na,jelen!
Altatás:
Nekünk sem ment ám könnyen!
Kb.4-5 hónapja nyugodtak ez éjszakák.
Szerintem idő,míg az anyuka is belerázódik a nevelésbe,nem hiszem,hogy mindenki egyből okos.
Nekünk a vége felé az volt a gond,hohgy másfél két óra volt az eleltatás,addig ringattam Őket.Ez egyedül nagyon nehéz volt,mert ügye a férjem nagyon ritkán van itthon fürdetésre.
MEGOLDÁS:én is ki voltam borulva,fosnak éreztem magam,haragudtam Rájuk és magamra is,hogy milyen béna anya vagyok,mígnem az anyukám mutatott egy cikket a neten.A vezérvonal ugyanaz mint tontiéknál,következezesnek kell lenni és nem szabad hagyni,hogy a gyerekek irányítsanak.A lényege az volt a cikknek,hogy nem kell magunkat rosszul érezni,a gyerek pontosan annnyit enged meg magának amennyit engedünk.Ez egy ördögi kör,ha én frusztrált vagyok az éjszakázástól az altatási mizériától,Ők is azok lesznek és sosem lesz vége.Valóban,van olyan gyerek,aki 3-4 éves koráig nyomja az alvás körüli balhét,ezért.
No,be kell szépen rakni Őket az ágyba,jóéjtpuszi,mese,(nálunk+tejecske)és elmondani nekik,hogy most alvás van!Kimenni a szobából és türelmesen kivárni azt a pár napot míg megy az ordítás,majd megszokják(nálunk kb.1 hét volt).
Valóban borzasztó érzés hallgatni a sírást,de higyjétek el,neki sem jó,ha zavartan alszik éjszaka és emiatt fáradt,nyűgös másnap.
Én mindig meggyőződtem róla,hogy nem szomjas,nem fázik,nem éhes,nincs kaki-pisi a bugyiba,stb.
Lementem a nappaliba és én is bőgtem,de elfogadtuk mindhárman,hogy aludni kell éjszaka és önnálóan,pont.
Most is felkelnek,de elmagyaráztam nekik,hogy a teás flakon ott van mindig mellettük,ha szomjas,szolgálja ki magát.Így is lett!
Néha visszatérnek a gondok,de azok indig speciális esetek,pl.betegség,rossz kedv,stb.Nem vagyok szemellenzős,ha úgy ítélem meg,hogy most ki kell vennem,kiveszem,mert nekem sem mindig ugyanolyan a lelkiállapotom,Tőle sem várhatom el.De ez ritkán van és hál'Istennek nem élnek vele vissza.
Meg kell hogy érezze egy anya,meddig menjen el,hallgatni kell a belsőre!
Fejlődés:
Nem kamuzok,tényleg nagyon gyors ütemben fejlődnek a gyerekek hála a Jóistennek,a dokinéni,is mindig ámul,bámul és azt mondja a foglalkozási technikáimat tovább szokta adni.
Nem vagyok szuperanya,csak sokat foglalkozom Velük.Születésüktől fogva,egészen addig,mig ki nem ficánkoltak a kezem közül,maszíroztam ket,minden izomcsoportot,aprólékosan.Rengeteget beszélgetünk,hiszek abban,hogy érti és úgy tűnik ez beválik.
Minden este jó félórát mesztelenkednek,vállalom a vele járó kellemetlenségeket,hogy takarítom a pisi foltokat,innen-onnan.
Sokat bírkozunk,mászkálok,rohangálok velük.És az igazsághoz még az is hozzátartozik,hogy az én anyukám a minta,aki szintén rengeteget foglalkozott velem és a bátyámmal,amiért nem győzök hálás lenni.Sok tanácsod ad,amit el szoktam fogadni,mert pedagógus és hiteles az információ.
Nagyon nehéz mindig a legjobbat kihozni magunkból és a gyerekekből,de a ráfordított energia teljes mértékban megtérül,Ők a mi tükörképeink.
Remélem tudtam segítséget adni!
Köszönöm a táblázatba való bebocsátást!
Fodrászat:
mindenkinek köszönöm az érdeklődést,priviben el tudom küldeni a telszámom,de idén sajna már fullon vagyok,ez a két nap amit dolizok egy héten,hamar betellik...
Juci!
Nagyon jól tetted sztem,hogy elmntetek moziba,mindannyiunk helyett mentél!
Remélem hévíz is király lesz!
Nem tudjátok,hogy Benszivel,Mamintival,Numatóval mi van?
Remi jól vannak!
Fogfájás:A férjem egész éjszaka nem aludt,bedurrant szegénynek a hátsó...Holnap megy dokihoz!
Nekem eddig csak a bölcsifoggal volt gondom,de az jó 3 évig nőtt...
De megvan mind a 32!És tömésem sincs,pedig azt hittem,szülés után kipotyog...
Mindenkinek minden jót,szép napot!
ui.:Tonti!
Nagyon rossz lehet Neked hallgatni a cirkuszt!Én is tanácstalan lennék,sztem azért egy szociális felügyelőt rájuk lehetne küldeni...
Bogyótanya