ismét itt. Összességében tudtam ma kb. másfél órát tölteni a fiammal. És szó szerint kisírtam, hogy végre a férjem is megfoghassa egy pár percre. Ő már be se akart jönni, mert mondta, hogy neki nagyon rossz üvegen keresztül nézni úgy, hogy semmiféle kontaktust nem tud létesíteni. úgyhogy addig könyörögtem, amíg beraktak minket az elkülönítőbe és odaadták neki is. Annyira jó volt végre hármasban!!!
És ma sikerült beszélnem az ideggyógyásszal. Merthogy miután megszületett ugye készült uh a fejéről is kiderült, hogy nem az a rész hiányzik amit eddig mondtak, hanem egy másik. Amitől persze megint jól beszartunk, mert csak az előzőnek néztünk utána.
A szívét is megvizsgálták, és tényleg ferde, de nem amiatt amire gondoltak, hogy verőérszűkülete van, hanem csak úgy... Úgyhogy azzal nem is kell foglalkozni. A hasadék viszont elég gáz. Mondták, hogy ilyet keveset láttak. Még a homlokcsontja sem forrt össze... Szerencsére az nem látszik, mert a bőre ott megvan, csak elég furcsa kis fejformája van ettől. De ez mind nem érdekelt minket, csak az, hogy mi lesz az agyával. Első nap mondták, hogy elég széles skálán mozognak a lehetőségek, és további vizsgálatok kellenek. Aztán tegnap sikerült beszélni az egyik gyerekgyógyásszal, és ő azt mondta, hogy nem kell számítanunk sem értelmi, sem mozgásbeli fogyatékra, szerinte maximum viselkedési zavarai lehetnek majd, úgyhogy koncentráljunk a hasadékra. Ezerrel örültem, úgy jöttem ki, mint akinek beadtak valami boldogság szérumot... Erre fél órával felhív a férjem, hogy apósom beszélt az egyik orvos ismerősével (aki szintén ott dolgozik, és tök véletlen megismerkedtek, és az a doki javasolt egy gyerekorvost, akinek a véleményére majd igazán adjunk) szóval ez a doki felhívta apósomat és mondta neki, hogy megnézte a gyereket és full nagy a gáz. Már a fejformáján is látszik, hogy nagyon komoly a probléma. Nem lesz képes beszélni, ülni, állni, vécére menni stb. Úgyhogy fél óra alatt kaptam megint olyat hogy nem lesz gáz, meg olyat, hogy full gáz lesz. Szerintetek? Úgyhogy megint totál kikészültem. (hozzátartozik, hogy az a doki, aki a jót mondta, az gyerekgyógyász, a másik meg szülész-nőgyógyász, úgyhogy azért jobban adtam a jobb véleményre, de gondolhatjátok milyen érzés ez. Ráadásul hogy mondhat két doki full ellentétes dolgot??? Na mindegy. Mondták, hogy ma a neurológus lesz az ügyeletes és jó alaposan meg fogja vizsgálni a bébit. Mert ugye a legfontosabb, hogy milyen idegrendszeri károsodásokra számíthatunk. Úgyhogy a mai napra vártunk ezerrel. Bementünk a bébihez, és sikerült is beszélni a dokival. (aki pontosan az a doki, akit a beszaratós doki javasolt, hogy majd adjunk a véleményére) Elmondta, hogy megvizsgálta, és semmilyen idegrendszeri sérülésre utaló nyomot nem talált. Persze lesznek még vizsgálatok, meg csinálnak majd mr- t is a későbbiekben, de ő úgy látja, hogy semmi probléma nem lesz a mozgásával. Elképzelhető, hogy tanulási nehézségei lesznek, vagy hogy nem fogja tudni úgy kifejezni az érzéseit, de az intelligenciája is teljesen normálisnak várható. Mondta, hogy jók az izomtónusok, a reflexek és további teendő az agyi résszel egyenlőre nincs. Tehát most a hasadékra kell koncentrálni. Azt nem tudják még pontosan, hogy mikor kerül át a heim pálba, de a hét elején az is kiderül. Az első lépés az lesz, hogy csinálnak neki egy implantátumot, hogy legyen szájpadlása, és tudjon enni (most csak szondán keresztül tudják táplálni). Utána pedig meg fogják csinálni az ajakzárást is, várhatóan 2-3 hónapos korában. Valószínű addig kórházban is marad. Amit mi olyan szempontból szeretnénk is, hogy ott tudják igazán etetni, és nagyon fontos a műtét szempontjából hogy megerősödjön és felhízzon. Úgyhogy most abban reménykedem, hogy minél hamarabb meg tudják csinálni, és akkor már semmi akadálya nem lesz hogy haza tudjuk hozni, valószínű onnantól kezdve szoptatni is fogom tudni és persze még nagyon sok műtét vár ránk, de azok már inkább 'belső' dolgok. Ja, és a homlokára azt mondták, hogy azzal nem kell foglalkozni, mert ugyanúgy, ahogy a kutacsa, össze fog csontosodni és azzal nincs teendő.
Úgyhogy ennyi a történet dióhéjban. Persze a másik kórházban is meg fogják vizsgálni neurológusok meg egy csomó minden más szakember, és egyre teljesebb képet fogunk kapni, de ez a mostani állás.
Iszonyat nehéz úgy itthon lenni, hogy nem lehet velünk, és azért az időért remegni, amit vele tölthetek, de most egyenlőre ez van. Próbálom jól lekötni az időt, hogy teljen minnél hamarabb, de persze nem akar. Alig várom, hogy átkerüljön a gyerekkórházba, mert ott nincsenek ilyen szigorú szabályok mint az intenzíven.
A szüléstörténetet is meg fogom írni ha szeretnétek, bár szerintem semmi extra nincs benne. A sebem egész jól van, én sem értem, hogy miért nem igazán fáj. Persze óvatosabban mozgok meg ilyenek, de egyszer sem kellett fájdalomcsillapítót kérnem és azért nem véletlen, hogy még 48 óra sem telt el, hogy a doki azt mondta hogy hazamehetek... Úgyhogy aki fél a császártól, annak azt tudom mondani, hogy nem mindenkinek olyan szörnyű élmény...
most ennyi. mindenkinek jó éjt és jó pihenést. Akiknek menni kell, azok meg menjenek szülni.
Jo fej. Nem nagybevasaroltam vagy shoppingoltam vettem kb 5 dolgot....a masik okos neni meg- maganak hogy meg van dagadva a laba, de csak a jobb....en meg irultam pirultam, amugy is tudom hog yindorito, meg faj mint a rossebb, erre meg o is tudatja velem.Szoval sszem eljott az ido hog uljek itthon a seggemen:(
mindenesetre a családdá válás (vagy a család bővülése) egyáltalán nem az a rózsaszín felhőcskés idill, amit a könyvek és a nyálas filmek leírnak Kívánom, hogy legyen türelmed, türelmetek kivárni, amíg jobban lesztek!
Végre olyan jót aludtam mint már régen. És éjjel is csak egyszer keltem pisilni! Viszont amire egyszer azt hittem nyákdugesz, az biztos nem az volt....mert azt tuti, hogy ma reggel "hagytam" el!! Azaz most az előbb mikor kijöttem wc-re..... 
