsolator. Nem arra vágyok, hogy napi bontásban lássam a barátaimat, de évi egyszer ha rámnyitják az ajtót, annak tudok örülni.
Amúgy meg lehetnék egy kicsit óvatosan is, mert bennem akkora az embertársaim iránti szeretet, hogy sokan elnyomva érzik vagy érezhetik magukat.
S egyébként tényleg Zsófi a legfigyelmesebb és én nagyon szeretlek téged is Zsófi, örülnék, ha egyszer módunk lenne személyesen is többet beszélgetni. Beni sztárfotója pedig nem bamba! Nagyon édes kispasis ö felejthetetlen szemekkel és markáns megjelenéssel!
Nomármost az igehírdetéssel végeztem is volna. Közben Regö viaszkrétával Regö egy célegyenest festett az ágyunk felé és az ágy alá neandervölgyi mintákat gyártott. De jó is most nekem! Megérné lassan egy házaló szönyegtisztítót reklámozó ügynök befogása egy próbatakarításra...
Remélem fenti irományommal nem gázoltam senki lelkébe sem, de végre vettem a bátorságot és kiírtam magamból, ami nyomasztott. Bocsánat az öszinteségi rohamért!
Anyámmal is kiástam a csatabárdot, próbáltam egy végleges kompromisszumot kikényszeríteni, de hallani se akar róla ebben a formájában, más út meg nem vezet célhoz, így úgy néz ki, hogy részemröl most teljes hírzárlat és adásszünet következik. Sajnos nézeteink, világképünk és elképzelésünk az emberi kapcsolatok mivoltáról annyira szögesen ellentétesek, hogy alighanem azért nem értjük meg egymást, mert két különbözö nyelvet beszélünk. Mint a kutya és a macska esete: ha a kutya csóválja a farkát, az a barátság és az öröm jele, ha a macska teszi ugyanazt, az a robbanás elötti feszültség csalhatatlan megnyílvánulása.
Engem ez a kialakult tartósnak bizonyult helyzet meglehetösen boldogtalanná tesz, mert nem maradt a férjemen és a gyerekeimen kívül családom. Senki sem kíváncsi ránk...
Aztán meg tegnap felhív az egyik magyar származású anyuka, hogy talán ideköltöznek a közelünkbe, ha sikerül a ház eladójával végre dülöre jutniuk. Ök is le vannak égve, de az após vesz nekik egy házat és amúgy is támogatják a csupán egy gyerekes kis családot ahol csak tudják. Ilyen is van. Ez a másik szélsöség.
Én gyerekként imádtam az egyik osztálytársnömhöz eljárni. A nagyi is náluk lakott, de a két lányunoka rá se tojt a fejére, ha mégis összefutottak a nagy házban, csak durvák és gorombák voltak vele, pedig ö egy csupaszív néni volt, mint az én dédim. Nagyon szerettem miatta oda eljárni, mindig is egy ilyen nagyira vágytam. Egy ember, aki önzetlen és csupaszív.
Most biztos azért ömlengek a szeretetröl, mert megjött a mikuláscsomag és elkapott a hormonális gépszíj, vagy jobban mondva a hullámvasút.
Ha már ennél a pontnál tartunk: egy petefészekkel is ugyanolyan pontos a ciklusom, mint volt. Éljen a szabad családtervezés!

Két hét múlva becserkészem a párom feltünés nélkül, ha lehet.
Na elküldöm ez eposzom elsö részét, nehogy megint elrepüljön melegebb égtájakra!
Barbi