Jó reggelt!
Na megpróbálom elkezdeni az élménybeszámolót: Szóval igencsak kalandosra sikerült az egy hét. Akkor hazavágytam, de most meg már mennék vissza. Úgy de úgy utálom, mikor hazajövök és csak kóválygok napokig, mint a hülye, mert nem találom a helyem, és mindig úgy érzem, mintha kitéptek volna egy darabot a szívemből.
Azzal kezdődött, hogy át kellett szállnunk Párizsban. Amikor a másik gépre már elkezdődött a beszállás, mi még csak landoltunk a másik terminálon. Egy Malévos csaj jött értünk, és rohant velünk át a másik terminálra, már a pilóta szólt át a másik gépre, hogy várjanak meg minket. A gond az volt, hogy egyedül nekem volt fizetett jegyem, a többiek szabadjeggyel utaztak. Engem becsekkoltak már itthon Montpellier-ig, de őket nem. Eleve kizárt volt, hogy elérjük a gépet. Ha lekéssük engem tovább bookolnak másik belföldi járatra, de a többieknek új jegyet kellett volna venniük. Végül elértük a gépet csodával határos módon. Mindegyik gépen francia pasik szórakoztattak, mert szanaszét szórva ültünk. A végén már nagyon untam. Aztán este érkeztünk. Mi. A csomagok Párizsban maradtak. Azt mondták a másnapi géppel jönnek. Reggel a fele megjött, a másik fele csak este. Frankó volt 2 napig cucc nélkül abban a tudatban, hogy a motyód 800 km-re van. De aztán végül megérkeztek. Kaptunk segélyícsomagot azAir France-tól. Voltunk Montpellier városnézésen, aztán üdülőtelepeket néztünk a tengerparton Camargue-ban. Jó sok apartmant, kempinget. A második nap végén már nagyon untam, hogy semmi kultúrprogram nincs. Aztán Nimes-ből TGV-n mentünk fel Lyonba a workshopra. A városból szinte semmit se láttam, jó szar idő volt. A workshop jó volt, 40 tárgyalásom volt másfél nap alatt. De ezt nagyon élveztem. Ja és állandóan enni kellett. Napi 6x6 fogást. Király kaják voltak, de a második nap után már rá se bírtam nézni ételre. Én aki du. 2 után már nem nagyon eszik semmit, este 10-kor még előétel, főétel, desszert, sajt......és eszméletlen mennyiségű alkohol. Én egy év alatt nem ittam ennyi szeszt, mint itt. Mindenhol aperitiv....már reggel 9-kor

))))De nagyon jó volt a hangulat, végig röhögtük a studyt. Találkoztam egy pár párizsi barátommal. Volt pár dolog, ami sajnos nem úgy sült el, ahogy szerettem volna, és ez bánt egy kicsit

de összességében nagyon jó volt. Most azért szívesen visszamennék, inkább, mint itt güzüljek az irodában. Nagyjából ennyi történt. Persze rengeteg az élmény, a jó pillanat, de mindent nem tudok leírni.
Most pedig hajrá inszem. Szerintem jövő hét hétfőn vagy kedden lesz, attól függően mit mond majd pénteken a doki.
Azt hittem csupa jó hírre jövök haza. De látom nem sok inszemes siker van eddig. Most már jó ideje nem sikerült senkinek. Valaki törje má meg ezt a rossz szériát.