Sziasztok!
Kispasek itt alszik mellettem...

És én vagyok a világ legboldogabb anyukája.....
Szóval a szülésindtó módszerek nem túl sokat hatottak, néhány gyenge fájásom volt tőlük.... Viszont a dokim úgy döntött, hogy feltesz oxitocinra és arra persze reagáltam. Olyan fél 10-kor kaptam meg az első antibiotikumomat (tudjátok kókusz) aztán szépen fájogattam. A szülés kezdetekor már bő 2 ujjnyira nyitva voltam és nagyon puha volt a méhnyak. 11-kor néztek újra és kiderült, hogy nem haladtunk semmit, mert Peti feje nincs a helyén továbbra sem....

És ugye akkor felnyomták az oxitocint, hogy kicsit határozottabban nyomja le a méhem a babát. És így éjfélkor már lehett burkot repeszteni.... 1/2 1-kor kiderült, hogy gáz van, mert Peti már megint felment, úgyhogy tuti, hogy rajta van a köldökzsinór és ezért csinálja. Végül az a stratégia született, hogy Petit fokozatosan le kell nyomni fájásokkal és hagyni, hogy a zsinór nyúljon. Mivel 3. baba valószínűleg menni fog. Közben háttérben felkészültek a császárra, ha gond lenne. És felnyomták az oxitocint. (Az oxitocint 8,8-ig szokás nyomni, nekem itt volt 18-20 körül) Hát, fájtam rendesen. Minden fájásnál esett a szívhang, de utána visszareneződőtt, így ment ez 1 órán keresztül és tényleg nyúlt a köldökzsinór és Peti beilleszkedett. Itt még ki kellett várni, hogy a feje kicsit megnyúljon, mert ugye túl nagy baba.... Azért itt már igen csak az erőm végét jártam és az önkontroll vesztés határán voltam. nagyon aggódtam Petiért. Aztán felgyorsultak az események és mondta a dokim, hogy kinyomhatom, de nagy baba és 4-5 lökésre ki kell jönnie, többet nem fog elbírni a köldökzsinór. Oxitocint 38 nyomták

, ami irtó nagy segítség volt, aztán mondták, hogy nyomjam, még, meg lihegjek, meg most nyomjak és 4 nyomásra kint is volt Petike.

És még arra is volt idejük, hogy megvédjék a gátam.
Szóval a vége nagyon kemény volt, de happy end lett.
Csajok! Fantasztikus dolog életet adni! A szülés a legcsodálatosabb dolog a világon a fájásokkal együtt! És ti még előtte vagytok és meglátjátok mekkora élmény, amikor csusszan ki a baba vagy, amikor először teszik a babátokat a pocakotokra, az első szoptatás és a többi...
Egyébként teljesen jól vagyok. Egyedül a méhem összehúzódása kellemetlen és fájdalmas. Ezt először szülők nem szokták nagyon érezni, de
Vica így harmadikra eléggé kínkeserves....
Mivel nem volt gátmetszés és nem véreztem sokat, ezért szülés után simán saját lábon mentem vissza a szobába. És tényleg tök jól vagyok.... Csak hát fáradt....
Ja és a dokim azt mondta, hogy az volt a szerencsénk, hogy megszültem most a Petit (és erőltettem, hogy szülni szeretnék), mert ugyan ez a játék a 42. héten már nem ment volna elöregedett lepénnyel és mekóniumos vízzel. Ez volt az esélyünk a természetes szülésre.....
