Sziasztok!
Hát apukám ápolásának van egy "jó kis" vonzata: Bori napirendje teljesen felborult, nagyon anyás lett, a két nagyról nem is beszélve.
Nem is tudom, hogy fogunk ebből kilábalni.
Gyakorlatilag akkor eszik, amikor megkívánja, mert félek, nehogy elapadjon a tejem, az alvása meg teljesen felborult. Sokkal kevesebbet és rövidebb időszakokban alszik, beletelik néhány hét, mire visszazökkenünk a "régi" kerékvágásba...
Őszintén szólva a párommal is teljesen más lett a viszonyunk, valahogy megint nagyon távol érzem magamtól, pont úgy, mint anyukám halála után...
Nem tudom, nagyon egyedül érzem magam, kicsit olyan, mint amikor egy tésztadarabot kiszakítasz a nagy masszából, valahogy így érzem magam most.
Na, elég a sirámokból!
Hozzátáplálás: gondolkodtam már én is rajt', hogy adok az én kis beles babámnak mást is, mint tejecskét, de a fenti idézeteket és véleményeket olvasva inkább várok még vele egy kicsit, s inkább én vitaminozok és zöldség-gyümölcsözök, mint Borcsám.
Szegénykém pedig kinézi a szánkból a falatot. Hanna! Ma én is majdnem úgy jártam, mint a párod: Borcsa az én kezemből is ki akarta kapni a kenyeret...
A nagyok jókat nevettek rajta, szegénykém meg nem értette, mi a vicc és a móka tárgya. Olyan kis édes volt.
Julcsám viszont: tömény hiszti! Ma azt hittem megverem, megfojtom, kicsavarom, felaprítom vagy valami. Tudom, borzalmas ilyet írni, érezni, stb., stb, de már tényleg a türelmem határán voltam.
Marcim meg folyamatosan füldugót/vattát kért. Asszem neki is kezd elege lenni a húgából...
Pedig ma nagyon kellett volna Julcsám lelkesedése, kitakarítottuk a szobájukat. Azt a sok kacatot és porcicát! Ki is fáradtam rendesen.
Holnap Mártonom országos természetismereti versenyre megy, a párom ma táncházba ment zenélni, én meg itthon nemsokára nekiveselkedek a gyászjelentőnek (lassan rutinos gyászjelentő-gyáros leszek, sajna), meg összeírom, kiknek akarjuk elküldeni.
Tegnapra gyakorlatilag mindent el tudtunk intézni, egyedül a "tor" megszervezése és gyászjelentők kiküldése van hátra. Ééés "csak" a temetés. Huh, asszem egy kicsit nehéz lesz.
Az utóbbi időben, képzeljétek, rászoktam a sörre. Hetente-kéthetente megiszom egy üveg sört, lehetőleg a Beugró műsorra időzítve.
A tegnapi söröm késett, most szopogatom, de sebaj, annál nagyobb az öröm... (Ha-ha-ha, ez borzalmas poén volt

)
Na megyek, ma kifáradtam, megszerkesztem a "meghívót", aztán megpróbálok aludni, bár szerintem úgysem sikerül... (pedig több sör nincs!

)
Jó éjt Nektek!
batkata