Sziasztok! Végig olvastam.
Majácska, Tarek, Petra nagyon boldog hófordulót!
Viky: Beni nagyon kis huncut és azok a hatalmas szemek….
Melinda: Nagyon szép a kis mosolygós Doma!
Ági: kár lenne a topikot megfosztani egy gyönyörű hajas babától!
Zsófi: nem semmi, hogy milyen napjaitok voltak /vannak/. Samu tényleg egy kis Puttó és nagyon-nagyon szép. Jónás képek isteniek, ilyenkor mindig meghatódok.
Szia Zita! Nem semmi Botond a kapirgálós csirkékkel. Támogatom a nem kell fegyver, csak módjával játékokat. Gondolom a csirkék sem voltak elragadtatva. Habár, az állatvédőknek meg lehet magyarázni, hogy nyáron még a csirkéknek is melegük van. Mi Pi vizet iszunk, azt sem kell forralni. Volt nálunk egy víztisztítós ügynök, aki bemutatót tartott. Hát az érdi víz fekete mocsokban úszott , két itthon tartott ásványvizet is megvizsgált, hát volna csúnyaság rendesen, aztán megvizsgálta a Pi vizet és nem talált semmit. Ezek után mondtuk neki, hogy az üzlet nem jött össze, mert akkor maradunk a Pi víznél.
www.tunderviz.hu
Ezzel főzök és soha nem forraltam. Husinál írtál a nyuszit, ha lehet egy javaslatom, akkor strucc. 3x több vas van a húsában mint bármi másban. Házhoz szállítják. Nem sokkal drágább mint a marhahús.
Julinak nagy gratula a kakihoz. Szerintem hamarosan a kétszeri alkalom megsokszorozódik!!
Teri: nálunk hetente jött a doktor néni anno, mert Árpi mindenhonnan leszedte a Gábort.
Laura nagyon ügyes, hogy ennyit beszél és hozzá még szépséges is.
Kata: Édes Lizus cica! Hát, bizony az a karika kell is oda!
Anzsi: Egyem meg Bendemackó pici száját!!
Ekcéma: a homeopátia erre is nagyon jó. A szteroidos krémekkel az a baj, hogy elnyomod a tüneteket, amik máshol, más formában újra jelentkezni fognak.
Melinda által írt tanácsok nagyon jók. Anno egy homeoval is foglalkozó gyerekorvos mellett dolgoztam, ezeket adtuk mi is.
Alvás, munka, etetés?
Annyiszor megfogalmaztam éjszaka magamban, hogy mit is írjak, de csak magamat ismételném. Viszont a munkával kapcsolatban eszembe jutott valami.
Tény: a pénz lassan mindennél jobban boldogít. De tényleg mindennél? Lehet azt mondani, hogy könnyen beszélek, mert a férjem vállalkozó ezért nem kell visszasietnem dolgozni és ráérek ezen agyalni, ha Ákos közeledik a harmadik évhez. Adódhat még bármilyen élethelyzet és ez megváltozhat. Amikor a fiúk születtek 93 és 95 akkor volt a Bokros csomag és még sokmás „szépség” ami abszolút nem támogatta a családosokat, sőt senkit. Marha nehéz volt dolgokról lemondani /imádtunk utazni, színházba járni, mozizni/ , de meg sem fordult a fejünkben, hogy 98 szeptembere előtt visszamenjek dolgozni. Lett volna hova.
/99-ben kezdete a párom a vállalkozást./
Hozzátáplálás: Zsófival maximálisan egyetértek, 6 hónapos korig anyatej vagy anyatej pótló tápszer. Mi is elkezdtünk előbb kóstolgatni, de az igazi nagy kajálások mostanra indultak be.
Alvás: én a szuszogós, összebújós párti vagyok, de ezt már sokan tudják. A férjemet sem rugdalom ki az ágyból, ha horkol. Ha a gyerekemnek igénye van arra, hogy velem legyen akkor annak oka van.
Anyatej: szeretnék egy körkérdést feltenni, majd igyekszek visszaolvasni. Képzeljétek el, hogy el egy törzs tagjai vagytok, távol a civilizációtól. Hogyan táplálnátok az újszülöttet, a csecsemőt? Mit tesztek ösztönösen? Mit tesz az agy?
Még éjjel eszembe jutott valami. Gondolkoztam hol van bennem a hiba és megtaláltam a választ. Én egy Kárpát- medencében ragadt valaki vagyok, aki nem hajlandó a nevelési elveit feladni, a tengerentúlról jövő divatirányzatoknak. Sajnos a korral haladnom kell és a világ diktálta dolgokkal lépést kell tartanom, de a nevelési elveimet nem adom. Nem mondom, hogy jól csinálom, azt sem hogy, követendő példa lennék vagy valaminek a prófétája, de azt a hírekből is látom, hogy odaát valami nem jól működik. Sajna már ideát sem, mert a számítógépes játékokkal jön a baj rendesen. Nálunk is van belőle. Látom én is mellékhatásait.
Fiúk pót nagyijának cikkéből egy idézet:
Alkalmazkodás? Elfogadás? Rendíthetetlenség? Egyszerre? Tudni, hogy nekem mi a jó, védnökséget vállalni önmagam felett, vállalni a felelősséget a tetteimért és mindeközben szembesülni azzal, hogy teljes odaadást, néha erőmön fölüli teljesítményt, a közös ügyek ellentmondás nélküli vállalását várják el tőlem? Hmmm…
Ember legyen a talpán!
Ahhoz, hogy tudjam, merre kell vennem az irányt, mindenek előtt azt kell tudnom, hogy én hol tartok, ki vagyok? Ahhoz, hogy a felelősséget ne hárítsam másra, bíznom kell magamban. Ahhoz, hogy bárki felé kinyúljak, célszerű figyelembe vennem, hogy a másik MÁSIK. Nem gondolkozhat, cselekedhet úgy, ahogyan én elvárom. Ha elutasít, nem feltétlenül kudarc, mindössze arra figyelmeztet, hogy a dolgokat lehet másként is gondolni.
Nincs „jó”, nincs „rossz”, nincs „hiba”. Ezek szavak. Tartalommal én töltöm meg őket. Ebből kifolyólag abban a pillanatban, amikor meglépek valamit, nevezhetem a „legjobb” cselekedetemnek, hiszen, ha jobbat tudnék, úgy csinálnám.
A formális logika szerint akár minden pillanatomat a „legjobbnak” nevezhetem. Így az egész életemet. Tetszik? Nem tetszik? Továbbra is gondolkozhatunk együtt.
Kertész Zsuzsanna