Ügyelet kijött,Száva ok,Noának picit sípol a tüdeje

Ha nehezen venné a levegőt,újra telefonáljunk és akkor ír fel Spiropentet

Ezt mondjuk nem értettem,miért nem lehetett akkor és ott kiírni és ránk bízni,hogy kiváltjuk-e vagy sem,na mindegy.Persze du. telefonáltunk a receptért,mert Noa kezdte nehezebben venni a levegőt.Kapott is belőle,jól fel is spanolta éjszakára.Aztán már éjjel is hallhatóan máshogy vette a levegőt.Olyan,mint amikor az ember be van rekedve és mély levegőt vesz és hallani a légzését.Aztán reggel már nem volt hangja,de nagyon jó kedvű volt,evett is.Én már alig vártam,hogy hétfő legyen és lássa Bubó őket,de még csak szombat volt.
11 felé újra felhívtuk az ügyeletet,nagyon nem tetszett,ahogy Noa a levegőt vette.Az ügyeletes doki meg közölte,hogy ez még belefér a betegségbe,mert ezek ilyen asztma szerű tünetek,majd elmúlik

Én azért csak megpróbáltam újra Bubót és tök véletlen sikerült elérni 11:30-kor.(azóta is áldom az istent ezért.Bele sem merek gondolni,mi lett volna,ha ő akkor nem jön ki)
Közölte,hogy délben Pécsre utazik,de kijön.Épp időben értük el.
Még meg sem vizsgálta Noát és közölte,hogy fullad

Ami nagyon megterheli a szívet.Adott egy szteroid injekciót és közölte,ha ez egy órán belül nem hat,irány a kórház.
Sírva dobáltam a bőröndbe a cuccainkat.Tudtam,hogy nem ússzuk meg.Bőgtem,mert sajnáltam és közben féltem,aggódtam és nem tudtam,mi lesz Szávával.Borzasztó volt.
Egy doki a kórházban elintézte,hogy Száva is velünk maradhasson,ez borzasztó nagy ajándék volt.mikor beértünk,Noát rögtön micronephrines inhaláló elé ültették.Ezt már csak nagyon gázos esetekben használják.Közölték,hogy ha még egy éjszakát otthon marad,akkor nagy eséllyel megfulladt volna
Azt mondták 2-3 nap és hazamehetünk.Aha,készültünk a keddre,mindenki bíztatott,hogy mehetünk,aztán jó nagyot koppantunk.