Sziasztok,
1Bambi, nekem nem is a súlyommal volt bajom a várandósságok előtt, hanem a kondimmal. Tudom, hogy 57 kg a 163 centivel jó, de azért pocak volt, izom meg kevésbé...hát ez zavar(t) kicsit.
Kamilla és a többiek, én bárkivel szívesen cserélnék csíkos mellett...Nekem semmit nem nőtt, egyáltalán, és az első lánykánál ki is derült, hogy azért, mert gyakorlatilag nincs benne tejmirigy (többediket várók kedvéért: max. 20 gramm tej volt benne egy szopizás alkalmával). Ez az a bizonyos 2% (illetve azok is, akik hormonális okok miatt nem tudnak szoptatni) Majdnem ráment a baba, mert folyton lógott rajtam, de nem lakott jól, és mindenhol azt olvastam, hogy minél többet eszik, annál több tej lesz - ami igaz is, normális esetben. Senkinek nem kívánom azt az érzést, amikor végleg kiderült egy célzott mellUH-n, hogy akárhány gyerekem lesz, soha nem fogok tudni szoptatni. Szóval legyetek büszkék a csíkokra is, meg arra is, hogy nagy melltartó kell...a babának így lesz jó, és így simán lehet ikreket is kizárólagosan szoptatni 6 hónapig.
Amúgy nagyon kiművelődtem szoptatásból, pont ezért, mert szinte mindent megtettem, amíg ez kiderült. És mindezek ellenére nagyon boldog édesanya vagyok, és a gyerekeim is igen boldognak látszanak...(szoptanítoztam mind a kettővel, tehát azért az érzés valamennyire megvolt)
Ollem, nálunk a szüleimnek van kulcsa a lakáshoz, anyósoméknak azért nincs, mert nagyon messze laknak, amúgy sem tudnának váratlanul bejönni. Viszont amikor én nem tudnék az ajtóhoz menni, jó érzés, hogy könnyen bejön anyukám (mondjuk ha majd a harmadikat etetem, a másodiknak mesélek és a legnagyobbnak magyarázom, mit vegyen fel

) Soha nem éltek vissza vele, és úgy érzem, hogy a férjemet sem zavarja. A gyerekek, ha tudják, hogy várható a nagyi érkezése, amikor meghallják a kulcs zörgését, már futnak az ajtóhoz boldogan, hogy megérkezett.
Aludjatok jól,
Nuska+
