Hahó,
tegnap is veletek voltam, de csak olvasni meg jegyzetelni volt időm, sajnos írni már nem tudtam, és jól elfelejtettem, hova tettem a papírkámat
Köszi Szonja nevében is, ma lesz a névnapja, kap egy puzzle-t, Pinokkiós, 24 darabos. Remélem, tetszeni fog neki!
Vicces, mert a férjemnek meg ma van a születésnapja... úgyhogy tortát is rendeltem (nem tudok én olyan szépségeket sütni, mint ti)
Szúnyogháló: biztos, hogy kell nálunk is, képzeljétek, Szonját egyhetes korában a kutacsán megcsípte egy dög szúnyog!!!! Szerencsére csak sirdogált, de nem tudta, mi bántja, vakarni meg pláne nem tudta.
Altatni én szerintem body + vékony gyerektakaró lesz a meleg napokon, ha nagyon mozgékony, akkor egy vékony hálózsákba bedugom a büdöst. Gondolom, nagyon meleg lesz még akkor... Szonja augusztusi, és pár hetesen a hurkás kis nyaka tiszta melegkiütés volt. Úgy kellett altatnom a vállamon, hogy hátrabillent a feje, mert csak attól múlt el, hogy "szellőztettük". Hát most is erre számítok, nem lesz hűvös szerintem!
Vízivás: képzeljétek, én sem akartam semmiképp Szonjának vizet adni, pont amiatt, hogy anyatejes, és elég kell hogy legyen. De úgy letolt - az amúgy jófej és higgadt - gyerekorvos, hogy itassam azt a gyereket vízzel, ha szomjas (ha hagyja), és nehogy kanálból, mert mi lesz, ha pl. belázasodik, és majd akkor muszáj lesz majd itatni, és nem cseppenként...
Hát Szonja ritkán hajlandó volt cumisüvegből inni, gondolom, akkor volt szomjas (mindig szoptatás után kínáltam meg, nehogy kaja helyett igyon, vagy leszokjon a ciciről) de többnyire nem ivott. A tesóm viszont mesélte, hogy nem adott a lányának négyhónapos koráig semmi mást, csak anyatejet, és amikor evés után is sírt, de tejet már nem akart, elfordult, akkor egyszer adott neki egy kis vizet, és nyakalta a kis drága - hát szomjas volt...
Úgyhogy azért próbálkozni tényleg érdemes, akár pohárból, akár cumisüvegből, de csak etetés után szerintem. Ha nem kér, úgysem fogadja el.
Ja, és a félrenyelés: hát Szonja az ömlő anyatejtől is néha akkorákat fuldoklott - a kis mohó
Anyós-téma: hát sok jót nem tudok én sem írni erről, az én anyósom akkor zizzent meg, amikor megszületett Szonja. Előtte nagyon kedves, kellően távolságot tartó volt, azóta állandóan kioktat, mindenbe beleszól, és mindent jobban tud, persze. Az ő gyerekei természetesen hamarabb kezdtek beszélni, hamarabb lettek szobatiszták, többet ettek, és mindenben kiválóbbak voltak, mint Szonja. Ja, és ő jobban bírta a terhességet, mint én...
Na, de az apám (meg az ő tökéletes anyja) ugyanez, úgyhogy mindkét oldalról megvan a kritika.
Marcsi, tudom, a te anyukád más eset, ő inkább talán mártír és kissé követelőző, hát nagyon nehéz lehet neked, mert azért a lelkiismeret mindig ott dolgozik az emberben, és persze szívére veszi, ha efféléket vágnak a fejéhez. Pedig ez nagyon gonosz beszólás, amit a tesódnak mondott az anyukád, szerintem. De pont azért mondja, hogy megbántson, és ezáltal foglalkozzatok vele...
Biztos ismeritek József Attila versét (Kései sirató), amiben azt írja:
a gyermeknek kél káromkodni kedve
- nem hallod, anya?
Szólj rám!
Direkt "hecceli" az anyját, hogy szóljon már rá, foglalkozzon vele. Hát ez szerintem hasonló eset, odamegy hozzátok az anyukátok és jól kiborít. Nagyon nincs kibékülve önmagával, de ezt nem tudja elfogadni, és másokra hárítja a haragját. Sajnos nagyon sokan élnek ezzel az eszközzel, próbáld kívülről nézni. Rengeteg ilyen esetről hallottam - hallok. (mellesleg a ygerekek is kiválóan alkalmazzák!!!)
Vag y zökkentsd ki, amikor elkezd téged szurkálni. Pl: és te jól vagy? vagy efféle kérdéssel meghökkented, és talán el is felejti, mit akart épp a fejedre olvasni. (nekem ezt sosem sikerül megvalósítanom az anyósommal, nem vagyok valami higgadt, sajnos. Örülök, hogy nem borítom rá az asztalt, hanem csak nyelem a dühömet...)
Hú, bocsi, csajok, nagyon hosszú lett
most már mindegy
volt egy békés félórám, de lehet, hogy ma már több nem is lesz!
Eldugulok, tuti elég volt belőlem
De még olvasok, írjatok sokat!
Muffin++++++ átirányítottam tegnap az összes hangyát, vigyék az esélyt Eliotnak!!!! Ugye odaértek?