alternatívkodás, homeopátia, illóolajog és társai:
nem bírom ki, hogy ki ne fejtsem a nézeteimet. Többen úgy beszélnek erről, mint egyfajta időkitöltésről. (szerencsére, mert nekik nem volt rá idejük

) Higyjétek el, ha az időt kellet volna ki/eltöltenünk valahogy, akkor 10 filléres alpon ultiztunk volna. Sajnos nem erről volt szó. Már 2 éjszaka nem aludtam, és majdnem 10-12 órája 2-3 perces fájásaim voltak, ordítottam, átkozódtam- -Az ember nagyon könnyen holtpontra jut egy elhúzódó szülésnél. Lehet, hogy sokan nem tudjátok milyen ez, mert haladt szépen a szülésetek. Fájt, mint állat, de azért egyre jobban tágukltatok, aztán 3-4 nyomásra kint volt a baba. Nagyon elkeserítő, amikor érzed, hogy semmit nem halad a dolog. Föladod, hogy kész, ennyi volt, csalódsz magadban, stb. Na, ilyenkor kell egy EMBER, aki átsegít ezeken a pontokon, kizökkent. És erre nem mindig alkalmas a szerető férj (egyrészt, lehet, hogy ő is kétségbe van esve, másrészt nem is hiteles személy, jó, amikor egy tapasztalt ember mondja, hogy hidd el, haladunk, szépen mennek a dolgok) Én úgy érzem, hogy pl a masszázsnak is ez volt a szerepe. Épp teljesen kezdtem feladni a dolgokat, és akkor ez új erőt adott. Nem azért csináltuk, hogy ne újuljon ki a lumbágóm

Az alternatív dolgoknak pedig nagy szerepe van a fájdalomcsillapításban. Könnyebb úgy elviselni a fájdalmat, ha a számodra kedves pozícióban vagy. Eygszer Bálint B-t kérdezték, hogy mi is az az alternatív szülés, mert ugye még ebben a topicban is sokan úgy beszélnek róla, mint valami Úri huncutságról. És ő azt mondta, hogy ez nem más, mint hagyni egy nőt úgy vajúdni-szülni, ahogy ő akar.
És azért írtam/írom (pedig már aztán igazán abba hagyhatnám, nincs nekem ennyi időm!), hogy nem mindegyik szülésznő "jó", mert az első szülésnél nem sikerült átsegítenie a holtponton a VÁLASZTOTT szülésznőmnek. Illetve próbált segíteni, javasolta az oxitocint és a fájdalomcsillapítókat. Így teljesen feladva, önkívületi örjöngésben valahogy kipréselték belőlem a gyereket, majd még csak meg sem nyugatatott, hogy ne szégyenkezzek, más is szokott kiabálni, vagy akármi. Még sokat sejtetően azt is hozzámvágta, hogy a férjemmel majd nekem kell ezt megbeszélnünk

(szerencsére nem volt mit

)
És két nagyon kemény szülés után van összehasonlítási alapom, és érzem a saját bőrömön, hogy egy boldog szülés mennyi energiával tölti föl az embert, még hónapokkal a szülés után is. És ahogy MAcs írta, a baba-mama kapcsolatra is nagy hatással van.
Remélem, értitek, hogy mit szeretnék mondani. Az ember nem tudhatja előre, milyen szülése lesz, ezért próbálja megtalálni előre a segítőket. HA egy kicsit belegondoltok, milyen másfél órán keesztül kifelé nyomni egy gyereket, mert nem fér át a medencén, és 2 tolófájásonkét testhekyzetet változtatni, hogy segítsünk a gyereknek a kijutásban, akkor talán látjátok eme dolgok létjogosultságát. Persze, akár császárral is megszülhettem volna
Szóval, próbálom magam ahhoz tartani, hogy én többet nem reklámozok senkit és semmit, itt mindenki szuper, aranyos és kedves, még ha ez nem is elég mindig.
(adalék, ma beszéltem egy ismerősömmel, aki korábban kérte, javasoljak neki orvost, most 8 hetes terhes. Én meg nagy bőszen ajánlottam neki a Bálint Balászt. Ma hívott, hogy a szülésznője -nevet már végképp nem írok-, mert az már van neki, családi ismerős, kifejezetten nem ajánlotta őt

Ha őt nem , akkor vajon kit?)