Társalgó főoldal » Várandósság » 2009-ben szeretnék szülni

Tabati, próbáld meg elküldeni őket ide oda Olyan érzésem nekem is van, hogy kislánynak érzem magam, aki anyuval főz... Szóval ezt nem szeretem benne... De amúgy is annak érzem magam, amikor valami ilyen háztartásos dologról van szó... Csak hát pl lakberendezésben totál eltérő izlésünk van... Én pl nem bírom elviselni ha valami poros, és kb hetente nagytakarítást csinálok nálunk :) De őt nem igazán zavarja, hogy pl itt ott poros náluk a szoba... Engem zavar... meg olyan pl, hogy a parkettát én nem fogom söprögetni, amikor sokkal jobb porszívózni.... És nem azzal fogom felmosni, amivel a konyhát is... Hanem akkor veszek hozzá külön felmosó cuccot... De ezek ilyen kis hülyeségek, amiket úgyis a saját izlésem szerint fogok megcsinálni

Encike, de jó neked! Én is medencéznék már Csak még össze kell előtte rakni :) De 2 hét múlva megyünk nyaralni, és ott lesz nagy "medence", azaz a tenger, úgyhogy kedvemre pacsálhatok :)


Ósió biztos piheni az esküvőt De azért jöhetne már, mert nagyon kiváncsi vagyok!

Ami igaz az igaz, hosszú náluk ez a nászéjszaka!

Encsike!

Meg fogok tanulni én is ilyen szép tortákat csinálni, hogy az évfordulókon már én ügyeskedjek!

Szerencsére anyósom sem szól bele abba, hogy mit hogyan csinálok a szobánkban. De azért a többi helyiségben már megvannak a szokások, amiket én lehet, hogy másképp fogok csinálni a saját házunkban, de most alkalmazkodom. Persze egyébként meglepő, de ők is sokban alkalmazkodnak hozzám. Úgyhogy okom nem lehet a panaszra!

Tabati,

Hozzám is alkalmazkodnak... úgyhogy én sem panaszkodom! Igazából jó igy, amig nincs más... Saját házban persze más lesz azért

Torta: Egyszer elkezded, aztán állandóan tortát fogsz sütni :)

Igen, lehet, hogy még a nászéjszaka tart

Sziasztok!
Délelőtt játszótereztünk egyet, aztán ebédeltünk, most meg Kori bevágta a csucsukát , így tudok én is írni.
Tabati: Eper? Megunni? Soha!!! Én sajnos nem vagyok egy nagy gyümölcsös, magyarul nem eszem éjjel-nappal gyümit, de az epret, őszibarackot és sárgadinnyét bárhol, bármikor, bármennyit.....
Encsike: a torta így sokadszorra is pazar, egy profi cukrász is megirigyelhetné, de tényleg. Marcipánost én még nem csináltam, de már tőrtem a fejem rajta, pont a marcipán-borításon, de fent leírtad, úgy hogy a köv. nagy családi eseménynél (augusztusi 6 éves házassági évforduló ), lehet megpróbálom. Nekem a tortacsúcs eddig a sakk-torta volt. Egy receptes újságból csináltam, mellé volt írva, hogy elkészítési idő: 3,5 óra. Gondoltam, sitty-sutty megcsinálom én.... Mondanom sem kell, tényleg 3 - 3 és fél óra kellett hozzá, de megérte nagyon szép és ami a lényeg fini lett. Eperszörp: hú nagyon egyszerű, s ahogy olvasom-látom nagy mestere vagy a kulináris tevékenységeknek, így szerinem könnyen elkészíted. Nos a kivánt mennyiségű epret megmosod,lecsumázod, majd megméred. Aztán kézzel jó tőrdd, mancsingoldd össze (bocs, de erre ez a legjobb szó). Minden 1 kg után, öntsdd fel 1 liter vízzel és adj hozzá kilogrammonként 1 teáskanál citromsavat illetve 1 teáskanál szalicilt vagy nátrium-benzoátot. Az egészet fedd le egy fedővel vagy egy tányérral és 2-3 napig hagyd állni. Aztán egy négyszögalakú, nagyobb gézlapból készíts egy csurgatót, abba öntsdd a masszát. Én úgy szoktam hogy kibélelek egy fazekat abba öntöm, a tetejét összetűzöm, egy fakanál szárára, két szék közé felakasztom, s egy éjszakán keresztül csurgatom. Nem szabad nyomkodni, csak ami a súlya alatt lejön. Minden 1 literhez 70-100 dekagram cukrot adunk (ízlés szerint), belekevered, s akár még egy pár órát is várhatsz, hogy elolvadjon a cukor. Majd üvegekbe töltöd. Ennyi. Szerintem leírni bonyolúltabb volt mint megcsinálni. Bodzaszörp: hú azt is szeretjük. Tavaly csak gyorsfogyasztású ivólevet csináltam, de idén szörpöt is raktam el. Nagyon fini lett.
Anyóskérdés: sajnos az én anyósom is az erősen problémás kategóriába tartozik..... .... De olyan szép ez a nap, hogy nem akarom elrontani azzal, hogy még írjak is róla. Majd egy csúnya esős délután.....

Timcsi,
köszi a receptet! Na majd akkor szerzek epret, aztán meg is csináljuk Nem tűnik annyira vészesnek...

Marcipánnal csak arra kell figyelni, hogy mindig porcukros legyen amin nyújtod, mert ha odatapad akkor rögtön szét is szakad, amikor felvennéd onnan...

Itthon vagyok a szüleimnél (persze egyedül megint, még jó, hogy látogatóba jövök hozzájuk) és felpróbáltam egy régi nyári nadrágomat, képzeljétek alig bírtam összegombolni. Úgy elkeseredtem, mert még rá is álltam a mérlegre és tényleg híztam. Nem szoktam megjegyezni, de más lett a kétjegyű szám eleje... Ajajj!! Előkotortam a két éve nem hordott ezüst alkalmi ruhámat, amit lehet, hogy az eküvőn is hordani fogok. Alig mertem felvenni, ráadásul "s" es méret volt ráírva. Hajajj! Én eddig úgy tudtam M es a méretem, de van úgy, hogy Les is kell valamiből. Aztán erőt vettem magamon és láss csodát még jó rám! Huhhhh!! De nem értem, mert hasra vagy csípőre hízhattam, ha a gatyát nem tudom összegombolni, de a ruha is pont ott szűkített, akkor az hogy lehet, hogy jó???? Mindegy, azért mától odafigyelek, mit eszem, mert nem lesz ez így jó. Mondjuk észrevettem, hogy több kaja lecsúszik, mint rég, de mindig azzal vígasztaltam magam, hogy lemozgom. Nade régebben a kevesebb kaját mozogtam ugyanígy le, úgyhogy sántított a dolog a fejemben, csak nem vallottam be magamnak, de most a mérleg, meg a nadrág elriasztott a nagy zabálásoktól !!

Tabati, én néha néha szoktam tornázni a Rubint Réka féle izékre :) Hatásos lehet, ha valaki mondjuk mindennap csinálja Na hát én nem ilyen vagyok Bár most, hogy meleg van, nem kívánom az ennivalót, csak gyümölcsöt....
De lehet, hogy te más miatt eszel most többet, nem? Szerintem abban az esetben nem bánnád, hogy nem megy rád a nadrág :)

Na, nekem a tánc felér egy Rubint Réka féle izével (párom tegnap is csupán négy pólót cserélt le edzés alatt az én topomból is csavarni lehetett a vizet), csak azért a zabálásból kéne visszavenni!

Hát nem bánnám, ha lenne oka ezeknek az evési rohamoknak, de valahogy nem hiszem, hogy ez van a dolog mögött. Inkább az, hogy már amolyan nyári szabadságfélén vagyok, nem megyek be rendszeresen dolgozni, csak akkor amikor valamiért muszáj, így olyan esetlegesek a napjaim. Nincs meg bennük a rendszeresség. Van, hogy elfelejtek enni, aztán meg amikor érzem, hogy éhes vagyok elkezdek falni. Míg egy rendes munkanapon, megvannak a szünetek, amikor inkább többször keveset szoktam enni.

Egy kérdés: aki a szülöknél lakik, kell a közös kts-be beszállni vagy ezt hogy oldjátok meg? Csak kiváncsi vagyok, mert én ilyenbe sose vettem részt.

Mi nem szállunk be, nem engedték, mondták, hogy gyűjtsünk csak a házra. Azért szoktunk sűrűn bevásárolni, de rezsibe nem adunk.

Encike!

Az, hogy lehet, hogy a vonalzód szerint még 7 nap van hátra a peteérésig, a hőgörbéd szerint meg már megvolt rég.

Á a vonalzo egy nagy sz*...
Hiába állitom át adátumot, ezt adja ki. Ne azt nézd. A hő pontosabb.


Most néztem, hogy Jonás-nap 06.06. Szoval itt van még ez a hét, hogy babásodjak. Szegény apa!

Ha mi is anyuéknál maradtunk volna, ők se kértek volna tőlünk semmit. Biztos ritka az ilyen segitőkész szülő. Ha nálunk is erre kerülne sor én se kérnék egy filklért se a saját gyerekemtől.

Köszike de nem igazán kreatív mert volt hozzá recept

Timcsi: azta mennyi eper én is imádom csak én még szoptatok és inkább pianoban eszem de már ettem az idén tavaly szenvedtem is nagyon mert egy darabot sem ettem:):):)

Hát amig én anyuékkal laktam mindig elvárta hogy szálljak be a rezsibe igaz nem éltünk nagy lábon meg nem is nagyon tudták beosztani a pénzt igy kellet nekik a plusz. de már nem lakom velük és most látom mi pénzt elköltöttek másra hát nem hiába amig nem vagy magad ura addig nem látod át a háztartás minden oldalát Mondjuk mi nem dohányzunk nem iszunk apuék meg mindkettőt ez persze nagyonb sok pénzt elvisz a családi költségvetésből

Sziasztok!!!
A torták gyönyörűek lányok! Én csak ritkán főzök.Régen,mikor megvettk a lakást minden nap csináltam valamit.Óriási volt a lelkesedésem.Aztán csillapodott.Mostanság meg csak hétvégére főzök,ha Dani itthon van és nem megyünk sehova.Szóval max havonta egyszer.Hétköznap van kajánk,szóval nincs miért.Vacsizni meg nemigen szoktunk,csak valéami könnyűt.Ezt persze épp most szegem meg egy isteni vajas kenyérkével.
Ósió!Biztos gyönyörűek a képek már alig várom és a beszámolót is!
Ecsike!Hova mentek nyaralni?
Mi a hétvégén megyünk Gyulára wellnesezni,mert kimerültem nagyon a vizsgáktól.És kell egy kis kényeztetés. Aztán július elején elmegyünk Horváto-ba.Szóval nem lesz óriási nyaralás,de a kötelező tenger összejön azért!

Sziasztok!

Lányok, hogy ti milyen ügyesek vagytok! Én is szoktam sütögetni, de azért nem ennyire szépeket.

Encsike, Timcsi! jó ötletet adtatok Petrus szülinapjára! Azt hiszem egy ilyen marcipános vagy valami fini gyümölcsös tortával próbálkozom. Meglátjuk mi lesz belőle...

Nem tudtok jó bodzaszörp receptet? Én 6 délével próbálkoztam, de egyik rosszabb mint a másik. Szeretnék egy nagyon finit csinálni, de béna vagyok nagyon

Sziasztok!

Háát.....akkor az esküvő!
Pét5eken egész nap pakolásztunk, redezgettünk, az udvaronkun felállítottuk a sátrat, a faluházban, ahol a párom fogadta a vedégeit, minden elrendeztünk, este pedig a termet rendeztük. Gyönyörűe volt a hófehér terítő, kék asztalközéppel, ami harmonizált a függönnyel, rajta az almazöld asztaldíszek, élő virágok formájában. Este tízre értünk haza, még akkor manikűröztem. Szerencsére az epilálást már csütörtökön este elvégeztem. Aztán eljött a szombat.
Reggel hétkor keltünk, és együtt elmentünk a fodrászhoz, a férjem haját hipp-hopp megcsinálta a fodrász, aztán az enyémet is viszonylag hamar. Hátul a tarkómon volt egy egyszerű konty, a hajam pedig bal oldalt elválasztva volt lenyalva. A kontyba kontytűk díszítették a frizurát. Aztán elmentünk a szüleim házához, útközben elhozuk a csokrokat. Csodálatos lett a hófehér orchidea sötétzöld levelekkel, hosszú almazöld szatén- és selyemszalagokkal, amelyek kb. 60-70 centisek voltak, ahogyan kértem.
Hazatérve a férjem elment a faluházba, én pedig még egy kicsit rendezgettem az udvarunkon felállított sátor alatt az asztalt, közben 11 felé megérkezett az autónk, egy feket Peugeot, ekkor már rajta volt az autódísz is, ami szintén világoszöld és fehér összeállításban készült, ugyanolyan szalagokkal, mint az én csokrom.
Dél előtt megjött a kozmetikus is, elkészítette a sminkünket, aztán szépen felöltöztünk, és vártuk, hogy jöjjenek a fiús háztól. Fél kettő után érkeztek meg zeneszó kíséretében a férjemék. Gondoljátok, mindenki kint volt az udvaron, fogadták őket, én meg egyedül a házban a kezemben a csokrommal vártam, hogy hívjanak ki. Annyira izgultam, és senkihez se tudtam szólni. Hihetetlen volt, hogy eljött az én pillanatom is! Ki be rohangáltam a hallból a konyhába, és fordítva, már amennyire ilyen ruhában lehet rohangálni, hogy lássam a vendégeket. Aztán bejött a vőfély a szüleimmel, és gyorsan megbeszéltük, hogyan kísérnek ki a szüleim. Utána kimentek, majd pár perc múlva bejöttek értem. Apu ment elől, én középen, végül anyu. Mikor kiléptünk a teraszra, és a párom meglátott, fantasztikus érzés volt! Szó szerint meg se tudott szólalni. Szó, ami szó, borzasztó jó lett a smink is, a frizura is, a konty fölé, hátra betűzött fátyol is, na, meg a ruha, amely gyönyörűen csillogott. Annyira izgultam, ahogy mentem le a lépcsőn! Ekkor "elbúcsúztam" a rokonaimtól, mejd a férjemmel felmentünk a teraszra, én feltűztem neki a virágot, ő pedig odaadta nekem a csokrot. Aztán csókolóztunk!
Ezután elindultunk, mindenki beszállt az autóba, és elmentünk a templomba, amely szintén nagyon áhitatos volt. A pap még kacsintott is a férjemre.
A szertartás után fényképezkedtünk a templom előtt, és fogadtuk a gratulációkat. Csodálatosan szép idő volt, a nap szikrázott, lány szellő lengedezett, majd megszólalt a harangszó... és ekkor eldobtam a csokromat. A pártában lévő fiatal lányok odaálltak a templom elé, én felmentem a lépcsőre, és eldobtam. Persze, inkább magasra dobtam mint messze. A tesóm barátnője erre kiugrott a lányok közül, és rávetette magát a csokorra, amely a földön landolt., nagy sikoly és diadalittas kiáltás kíséretében. MIndannyian nagyon jót nevettünk, a másik koszorúslányom pedig bundára esküdött!
Ezek után elmentünk a polgári szertartásra, amely egyszerű, gyors és szép volt. A násznép ezek után elment a lagzi színhelyére, mi pedig fotózkodni a műterembe. Ekkor a nagyon meleg műteremben hirtelen ránk tört a fáradtság, az éhség és a szomjúság. Mindenfajta képet csináltunk, különféle háttérrel. Csináltunk szexi képet is, látszódik rajta a harisnyatartóm.
Megláttam az egyik fotelben egy nagy régi macit, gondolom, a gyerekeket szokták vele fotózni. Kitaláltam, hogy tegyük magunk közé, amikor ülve fotóznak bennünket. Teljesítették a kívánságomat ! Annyira kíváncsi vagyok már ezekre a képekre.
Ezek után úgy döntöttünk, hogy a természetbe szeretnénk menni fényképezkedni, ezért a lagzi helyére hajtva elmentünk a búzatáblákhoz, és a pipacsosban készítettek rólunk képeket, meg az autóval is készültek képek. Aztán a major helyszínén is, ahol volt a vacsora. gyönyörű bokrok és fák voltak ott. Na, és persze, a naplementében, háttérben a búzatáblákkal. Képzeljétek, olyan jó képek készültek. Pl. olyan, amin olyan, mintha fognénk a napot a férjemmel, én felül tartom a kezem, ő alul, középen pedig a narancssárga nap.
Ezek után bementünk a terembe, ahol a vendégek már helyet foglaltak. A vőfély mindkettőnket köszöntött, majd üdvrivalgásban törtek ki a vendégek. "Éljen az ifjú pár!"-így a vőfély. "Éljen"- így a násznép, és ezt háromszor egymás után minden alkalommal.
Ezek után elfogyasztottuk a vacsorát, de előtte megnyitottuk a férjemmel a táncot. Hihetetlen volt, hogy mindenki minket néz...
Aztán vacsoráztunk, de a vőfély különféle meglepetés játékokat talált ki. Pl. képzeljétek, kitalálta, hogy ha a vendégek elkezdik a tányérjukat az evőeszközzel verni, nekünk abba kell hagyni a vacsorát, felállni, és addig csókolózni, amíg abba nem hagyják a csörömpölést. Aztán vacsi közben egyszer csak halljuk, hogy valaki elkezd csörömpölni, aztán egyre többet... nekünk meg fel kellett állni, és csókolozni. Ezek az ebadták meg nem akarták abbahagyni, úgy hogy perceken át "csókolóztunk", persze, majd meghaltunk a nevetéstől.
A vacsora után jött a tánc és a mulatság, több játékkal is megfűszerezve. Én nyertem meg a tojásgördítő versenyt, biztosan ismeritek....én tudtam a férjem nadrágján felgördíteni, majd a kényes helyeken lefelé gördíteni. Nagyon nagy tapsot kaptam. Aztán volt kán-kán is, a nőknek kánkánozni kellett, utána a férfiaknak a Kalinkára táncolni. Amikor egy kicsit abbamaradt a tánc, a vőfély mindenig különféle érdekes játékokkal, észrevétlenül csalta a parkettre a vendégeket.
Aztán éjfél előtt elosontunk átöltözni, jöttek a koszorúslányaim is. Pár perc alatt átöltöztünk, majd jöttünk vissza, és elkezdődött a menyecsketánc. Egyedül táncolt, a férjem nem. Hát úgy megpörgettek, hogy az nem igaz! Utána játékok voltak, mindenfajta kényes játék, amint a hasukat fogták a vendégek, úgy nevettek. Pl. a pár sliccét három varrással be kellett varrnom, majd a fogammal kellett elharapnom a cérnát. Aztán a férjemnek be kellett menni az asztal alá, nekem az asztalra, dobbantani a lábammal, és megkérdezni, ki az úr a háznál. A férjemnek azt kellett mondania, hogy "én", erre nekem még nagyobbat kellett dobbantanom, hogy ki az úr a háznál, mire neki megint azt kellett felelni, hogy "én", mire rákiáltott a vőfély, hogy akkor miért vagy az asztal alatt!
Aztán a sok aprópénzt el kellett kezdenünk söpörni, majd egyszercsak felkaptuk a vékát, amelybe a pénzt tették, és kirohantunk a teremből. Elszaladtunk haza vele, megszámoltuk, és visszamentünk. Ekkorra már páran elmentek, de a mulatás még így is fél négyig tartott, kb. négyre értünk haza, és olyan öt körül kerültünk az ágyba.
Másnap elosztottuk a megmaradt ételeket, plusz estig nosztalgiáztunk a szüleimnél, és a maradékokból lakomáztunk. Ma pedig a technikai dolgokat intéztük, visszavittük az edényeket, ahova kell, a ruhát a szalonba, férjem öltönyét tisztítani.
Tart még a hangulat, az érzés... annyira más most minden. Pedig minden ugyanolyan, mégis más. Azóta is mulatós zenéket hallgatunk.... csodálatosan szép idő volt, meleg. Jó volt a zene választás, a vőfély, az ételek írtó finomak voltak. és rengeteg bókot és dicséretet kaptam,azt mondták, csodálatosan szép vagyok. És az egészben az volt a legjobb, hogy éreztem, őszintén mondják, nemcsak udvariasságból...mindenkinek kivétel nélkül rettentően tetszett a ruhám, szóval, megérte az árát. A sminkem is, a hajam is. Én meg csak irultam-pirultam.
Minden percét élveztünk, és kivétel nélkül mindenki nagyon jól érezte magát, azáta is az ismerősök, szomszédok, akik ott voltak, erről beszéltek. Teljes mértékben úgy érzem, hogy jó, hogy nem spóroltunk, és igenis, a legjobbra töreketünk, mert ennek meglett az eredménye. És a sok szervezkedés is meghozta gyümölcsét. Semmit nem bárok, sőt, mindennel nagyon-nagyon elégedettek vagyunk.
Nászútra pedig majd a nyár során kerítünk sort, egy tengerre akarunk menni, s valószínűleg valamely görög szigetre megyünk. Most júniusban pedig elkezdjük nézni a lakóházakat Pesten.
Nagyon közel érezzük most hozzánk a családunkat. Olyan jó érzés, hogy mindenki mellettünk volt, és mindenki azért fáradozott, hogy minden jól sikerüljön. örök hálám nekik. Szinte könnybe lábad a szemem, ha rájuk gondolok!
Azt mondom, egyetlen lánynak sem szabad kihagynia az esküvőt az életéből, és igenis, fel kell venni azt a csodálatos fehér ruhát, és megadni a módját, amint lányból feleség lesz.

Még biztosan sok mindent kihagytam, ha eszembe jut, írok róla, és nyugodtan kérdezhettek is.
A fotók a hétvégén, jövö hét elején lesznek kész, majd teszek fel. Igaz, olyat nem akarok, amit teljesen látszódik. Nem nektek nem akarom megmutatni, hanem a netes publikumnak nem. Azért megpróbálok majd olyat találni, amin látszódik a lányeg, de az arcunk mégsem.
Ja, egyébként a menyecskeruhám is nagy sikert aratott!
Minden vendég eljött, összesen két pár volt, aki jelentés nélkül nem jött el. Egy életen át bánhatják, mert fantasztikus volt a lagzi és a mulatozás, ezt szegényes indokokkal felesleges volt kihagyniuk.
Most pedig elrendezgettük a szép emlékeket, a sok képeslapot, és az ajándékainkat is. Gyönyörű kristálypoharakat kaptunk, tányérkészletet, tálcát, de a legtöbben pénzt adtak.
Mindketten borzasztó boldogok vagyunk!

Ósió! Még egyszer gratulálok nektek nagyon!!! Hát most nagyon irigykedem!!! Nagyon szuper lagzitok volt az tény!!! Én is szívesen átélném újra.

Pruci! Én is! és a férjem is! Akár újra kezdenénk az egészet, de ebben az egészben az a lényeg, hogy egyszer történik meg, és soha többé nem ismétlődik meg!
Lesz videónk is, már alig várjuk, hogy meglegyen, kicsit visszahozza, megeleveníti az emlékeket. A sorstól azt kértem nászajándékba, hogy teljesüljön az a néhány kívánságom, amely köré az elkövetkező éveket szeretném csoportosítani. Remélem, megkapom!

Ósió! Gratulálok én is mégegyszer! Igy leírva is szép és hangulatos lehetett az esküvőtök! és abban is biztos vagyok, hogy nagyon szép voltál! Örülök, hogy ilyen jól sikerült! Képeket tegyél fel iwiwre is, ott meg tudunk nézni rendesen :)


Ételek finomak voltak? Mi volt a menü?

Encsike!
Rendben, ez jó ötlet! Zeszek majd fel az iwiw-re képeket, és ott valóban meg tudtok nézni rendesen.
Egyébként azt még elfelejtettem leírni, hogy a tányércsörömpölés először úgy történt, hogy az egyik unokatesóm véletlenül kiejtette a kezéből a villát, ami nagy csörömpöléssel landolt a tányéron, erre a többiek azt hiték, valaki elkezdett csörömpölni, majd ők is rákezdtek, mi meg álhattunk fel csókolózni....
DE az a nap tele volt édes meglepetésekkel és szépségekkel. Pl. anyuék szomszédjában németek laknak. Mikor öltözködtem, illetve már a gyerekszobámban rajtam volt a ruha, egyszercsak jön fel anyu, hogy megjött az első boríték...a német férfi küldte a szomszédból, benne 20 Euróval.
Vagy például, amikor kivezetett bennünket a pap a templomból, akkor a templom előtt mondta, hogy múltkor nagyon jót beszélgettünk (amikor az esküvő előtt mentünk próbára), ezért bármikor nagyon szívesen lát bennünket ilyen beszélgetésekre. Igaz, akkor este fél tízig beszélgettünk.
Meg az is olyan jó volt, hogy pl. az egész termen nem tudtam végigmenni úgy, hogy valaki fel ne kért volna táncolni, meg ne állított volna beszélgetni, szóval, mindenki nagyon figyelmes volt.
Pisilnem összesen kétszer kellett ebben a ruhában, egyszer a tesóm barátnője, egyszer még a férjem jött el velem. Szóval, ezt is túléltem.

Ja, igen, a menü. Először is, iszonyú sok lett az étel. Összevissza osztogattuk utána.
Szóval, tyúkhúsleves fürjtojással (nagyon finom volt, kedvenc ételem a húsleves), aztán tyúk- és sertéspörkölt volt galuskával, utána sültes tál, rántott hússal, sült baconnal, sült tarjával, ami ilyen pecsenyejellegű volt. Hozzá köretnek rizs, krumpli, kenyér. Aztán sütemények végetelen mennyiségben. Fél tizenegy körül jött sa menyasszonyi torta, meg 8 16 szeletes más torta, és a grillázstorta. Egyébként én a menyasszonyi tortából hétfőn ettem először. A lagzin a szeleteléssel voltam elfoglalva.

Éjfél után töltött káposzta volt, szerintem talán egy falat fogyott az egészből

Igen, ez a pisilés dolog ekkora ruhában igen érdekes :) De tök jó olvasni, hogy a "férjem" Már hozzászoktunk a "párom"hoz, de ez valóban jobban hangzik :) Lassan már mindenki férjhez megy, csak én nem :)
De gondolom, azért a tánycsörömoölést nem bántátok annyira?!


Tegnap voltunk a szomszédunkban délután... Nem olyan régen költöztek oda, aztán gondoltuk, ismerkedjünk meg Van két tündéri gyerekük, de a kislány annyira gyönyörű, hogy én még ilyen szép kislányt nem láttam! 5 éves, de iszonyatosan értelmes! Teljesen beleszerettem A kisfiú, meg olyan kisördög, de cuki
Erre a másik szomszédból is átjöttek a gyerekek... volt ott egy 9 hónapos baba meg a testvérei. Ari volt a baba, jó kis husis.... Anyósom is ott volt... Aztán nála kötött ki a baba! De olyan érdekes volt, hogy én is fogtam meg minden, de mégsem jött rám az az érzés, hogy na akkor most nekem gyerek kell.. Lehet, hogy azért, mert én talán magamnak akarok szülni, nem a "nagyszülőknek"... Ez azért nehéz dolog az együtt lakóknál szerintem... Mert azért ott mégsem mondhatom azt, hogy de márpedig most én fogok foglalkozni a saját gyerekemmel, és nem a nagymamája... Én elhiszem, hogy imádni fogja az unokáját, de én igy egyenlőre nem akarom....

Osió: Kivánok sok sok boldogságot Nektek. Ahogy olvastalak nagyon jó lehetett az esküvő.

Osió!



[/img]

Olyan jó érzés kimondani, hogy "férjem." Én meg a felesége vagyok. Ja, képzeljétek, a húslevest egy tányérból kellett ennünk, mert a vendégség megszavazta, hogy egy tányérból együnk, ezért a férjemet én etettem!

Az is nagyon jó lehetett :):) Tényleg nagyon szuper lehetett ez az esküvő
Irigykedek :)

Most van egy kis időm, az abortusz-felvilágosítás témához egy kis történet a múlt hétről:

Este 10 felé (valami cápás film ment éppen) megcsörrent a mobilom, és egy vadidegen női hang bemutatkozás nélkül teljes izgalomban közölte, hogy ő bizony lefeküdt a Lacival. Én többször biztosítottam afelől, hogy én nem ismerem sem őt, sem Lacit, de annyira belelovalta magát a mesélésbe, hogy elengedte a füle mellett a figyelmeztetéseimet. No, gondoltam, ha ennyire el akarja mesélni állok rendelkezésre. Kb. 20 percig beszélgettünk (nem tudom, mi lett a cápás film vége-kinyírták azt a dögöt?!), a beszélgetés közepére fogta csak fel, hogy összetéveszt valakivel, de akkor már ez sem zavarta, olyan kellemesen beszélgettünk.
Dióhéjban: A lány18 éves, Laci 27. Második szerelem. A fiúnak hatalmas a férfiassága: mire elhinti a lánynak, hogy azért volt rossz a szex, mert a lány túl szűk. A lány kesereg, hol talál még egy ilyen jó, partit , merthogy ő egy kicsit molett. És a védekezés-kérdeztem? Nem bennem ment el. Volt a válasz. . Utána elmesélte a nemi bajait, majd mikor elküldtem nőgyógyászhoz (dupla haszon-legalább fogamzásgátlót is fel lehet iratni), kiderült, hogy nem tudja, miből is áll egy nőgyógyászati vizsgálat.
Hol van ilyenkor ennek a lánynak az anyja? Miért kell szerencsétlennek ilyen kérdéseket megvitatnia telefonon egy idegennel (a beszélgetés kb. felénél már felfogta, hogy mellétárcsázott) És sok olyan kérdéssel jött, amit bizony nem nekem kellett volna feltennie. Mindenesetre érdekes beszélgetés volt

Ósió!

Tátott szájjal olvastam az esküvői beszámolódat!! Tényleg szuper lehetett. Bár a miénk nem lesz ekkora, meg ilyen tradicionális, de azért remélem nekünk is ilyen jól sikerül majd, meg ilyen jól fogjuk magunkat érezni. Hát....eltelik még pár hét szerintem mire lecseng bennetek ez az élmény!
Attól a pisiléstől kicsit megijedtem, mert én állandóan pisilni járok, úgyhogy én tuti nem húzom ki kettővel... Majd megoldom valahogy, mert ha meg nem iszom eleget, akkor tuti rosszul leszek...

Amúgy most már elárulhatjuk, hogy felkértem Encsikét, hogy készítse el ő az esküvői tortánkat! Ő meg örömmel elvállalta. Úgyhogy nemcsak gyönyörű tortánk lesz, hanem finom házi készítésű, és majd büszkén mondogatom mindenkinek, hogy ez bizony nem cukrászdai!

A fodrász is most ment el tőlem, megcsinálta az utolsó próbafrizurát, apró változtatásokkal az előzőhöz képest, és ez lesz az igazi. Este páromat megkérem fotózza le, aztán rakok fel képet róla. Meg az új fülbevalókat is és végre a gyűrűpárnát, meg a gyertyákat is lefotózom.

Encsike!

Akkor végül már te sem szeretnéd a babát? De ez úgymond jó hír, mert akkor legalább "együtt" nem szeretnétek és nincs ebből gond a pároddal. Ha meg elkészül a tetőtér, addigra már a párod is elszánja magát, mert akkor már a vállalkozása is beindult.

Tabati,
Szeretném a babát, csak valahogy inkább magunknak, és nem úgy hogy minden meg van magyarázva hogy mit hogyan kell...

Remélem tényleg finom is lesz a torta :) Igyekszem majd


Noémi, ez érdekes lehetett nagyon :):) De azért ijesztő is... 18 évesen nem tudja miből áll egy nőgyógyászati vizsgálat... meg "nem bennem ment el".... még akár terhes is lehet, nem?! Na ez nem semmi

Ja, hát attól én is tarok kicsit, hogy majd mindent meg akar mondani, mert tudja, hogy nekem első baba és nem értek hozzá, de én már az elején meg fogom mondani neki, hogy mindent szeretnék én csinálni, ha valamiben segítség kell, akkor majd szólok. Remélem megérti majd.

Noémi!

Nyithatnál lelki segély szolgálatot, vagy telefonos felvilágosító irodát.

Én is úgy gondoltam, hogy amikor terhes leszek megbeszélem vele, hogy ez a mi gyerekünk és mi szeretnénk megtanulni magunktól babázni.. ha segítség kell akkor majd szólunk.... Ez szerintem érthető dolog! és igy lenne a normális.


Tényleg Noémi, nem is rossz ötlet :)

Hát épp elég lesz, ha kifogunk egy idegesítő védőnőt. Annyi panaszt olvasok itt a babaneten róluk, komolyan mondom már kezdem azt hinni, hogy a védőnő csak akadálynak van. És nem csak itt, hanem egy ismerősöm is mesélte, hogy a védőnő akar mindent megmondani, hogy mit hogyan kell csinálni. Ha sír cumit a szájába és hiába magyarázták neki, hogy nincs otthon cumi, mert ők nem szeretnék, hogy cumizzon, nem értette meg. Pedig tiszteletben kéne tartania, hogy mindenki másképp szeretné nevelni a gyerekét. Meg kikapkodta a kezéből a gyerekét állandóan és akkor csodálkozott, hogy miért sír. Meg milyen nyugtalan gyerek, közben meg nyugodt, csak nem kéne rángatni stb.

Egy filozófia professzor az előadását úgy kezdte, hogy
fogott egy befőttesüveget, és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel, majd rákérdezett, hogy tele van-e az üveg?
- Igen. - volt a válasz.
Ezután elővett egy dobozt, tele apró kavicsokkal, és elkezdte beleszórni azokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal, és azt kezdte beletölteni az üvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
- És most, - mondta a professzor - vegyétek észre, hogy ez a
ti életetek. A kövek a fontos dolgok (a családod, a partnered, az
egészséged, a gyerekeid). Ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a barátaid, a munkád, a kollégáid. A homok az összes többi: az apróságok.
Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak a boldogságod érdekében.
Játssz tehát a gyerekeiddel, szakíts időt orvosi vizsgálatokra, vidd el a párodat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni mindig lesz időd.
Ezért először a kövekre figyelj, azokra a dolgokra, amik igazán számítanak. A többi csak homok. Az egyik diák megkérdezte:
- És most már valóban tele van-e az üveg?
Mire a prof. azt válaszolta, hogy igen, tele van.
Erre a diák elővett egy dobozos sört, kinyitotta, s beletöltötte az üvegbe. A sört a homok elnyelte, és térfogatváltozás nem következett be. Azt mondta erre a diák:
- Nos, bármennyire is úgy érezzük, hogy az életünk teljes, a
fenti példából jól látszik: EGY SÖR AZÉRT MINDIG BELEFÉR!"

Sziasztok!

Mindenkinek köszönöm szépen a gratulációkat!

Noémib, nagyon kis helyes az üdvözlőlap!

Tabati! Jó készülődést kívánok nektek is! Én magam akár újra kezdeném az egészet, de hát már nem kell. Nagyon jó ötletnek tartom, hogy Encsike fogja készíteni a tortát. Hány szeletes is lesz?
Ha nem lesztek sokan a vacsin, attól még lehet jó a hangulat! Pontosan mennyien lesztek? Ha jól emlékszem, valamilyen iskolában fogjátok tartani.
A pisiléstől nem kell félni. Habár mi elég sokat izzadtunk tánc közben (mindenkiről folyt a víz), gondolom, ezért se kellett sokszor elmennünk. De egyáltalán nem volt vészes, a férjem tartott a szoknyát, é n meg pisiltem.
Remélem is, hogy még sokáig eltart ez a csodás érzés. Ma is voltam a nagyimnál, nemrég jöttem haza, és szinte végig az esküvőről beszéltünk. Szinte kifogyhatatlan a téma, mindig eszünkbe jutott valami. Remélem, most már életünk végéig megmarad ez a jó érzés!

Ósió: nagyon jól hangzik ez az egész még a könnyem is kicsordult mikor olvastam annyira szép lehetett
Én nem vagyok az ismijeid között nem fogom tudni megnézni de ha bejelőlnél .............. Gürtler Mónika néven vagyok fent:)

Encsike ne aggódj egyenlőre én sem megyek férjhez lehet sosem :):) mondjuk nálunk ez nem is anniyra fonto szerintem csak egy papír és lassan az élettársaknak is annyi lesz a joguk mintha házasok lennénk

Noémi: nem semmi:):):):) pont erről beszélgettünka multkor hogy egyáltalán nincsenek felkészítve a mai lányok semmire sem tisztelet a kivételnek.

Tabati: ez szupi és tuti nagyon szép és finom lesz a torta :):):) encsike gratula :9 ha egy üzlet beindul :):):):):)

Nekem nagyon sok vitám van anyóssal és mióta elköltöztünk emllőlük kicsit realizálódott a dolog de még mindig meg akarja mondani hogy neveljem a gyereket :)): de rájött már hogy nincs semmi gond azzal ahogy nevelem hízik fejlődik stb a maga ütemében :):):)


Ez nagyon jó Tbatai amit írtál mennyi igazság van benne :):)

ja kis csibészem

Noémib: azért nem semmi ez a telefonbeszélgetés. És nagyon türelems meg segitőkészvoltál, hogy beszékgettél a lánnyal úgy, hogy azt se tudtad ki.

Ósió!

De jó, hogy ilyen boldog vagy! Tényleg csak remélni tudom, hogy én is így érzek még utána is, mert nálam az ilyen jó élmények mindig rosszul csengenek le. Utána mindent olyan üresnek érzek mindent. Mondjuk ez általában egy utazás után szokott így lenni, ha hazaérkezünk. Esküvőm még sosem volt, remélem az teljesen más lesz!

Mi 40 főre rendeltük a vacsit, de nem leszünk annyian. A torta is 40 szeletes lesz, és feketeerdő ízesítésű! Nyami-nyami!

Este lesz nagy fotózás, mert azóta csináltam gyertyatartót is. Az lesz a vacsoraasztalon. Van 6 db mécsestartó, meg 6 db. konyakospohár (kézzel festett) abba kerülnek a gyertyák. A mécsestartóra kötöttem fehér szalagot, amilyen a meghívón is van és a szalagra ragasztgattam kis csillagokat. Azokat a csillagokat, amiket a formalyukasztó kiszedett a meghívóból, így (remélem érthetően írtam) harmonizál a meghívóhoz a mécsestartó. A pohárra (ami ugye szintén gyertyatartó lesz) is kötök majd szalagot, de annak arra a részére ami a talpat összeköti a pohárral, így azt már nem tudom díszíteni. Kicsit bonyi voltam, de majd lefotózom, akkor megértitek. Meg azt találtam még ki, hogy egy-egy meghívót is rakunk az asztalra, és ezennel úgy néz ki, hogy fehér-bordó lesz a meghatározó szín a terítéknél. Majd veszek bordó szalvétát is. A tortát is úgy beszéltük meg Encsikével, hogy fehér- barack színű lesz, ami szintén illik majd oda.
Az asztalok meg úgy lesznek majd elrendezve, hogy az asztalfőn ülünk mi ketten és azon bordó terítő lesz, a többin meg fehér.

No, azért nem kell a védőnőkről minden rosszat elhinni. Nekünk nagyon jó védőnőnk van, az első gyereknél sok jó dolgot javasolt (de nem erőltetett ám semmit!!!). A második gyereknél még annyira sem szólt bele. Azt mondta, ha gondom van, segítség kell, szóljak. Meg lehetett vele beszélni az elsőnél is, hogy ne járjon a nyakunkra folyton.
A szülőkkel, anyósokkal már az elején tisztázni kell mi a helyzet (még ha egy pici sértődés is van belőle), de sok anya-anyós magától is tudja, hogy a gyereknevelésbe nem szabad beleszólni.
Azt tartják, hogy a gyerek-nagyszülő között nagy az egyetértés, mert közös az ellenség: a szülő Próbáld csak meg eltiltani a kölködet pl. az édességtől, a nagyszülő azonnal megtömi vele szegény éhező gyermeket De tudjátok, milyen jó dolog az, ha le lehet passzolni picit a kis drágaságot a nagyszülőkhöz, és elmenni apával romantikázni! Ha ennek az az ára, hogy pl. a gyerek 2 tábla milkacsokival legyen megtömve mire hazaértek, ám legyen!

Nika!

Hát az a sapi!!! Nagggyon cuki!!

Ósió!

Azért rakhatnál fel valami cicás vonalzót újra! Mondjuk nászutasat!

noémib
Azt tartják, hogy a gyerek-nagyszülő között nagy az egyetértés, mert közös az ellenség: a szülő

Ez jó!! Még sosem hallottam ilyen formában, de van benne valami!!

De tudjátok, milyen jó dolog az, ha le lehet passzolni picit a kis drágaságot a nagyszülőkhöz, és elmenni apával romantikázni! Ha ennek az az ára, hogy pl. a gyerek 2 tábla milkacsokival legyen megtömve mire hazaértek, ám legyen!

És ez is mekkora igazság!

Na, most én is a gép előtt vagyok, így tudok reagálni.

Nika, majd akkor bejelöllek az iwiw-en, és akkor te is megnézheted a képeket!

Tabati!
Nagyon csinosnak tűnik az elgondolás, ahogyan leírtad, hogyan tervezitek az esküvőt. De azon se lepődj meg, ha pl. a szalvéták között turkálva teljesen mást választasz. Gondolj csak az én hófehér-élénkpiros terveimre, és amiből ekrü-harsányzöld lett!
Gondolkodtam, hogy teszek fel egy új vonalzót, egy cicásat. De nászutas nem lesz jó, mert még nem tudjuk pontosan, hogy mikor megyünk. De lehet, hogy egy olyat teszek fel, ami azt számolja, mennyi nap telt el az esküvőnk óta!

Higgyétek el - mondom én 3 napos házasan! - hogy nem azért kell házasodni, mert a papír számít is valamit. Nyilvánvalóan attól nem fogjátok a férjeteket jobban vagy kevésbé szeretni. De ez az egész egy olyan élmény, amit nem szabad kihagyni! Önmagatok miatt tartsatok esküvőt, na és persze a család miatt. Elmondani nem tudom, milyen csodás érzés volt, amikor a násznép között megláttam a meghívottakat, hogy igen, mindenki eljött, megtisztelt bennünket, és osztoznak a boldogságunkban. Szerintem ezt egyszer mindenkinek át kell élnie!!

Ósió!

Most, hogy már neked megvolt, kezdem én is egyre inkább beleélni magam, meg izgulni, hogy mi hogy lesz. Tényleg olyan lehet majd, mint egy nagy családi ünnep.

És azt el is felejtettem írni, hogy a vacsoraasztalon, csak a mi asztalunkon lesz egy váza (amit még nem választottam ki, de rengeteg van itthon, azok közül lesz valamelyik) és abba kerül a menyasszonyi csokrom.

Tudom, hogy még változhat az elképzelés, hisz már eddig is sokminden változott. Még a csokrom sincs eldöntve teljesen, mert már megvan ki fogja megcsinálni, de még nem beszéltem vele, és még neki is lehetnek jó ötletei, hisz biztos rengeteg ilyet csinált már.

Tabati!

Na, látod, én ebből a szempontból totál önfejű vagyok. Én úgy mentem oda a fodrászhoz is, hogy ilyen hajat csináljon és semmilyen másat ne!
Aztán beállítottam a virágoshoz, hogy egy magazinban láttam a fehér orchideacsokrot némi zölddel, ilyen kell nekem is, semmilyen más nem kell. Egyébként dettó oylanra csinálta, amilyenre gondoltam.
És aztán így voltam a ruhával is, a cipővel is, amint megláttam, senki nem tudott eltántorítani az elképzelésemtől. Ilyen vagyok az élet többi területén is, elég sokat is hallom, hogy milyen makacs és önfejű vagyok.
Már nincs két hónap se vissza az esküvőig, lassan elkap benneteket is a láz...

...amit nem is csodálok. Még bennünk is mindig bennünk van az izgalom, és olyan jó visszagondolni az eseményekre. Úgy az egész napot édesség tették a mozdulatok, a gesztusok, egy-egy momentum, amely egyben adta ki a nap szépségét. Pl. a boríték a német szomszédtól, a kacsintás a férjemre a paptól, a csokordobás, a tesóm barátnőjének a diadalittas kiáltása, egy-egy mosoly, amit a többiekkel váltottam valaki válla felett, amint táncoltunk, stb.

Nika! Nagyon vagány az a kis csibész!!!

Védőnő: szükséges rossz. Néha mond olyat amivel nem ért egyet az ember, de néha meg nagyon jó h van. Nálunk a cumit mondta h mindenképpen, én meg mondtam h próbáltuk, nem kellett neki, aztán nem feszegette tovább. Pedig nem is próbáltuk, csak én nme akartam h cumizzon a gyerek.

Anyós: az a baj, h nem minden anyós érti ezt meg. Az enyém pl nem tudja felfogni amit kérek. Már a párom is szólt neki, én is, jól megsértődött, aztán ugyanúgy folytatta. Mindenben ezt csinálja, de én már nem szólok neki. Mondjuk rá nem bíznám a gyereket csak anyura.

Hát igen! Én meg sokszor döntésképtelen vagyok. Mert nagyon sok elképzelés tetszik és a végén a sok szép dolog közül nem tudok választani. A gyertyákat is egy fél óráig válogattam, pedig csak 2 között vaciláltam a végére és az elején sem sokból kellett választani. Meg aztán Encsike is elmondhatja hogy ment az a tortaválasztás... Ahogy hozta fel az újabb és újabb ötleteket mindegyik tetszett. Úgyhogy szerintem a csokorral is ez lesz majd.

No, lefotóztunk minden, remélem jól fog látszani és az aksi is kitart addig míg felrakjuk a gépre. Ha nem, akkor holnap.

Sziasztok!
Hú én most tudtam leülni, Kori most aludt el.
Alig győztem visszaolvasni.
Védőnő-kérdés: én Noémi véleményét osztom. Mi is egy nagyon rendes védőnőt fogtunk ki. Már a terhesség alatt is nagyon sok jó tanácsa volt, s mióta megszületett Kornélia, jön minden hónapban rendesen. Bármit megtudok kérdezni tőle, mindig van jó tanács. Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy bár vannak tényleg gázos védőnők, azért némelyik anyuka sem semmi..... . Elég ha a játszótérre lemegy az ember, amit némelyik szülő tud alakítani, meg a szövegek, háát nem tudom néha sírjak vagy nevessek-e??? Tehát nagyon kétoldalú ez a védőnő-szülő kérdés, szerintem.
Házasság, esküvő: én is esküvőpárti vagyok . Bár nagyon sok ismerősöm él csak élettársi kapcsolatban, ha nekik megfelel ez az állapot, miért ne? De én ilyen téren konzervatív vagyok . És maga az egész szertartás, lagzi szerintem kihagyhatatlan, feledhetetlen emlék. Mikor Osiót olvastam, én is felidéztem a mi esküvőnket, most is olyan jó volt visszagondolni rá .
Szülőkkel lakás: nálunk szerencsére kimaradt... Az esküvő után szinte rögtön Óbudára kerültünk, bár én még ingáztam Miskolc meg Budapest között egy darabig, így ott a szüleimmel laktam. Az anyósom meg is haragudott, amikor már az esküvő előtt kijelentettem, hogy nem óhajtok vele egy fedél alatt lakni. Hú nagyon gáz...., de ahogy múltkor írtam, majd egy esős délután nekikezdek a történeteknek...
Jó éjszakát, szép álmokat mindenkinek!
Ja az iwiwen Tóthné Szabó Timeaként vagyok fent, aki gondolja jelöljön nyugodtan, sziasztok!

ósió : biztosan igazad van a házassággal kapcsolatban de igazából ha őszinte akarok lenni akkor a pénz ami nem engedi még én nem akarok két tanus egyszerű esküvőt ha meg a barátok család stb ott van az meg pénz kell hozzá na ezaz ami nekünk most nincs ezért nincs nekünk még esküvő.

Nekünk a védőnénink egy fiatal vagyis korban körülbelül velem egyidős vagyis fiatal de már nem csitri és baromi rendes nagyon sokat segített nekem és nem jön állandóan a nyakamra de bármikor hívhatom nagyon rendes.

Ammikor annak idején Pestről hazaköltöztünk, egy ideig a szüleimnél laktunk, egy picit több, mint egy évig. Aztán egyszer döntöttünk, hogy elköltözünk, mert külön mégis más lenne. Ennek ára az volt, hogy albérletbe költöztünk, ami ugyabár nem kis kiadással járt, viszont csak ketten voltunk. Még jó, hogy nem vettünk lakást, mert most költözködés alőtt állunk, és akkor még az itteni lakás eladásával is bíbelődni kellene, ami meg lehet, hogy hónapokat venne igénybe.

Esküvő.
Hát, ugyebár, én nyilvánvalóan esküvőpárti vagyok/lettem. Olyan szép emlék ez egy férfi és egy nő életében, ne meg persze az összes vendég életében, hogy valóban nem szabad kihagyni. Akinek szükséges, az gyűjtsön rá, de pl. arra hivatkozva kihagyni, hogy jó nekünk az élettársi kapcsolat, meg hogy úgyse fogjuk jobban szeretni egymást, stb. szerintem felesleges.
Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy aranyos történet. Mikor visszahajtottunk a lagzi színhelyére, és már túl voltunk az ottani fényképezésen is, odamentünk a többiekhez a bejárathoz beszélgetni. Egyszer az egyik vendég mondja ám, hogy az lenne a legszebb, ha 30 év múlva is így mosolyognánk egymást, mint most. ÉN meg sejtelmesen ránéztem a férjemre, és érdezem tőle: ahhoz mennyi is van még vissza? 17 év? Jól meglepődtek páran. Gondolom, azt hitték, nemrég óta ismerjük egymást.
De mindegy is, ha valaki érzi, hogy a társa az igazi, akkor akár 1 hónap után is össze lehet házasodni. Van olyan ismerősöm, akiknek a szülei 4 hónap után házasodtak össze, és nagyon szerették mindig egymást, és tudok olyanról is, akiknek a kapcsolatuk a házasságkötés után ment tönkre. Szerintem amúgyis tönkre ment volna.

Belőlem aztán jól előtört a romantikus nő mostanában. Nézegettem tegnap a különféle utazási irodák honlapján a kínálatokat. Leginkább a görög szigeteket nézegettem, Kos, Rodosz és Kréta, ami a legjobban érdekel bennünket. Mindenképpen tengerre akarunk menni, romantikázni kicsit. A mostani júniusi eseményektől függően július közepén mennénk, nekem akkor lenne aktuális (vagy augusztus közepe).De a legjobb július lenne, mert már úgy mennék...