Zsókuci,
Nem is tudok mit írni, csak folynak a könnyeim. Nagyon sajnálom, és nagyon nagyon szomorú ez a történet.
Ezt nem lehet feldolgozni azt hiszem. Ezt egy életen át cipeli az ember. Csodálom az erőd, a kitartásod mindennek ellenére. Én azt hiszem összaroppannék. Teljesen. Remélem, nagyon remélem, hogy minél hamarabb család lesztek, és ha nem is kárpótol de legalább eltereli a gondolataidat egy új babó.
Támaszkodj a férjedre, a családodra, akik melletted vannak. Csak belőlük meríthetsz erőt, hogy újra talpra állj.
Ne haragudj, de annyira összeszorult a szívem a torkom, mindenem, most hogy elolvastam a történeted, hogy nem is tudok mit írni annyira remeg a kezem.......
!Nagyon-nagyon szorítok Nektek,hogy az a fránya vérömleny végre eltűnjön!Megkérdezehetem én is,hogy kit ajánlott a drága jó Wiegandt dr.?Vigyázz Magatokra,pihizz sokat(sajnálom,hogy még ez sem jön össze zökkenőmentesen)!
.
[/url
?
Mielőbbi babásodást kívánok neked!
]
