Timi-láttuk magunkat a Lilla naplójában!
Orsi, Lora-
amúgy Orsi igen a skandináv rendszer, vagy nem, is tudom családbarát közgondolkodás lenne a megoldás!
Meg sok bölcsöde, nem csak akkor ha anyuka dologzik, hanem egyéb nehéz időszakokban is.
Bölcsi dologban végül is semmi különös, annyi hogy a közhelyek itt is beigazolódnak.
Pl. hogy ha Te határozott és eltökélt vagy, akkor a gyereknek könnyebb a dolga a beszokásban és később is a mindennapi búcsúzásoknál.
Attól hogy esetleg neked nem szimpi a gondozója, attól még a gyerek nagyon jól meglehet vele.
Gondozókkal az elején szerencsésebb nem összeütközésbe kerülni, inkább kivárni, hogy hogyan fognak működni az ő szabályaik, mert úgyis úgy fogják csinálni, ahogy már megszokták.
Nem lehet felkészülni a beszokásra, az nagyon nehéz, nekem legalábbis az volt és ismerősöknek is, mert látod, hogy a gyereked egy lesz a sorban, akkor kap valamit, amikor sorra kerül, nem úgy mint otthon-azonnal, pl ebédnél kaját.
Teljesítményorientált munkahely mellett, jó ha van másik vigyázó is, mivel egy -egy betegség + lábadozás nem egy-két napig tart, hanem pl. antibiotikum szedésekor, ha már jól is van, nem vihető közösségbe, az meg ugye egy hét, 10 nap.
Ez már intézményesedés -beszámolóval tartozol, ha beteg, ha bármilyen okból nem viszed, ha betegség után jössz vissza, orvostól kell egészséges igazolás. Szóval nem lehet csak úgy ki-be járkálni, hiányozni.
Ha részmunkaidőt vállalsz, ahogy Móni is írta, le kell mondani a gyedről (a gyest megtarthatod), bár nem tom ezt mennyire ellenőrzik.
Ha korábban adod be, az azért jó, mert jobban elfogadja a változást.
Ha mondjuk két éves kor után, akkor meg esetleg jobban tiltakozik, de már beszél, jobban érvényesíti az akaratát.
Másrészt a bölcsiben sok önállóságot tanult, öltözés, evés terén, csak néztem hogy milyen profin eszik kanállal, villával. Persze ezt a maga kárán tanulta meg, kezébe adták, aztán gyakorolhatott egyedül, a kaja végén esetleg kapott segítséget.
Szeretett járni, örömmel ment és jött.
Legnehezebb nekem az volt, hogy úgy éreztem ez kétfelé szakadás, tehát, hiába akarok a mhelyen a régi módon teljesíteni, nem bírok már, bármikor gyerek betegsége miatt kieshetek- ha meg otthon vagyok a gyerekkel, lelkiismeretfurdalásom van, hogy más csinálja az én munkámat.
Na, ha erre tud valaki megoldást?!
Végül is ennyi, ha újra kezdhetném, lehet gyors egymás utánban vállalnám a gyerekeket, akkor csak egyszer kell -ezt a mizériás, visszaállásosdit a munka világába -végigcsinálni.
Nem tudom Rókicának mik a tapasztalatai a bölcsivel?