Persze elolvastalak benneteket, és látom, dühöngenek a vírusok! Szeretik a dögök ezt a meleget, a mi legyengült szervezeteink meg mindent benyalnak. Minden apróbb-nagyobb betegnek jobbulást, enyhülést, esőőőőőőt kívánok.
Köszönjük a jelmez-dícséreteket, majd ha sor kerül rá, és ötlet kell ( a hideg) februárban, esetleg még teszek fel képet. (a háromfejű sárkány a legbüszkeségem)
Zsanci!
Értem a dilemmádat afegyvrek terén. Sok ilyen lesz még. Amikor az oviban (sőt iskolában) divatos Bionicle-robotok, Bdaman (lányom szerint bénaman

) Barbie, Pónis stb hóbortok dúlnak, és te meg akarod magyarázni, hogy miért marhaság az a dolog, meg ártalmas, meg különben is rablás. tedd ezt úgy, hogy ne hülyézd le azt a szülőt, aki szerencsétlen szintén kényszerűségből megveszi a barátnak az adott dolgokat. Kompromisszumok sora vár ránk. Ne is lógjon ki a sorból (bár ugye csak a döglött hal úszik az árral), node ésszerűen, az ízlését formálva szeretnéd terelgetni. Hát nem gyaloggalopp, viszont rendkívül kreatívvá tesz.

A robotmániát például úgy oldottam meg, hogy legó-készletet vettem, amiből ezerféle robot építhető. (valahol olvastam, hogy ha a gyeek alkotha, az nem annyira káros?!) És elmagyaráztam, hogy az öncélú lövöldözős robotok on kívül még hányféla VALÓDI robot vagyon, kezdve az annyira imádott darun, a targoncán, olajfúrón, stb. És a fegyver-kérdést pedig a Batmanokkal odlottam meg. Kapott néhányat

, de a képregényeket is hozzá (lightos), hogy olvasson is, és ne a buta képernyőről ismerje meg, tudja, hogy ez egy képregényhős. No ennek a figurának vagyon picike fegyvere. Rendes méretű puskát AKKOR SEM veszek, és lassan már (!) ki is növi ezt az igényt. És a nagy fegyverezkedés én a lovagokkal oldottam meg, sokat mesélgettünk, kapott könyveket róluk, meg kalózkodtunk, stb. Szereti is a történelmet, meg nagy természetbúvár is. Most épp ezerrel pecázik a szentem.
A lányom rózsaszín-barbis-pónis igényét is kordában varázsolgatjuk, de nem egyszerű hadművelet. Azért egy csomag új filctoll, vagy kifestő(disneys

), esetleg a babáról maradt, vagy általam varrt babaruha, és lávmisusu

baba még mindig viszi a pálmát, ezért gondolom, hogy (talán) még határon innen légtornászunk.
Oxi!
A látogatással kapcsolatban. Mennyi idős a manód (bocsi ennyire még nem vagyok felkészült)? Mertmivel nálam kimondottan rossz volt, hogy a gyerkők bejöttek most a kórházba. Nagyon jól elvoltak, hiányoztam nekik, de élték a kis életüket. Amikor bejöttek, a búcsúzás borzacskó volt. Nekik is (mi most nem számítunk, de ugyi a szívemet elhordták magukkal mindig) Másik, hogy milyen állapotban leszel? Mert én akkorra mindig összeszorított szájjal mosolyogva léteztem, nehogy megijedjenek, hogy anya beteg. Persze ők már értettek mindent pontosan. Hátszóval nem sárgulok irígységemben, ha a hekyzetedbe gondolok, de ... Nincs de. Nehéz lesz na. A lényeg, hogy őt jó kezekben tudod, ez megnyugtató, és bármennyire kegyetlen, de kibírják a kistücskök nélkülünk, nekünk nehezebb. És jól is van ez így. Kívánok gyors gyógyulást, és mielőbbi szabadulást a kórházból.
Ildi! Ezek az esküvős képek óriásiak!
Pocak! Gratula az öcsédnek! (nagy dolog ez, engem anno 2-szer nem vettek fel a jogra, azértis jogász leszek, mostmár diplomával -és ha van pénzed kifizetni- bejuthatsz. Ez mostmár csak nekem fontos.)
És igen, az esték nagyon szépek, nyugalmasak tudnak lenni. Olyankor kisimulnak az idegek, megszépülnek a napi emlékek...és jönnek a lekifurdalások, hogy ezt-azt máshogy kellett volna, most biztos ártottam, stb.

Én pl ezen gondolatok miatt csak TV közben tudok elaludni, az elzsongítja az aggodalmaskodásomat. Anyósomat kérdeztem egyszer, hogy ez mikor múlik, válasza: ez biza életfogytig tart. Hála Istennek
Szellőke! Ezeket az álmokat én is átél(t)em, a mai napig. Kezelni nem tudod, csak megszokni, és mindig bízni a teremtőben (ki-ki világlátása szerint), hogy jól csinálod, és hogy vigyáz a manókára, megóvja őt a bajtól. Ha folyamatosan a rosszakra gondolunk, hát begolyózunk. Nem baj, ha felkészült vagy minden eshetőségre, de a jóra számíts! Szerintem. És az is jön, hidd el! (mintha Rylie szívemből szólna)
Bogárka! nagyon szép helyen nyaraltatok, leginkább a nyüzsi-mentes strandot irigylem. a gyerkőcök pedig tündériek, jó, hogy már a gyógyulás útján vagytok. És ezek szerint te rejtett olimpikonunk vagy.
Moose!
Én is boldog szülinapot kívánok csemetédnek. (még nyolc napon innen vagyok

)
Votiv!
Nem csináltál kedvet a bálozásdihoz. Bár egyszer szívesen elmennék, mint kis hangya. mert imádom az emberek sokszínűségét figyelni. És igen! jókat derülök a (khm )ostobáskodásokon. Gyógyuljatok!
Tetszenek a torták, loptam is ötletet, a jövő évi szülinapokhoz. imádom a marcipánozást.
Indi!
Dominónak enyhülést kívánok fogügyben. Jó korán megindulnak a dolgok. Képzeld, lehet, hogy nekem is ínhüvelygyuszim van/lesz. na tényleg nam akarnálat kopírozni. (ebben főleg) Alig bírom pl lecsavarni az ásványvizes üveg palackját. Stb. Mit kell ilyenkor tenni? A pihentetésen kívül, ami ugyi kizárt.
Manóka! csak nem Vízkelety profnál jártatok? Engem ő műtött, még az i.sz. előtti időkben. Nagyon aranyos, olyan igazi joviális ember, és hihetetlen szaktekintély. Benne bízhatsz.
Zsanci!
Hogy érzi magát a gyerkőc a táborban?
Még a szépségkirálynősdihez szeretnék annyit, kár volt ezt a németet eröltetni, én igazából szánom szegény csajt. Csak azt nem értem, hogy nincs neki egy segítője/menágere, aki megmondja, hogy mikor ne csináljon bolondot magából? Úgy járt, mint -apukám szokta volt mondani- a kisfiú, aki utánozni akarja a faterját, hogy ő is tudjon akkorát szellenteni, mint ő. Az eredmény: besz@rt a nacijába.
Na, remélem már telisteli van tőlem a hócipőtök

, talán már el is zsongítottam magam, megyek aludni.
Ugorjatok ám át nyugodtan.
Zsuzsi