Na meggyüttünk. Írtó kafa vót az elmúlt 2 nap, annak ellenére, hogy a medence szélén széken csüccsenve csurgott a nyálam egy jó kis pancsiért. Na, de ezt a kölkek kiélvezték helyettem is.
Tegnapi poén: ugyi ösmerősökkel vótunk, nekik is kettő gyerek (fiúk), aztán apa szól egyik pillanatban: minden gyerek ki a vízből. Mire én: magzatvízre is értendő?
Áááá, nem is lett hatalmas röhögés.
Aztán déli 3 óra körül épp ebédelés közben úgy kezdett ömleni az eső, hogy alig bírtuk magunk a lakókocsikba bemenekíteni. S ömlött vagy 3-4 órán keresztül.
Aztán ma kezdődött a dögmeleg előről.
DEEEEE: tegnap délre a gyűrűim vissza bírtam pakolni a mancsaimra.
Mára meg totál előkerült a saját bokám.
Tehát csajok, lehetséges szülés nélkül is visszakapni a lábainkat. Kis csoda azért kell hozzá. Igaz, szorgalmasan áztatgattam a lábikóim a medence hűs vizében (errefele Csíkországban még a termálvíz alatt is max 24 fókás hőt kell érteni)
Bori - a hideg futkosott a hátamon a ctg-s sztoryd olvasva. A villamososon meg asszem előbb beszóltam volna. Ja, ma valakik délben épp, hogy nem a nyakunkon akartak tüzet rakni husi sütéshez. Szóltam apának rögtön, hogy vagy intézi ő, vagy ha én mék, akkor lehet robban a puskapor. Na, nem kellett előadnom magam, pedig készültem.