Na, írok majd szüléstörténetet is, de most még aklimatizálódunk. 6 nap kórház kicsit lenyomott.
DE minden tökéletes nálunk. Mostmár a labor is tutteres, és Ádira is azt mondja mindenki, kutya baja (én már kedden is ezt mondtam

).
Olyan nyugodt gyerek, mint magzatnak volt!!!!!!!!
Szüléstörténet helyett egyelőre egy gondolat, amit Nektek szedtem össze még odabent.
Ne féljetek a szüléstől! Nem lehet jól, vagy rosszul csinálni. Csak csinálni. Illetve inkább átélni, engedni, hogy megtörténjen. Nem tudsz rá jól felkészülni. Fogadd el, hogy az élet része, és feltétele annak a csodának, hogy Anya lehess!
A 315től olvastam vissza, ahol Andi felrakta a képeinket. Édes, hogy a második kép tetszett nektek, mert akkor pont varrt a dokker, és vele beszéltem...
Reakciók a 315-319 oldalakra.
A szép nagy babákat is ki lehet tolni. Én arra gondoltam akkor, hogy már mindjárt vége, és minnél inkább hallgatok a segítőkre, annál gyorsabbak leszünk. Igyekeztem csak lent nyomni, és rekeszizommal tolni a Bébit. Sikerült, 20 p, 4 fájás. Bentről kb. 10 percnek tűnt, de szemben volt velem az óra, így tudom, hogy 3/4 12kor kezdtünk nyomni, 12:08ra lett meg.
Szülőszobán tényleg durva hangok mennek. Respect annak, aki némán bírja!!!!! Én az utolsó 2 órában szinte minden fájásnál ordítottam (1 óra szülési fájdalom, de egy óra tólófájás is volt ebben, de még nem volt nyitva teljesen a méhszáj), esetleg basszamegeztem, vagy menekülni akartam, majd a szünetekben sűrű bocsánatkéréseket nyomtam.
De ettől ne ijedjetek meg! Ott, akkor szar, de láttátok a képeimet. 10p-cel később már nem érdekel. Egyszer túl kell rajta esni, azt kész!
Szivvi! Mit szeretnél beszélni a kakiról és a cicikről?
Most értem oda. Zsúval értek egyet, mint kevés tapasztalatos mammer. A bukás nem baj, nem jelent rosszat. Ádám is csak keveset büfizik, bár tegnap meg ma már 2 bukás is volt. Anyám aszonta, szarjam le. Ha aggódós vagyok, oldalfekvésben altatom (kispeckelve egy koszos pólóval, hogy addig is anyaszagban legyen).
Ha pedig nem fáj a hasa, akkor lehet, hogy tökéletesen eszik (és vsz lassan), ezért kevés levegőt nyer. Ez biztosan néhány csecsemős nővérnek nem tetszene, de a szoptatásnál csak azt kell figyelni, a gyereknek mi a jó. Te vagy vele egész nap, Te látod, milyen ember ő.
Köldök nekünk még fent van. Sztem, ha van benne cucc, szedd ki, de esetleg ne piszkával, hanem nagyobb csomóval (géz vagy vatta), hogy kevésbé legyen szúrós a nyomás. De ez csak tipp, mert nemtom, milyen lesz az
Brigi! Tök gáz, hogy azt mondták, nem eszik eleget a gyerek, mert kétóránként kér... Semmit nem tudott a szoptatásról, aki ezt mondta.
Nem szabad magunkat hagyni. Nekünk az ösztöneink tízszer annyi infot adnak a kölökről, mint azok, akik csak mérőszámokkal (idő, gram) tudják megnézni, mennyit ettetetek.
Az ébresztgetésről azonban mást gondolok. Ádi annyira nyugodt gyerek, és olyan sokat alszik, hogy őt bizony ébresztgetni kellett, hogy beinduljon a szopizós ereje (mert a tejtől jön meg neki is az ereje). 1,5 napig enyhén nyúztuk, hogy többet egyen, és utána egyből beállt az igényszintje, a kakija, és elmúlt a sárgasága is. Szóval, az első 2 hétben, a „túl” nyugodt babát én ajánlanám ébreszteni.
- Hidegfront. Istvánban szombaton a nappalos műszak alatt (7-19) 7 gyerek született meg.
- Ruha. Ádi 54 cm, 3600g-mal született, és az 56os (kenguru márkában) méretű ruhák tökéletesek.
- A nivea törlőkendő nekem nagyon bejön. Tök jó a doboza, és a kendő is. Egyik oldala pont jó mértékben olajos, másik oldala viszont nem. Így tisztítok, aztán letörlöm. Egy csomag (kb. 5cm vastag volt) már majdnem elfogyott!
Na, most mek. Este, vagy holnap elolvasom a szülés-gratulációitokat (mert gondolom, Uxi jelentett, ti meg lelkesedtetek

), és írok történetet.
Este még megpróbálok írni rövidet. De most végre főzök valamit, mert betokosodtam az ellátottságtól
Jaj, nem is, mert valaki mozgolódik. Akkor még eszegetünk is
Vonalzó eccercsak.