Nem voltunk rá felkészülve, hogy a bennünket körül ölelő barátok egyszer csak eltűnnek

Lépj be egy másik világba: mindennapjaink szépségei és nehézségei egy súlyosan, halmozottan sérült kislánnyal, Lucababával.

2018 nyarán, két hónappal a tervezett időpont előtt született meg Lucababa. Augusztus volt, rekkenő hőség, akkor kezdett kicsit az idő jobbra fordulni. A viharral és a lehűléssel szélsebesen megérkezett egy kislány. Luca most 5 éves. Mozgásában súlyosan érintett, nem beszél, értelmileg akadályozott, látássérült és epilepsziás. Vélhetően egy kórházi fertőzés miatt vérmérgezést kapott. Leállt a légzése, keringése, újra kellett éleszteni. Az újraélesztés elhúzódott és súlyos oxigénhiány lépett fel. Halmozottan sérült gyermeket nevelni nem könnyű feladat. Az életünk korántsem nagykönyvbe illően alakult, mégis úgy döntöttünk, hogy nem temetjük el élve magunkat. Egyelőre legalábbis.

Tarts te is velünk! Mostantól Lucababa „kalandjait”, az életünket egy súlyosan, halmozottan sérült, szerintünk csodaszép kislánnyal hétről-hétre itt a Babanet "ÉLET-TÖREDÉKEK" rovatában is megtalálod.

Mondják, bajban ismerszik meg az ember. Én meg azt mondom, csak baj ne történjen, mert nem biztos, hogy fel vagyunk rá készülve, hogy a bennünket körül ölelő barátok egyszer csak eltűnnek.

Persze szeretném azt hinni, hogy a barátaink a nehéz helyzetben is kitartanak mellettünk és nem hagynak faképnél, de az esetek nagy százalékában sajnos ez nem így van. Bizonyosan akad olyasvalaki, aki tovább áll.

Nyakában a lába, sosem érsz nyomába

Elképesztő, hogy mennyire nem tudunk mit kezdeni a körülöttünk élők megváltozott élethelyzetével. Hozzá voltunk szokva egymáshoz, minden olyan gördülékeny volt, fél szavakból is, aztán meg képtelen felvenni vagy felemelni a telefont, kihátrál és én ott állok leforrázva és nem értem, hogy ki is az az ember valójában? 

Félreismertem? Valamit elrontottam? Rosszat mondtam? Csalódást okoztam?

Megváltozott szereposztás

Mindenkinek fel kell dolgoznia a történteket. Nekik is. Ők is gyászolnak. Téged. Téged, aki esetleg addig a csapat lelke voltál, motorja vagy ügyeletes bohóca. Mentsvár, akinek a vállán mindig lehetett sírni. Aki odafigyelt a másikra. Hirtelen a szerepek megváltoznak. A megszokottat tovább vinni nem lehet, de vajon felépíthető-e egy új szereposztás?

Hasonló tartalmakért látogass el a Lucababa.hu-ra!

Túl a barátságon

Amikor a földön fekszel egyvalami biztosan nem hiányzik, hogy „felnőtt” barátaid eliszkoljanak. Persze van, aki marad. Akinél, ha kell, átemelni egy más pályára a kapcsolatot nem kínos, nem fáradság, aki jól segít és még csak nem is biztos, hogy szavakkal. Törődik. …és jönnek újak, lesznek új kapcsolódások. Tiszták. Sallangtól és manírtól mentesek. Mégis marad egy űr és a csalódás. 

De hátha nem is olyan nehéz ez. Megtenni azt a rég elmaradt lépést. Vagy nehéz, de még nehezebb cserbenhagyni. Gondolj rá és ne magadra! Ne arra, hogy ez egy kellemetlen beszélgetés lesz. Nyisd ki a szíved, a hangodon majd biztosan érezni lehet a szereteted.

(A cikk eredetileg a Lucababa.hu-n jelent meg.)

A szerzőről: Lang Barbara blogger, a Lucababa.hu blog szerzője. Egy súlyosan, halmozottan sérült 5 éves kislány anyukája. Azzal, hogy bemutatja a mindennapjaikat, próbálja felhívni a figyelmet a fogyatékkal élők nehézségeire, problémáira. Örök gyerek, akinek a fejéről – még ebben az élethelyzetben is - ritkán lehet letörölni a vigyort.

„Hiszem, hogy le lehet dönteni tabukat és falakat, hogy a társadalom, aki egyelőre nem tudja, hogy mit kezdjen a fogyatékkal élőkkel, sokkal természetesebben álljon hozzájuk, hozzánk.”

 

Lucababa, 2023. október 05.

Forrás: Nyitókép: GettyImages.com

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?