Valamelyik nap mondtam apucinak, hogy milyen jó lenne, ha a konyhaablak előtt egy tuja lenne. Most kaptam egyet nőnapra.

Már úgy várom, hogy hazahozza.
Délután meg elkapott a vásárolhatnék. Már régóta szerettem volna egy doppler készüléket, csak eddig nem jutottam el a végleges döntésig. Délután nem bírtam tovább, közöltem apucival, hogy indulunk és veszünk egyet. A Brendonba eddig max röhögni jártunk, de most jól jött, hogy elég széles a választék. Egészen a parkolóig bírtam, apuci meg szépen kinevetett.

Vicces volt ülni a kocsiban és hallgatni a bébi hangját. Hazaérve is hallgattam egy kicsit, csak épp kb az 5. percben lemerült a gyári elem.

Ennyire azért nem kéne spórolni.

Mindenesetre ez is elég volt hozzá, hogy feldobja a napomat.
Lidike,
Először csak a fotót láttam, hát meghűlt bennem a vér.

Mi a gond a jövő tavasszal?
Gabi,
Amikor Szabival voltam kórházban, a mellettem lévő csajcinak igencsak termetes műkörmei voltak. Túlélték a szülést, pedig mondta, hogy ha zavarja, simán le tudja őket szedni. A gyerekkel is boldogult utána, egyáltalán nem zavarta, csak az én szememben álltak olyan furcsán az ujjai.
Czigka,
Nekem is vannak olyan szakaszaim, hogy ha egy légy rászállna a pocimra, akkor biztos visszapattanna róla. Natival sokkal durvább volt, mint most, szinte folyamatos, úgyhogy sztem csak a növekedés. Nekem is főleg este jön elő, de nem feltétlenül kajafüggő, inkább hogy aznap mennyire voltam igénybe véve. Nem bírja a lógást.
007,
Azt nem mondtam, hogy meg is akartam enni az ánizst.

Csak az illatát szeretem.
Én úgy látom, hogy ahogy nőnek, úgy lesz egyre jobb és könnyebb a gyerekkel.