Szia Zsini, mesélj még a gyerkőcökről, tudod, ez a beugró!
a játszóteres sztorikon csak nézek, ez a Bia ilyen kultúrhely, vagy csak pont akkor járunk játszótérre, mikor az aranyos gyerekek-szülők??
az is igaz, hogy ehhez elég ritkán is járunk, Istók mindennél jobban szeret az építkezések között sétálgatni, ahol betonkeverők, billencsek és flexek lakoznak... a hinta ehhez képest smafu, báááár, a csúszda...
Szellőke, meséből nálunk a Szezám utca mindent visz (azon belül is Elmo). 2. Süsü (Sütyü), 3.Thomas (Moasz) - már én is megszoktam, pedig ha valamit utáltam, akkor az a beszélő, bárgyú mozdony. A hosszú mesék közül érdekesmód a Polar expressz jött be a nagyfiamnak, egész hosszan nézte, kb 10 percig.
tv-ben mint általában az arany középút lenne a legjobb, szvsz. A tiltás és a kontrollnélküliség egyformán veszélyes lehet, marad a legnehezebb, a tudatos fogyasztóvá/felhasználóvá nevelés, rászoktatni a minőségi szellemi táplálékra a gyereket (és ebbe belefér könyv, képregény, film, és tévé is). Hosszútávon ezzel járna jól, ha tudja is használni a médiát saját épülésére, és akár kikapcsolódásra is, nem csak az agyát zsibbasztja, minden mást kiirtva belőle. Biztos eljön az az idő is, amikor majd mi fiús anyák (és pár lányos is) azon fog majrézni, hogy szedje ki a gyereket a PC meg az XBOX elől. Én ebben is megengedőbb lennék, ha pl. a Sims-szel játszik, és nem öt éve a Wolfensteinnel
lépek én is, mert leragadok szemestül























