Nukada, hurka? Nyami. Hétvégén egyik reggel Apával és ebbel sétáltunk egy irtó nagyot, de télleg, kicsit hideg is volt, hazaértünk, Apa felsóhajt, a legmélyebb belső óhajtás fátyolos hangján, "kolbászos tojásrántotta". Amúgylag soha nem szoktunk nehezet reggelizni. Nu, kolbi nem volt itthon, ezért összedobtunk egy lájtos szalonnás-hagymás verziót. Olyan jól esett!
Kutytartás - megvannak a szabályai, bé kell tartani, egyetértek. Nálunk is állatbari nevelést kap Emma és majdani kistesója, a kutyin kívül a szomszédoknál és Idösapámnál ismerkedhet csacsival, tikkal, gyöngytikkal, lúddal, kácsával, kecskével, vadászgörénnyel, mindenféle négy- és kétlábú élőlénnyel.
Kutya és nyaralás, mi tavaly naccerűen megoldottuk, amikor Szicíliára mentünk lásztminit. Onnan hoztuk haza Emmát.

Mivel nincs a közelünkben rokon, a szomszédok túl idősek egy kajla és monstre eb etetéséhez, szóval veszélyes rájuk nézvést, végül a kutyakiképzőnknél szállásoltuk el ebünket napidíj fejében. Naccerű megoldásnak bizonyult, ezt választanánk legközelebb is. Bár idén valszeg nem ruccanunk nagyot sehova se nem.
Votiv, gyönyörűek a neveitek, mind az összes. Nálunk Emma Sára eccer csak beette magát a fejünkbe, azóta sem találtunk jobb alternatívát (nem is nagyon keresünk), pedig rendre hallok egy sor születendő Emmáról és Sáráról is. Evvan.
Indi, köszönöm szélcsőnek lelőhelyét.
Mai progi: zőccséggel teli marhahúsleves lassúdad elkészítése, és vmi takarításféle sem ártana. Nukada, bárcsak rám is így törne a tisztítási és egyéb vágy - hát mindegy, meg kő csinálni.
