2006.04.14 21:48
2006.04.15 06:00
Nagyon örült ő is, mi is. Csütörtökön elkisértem Robit kedves bőrdokinénijéhez, aki engem is megnézett. A nátha óta furcsa a bőröm. Adott rá kencét, remélem most már hamar rendbejön. Tegnap a fiú cicánkkal az állatorvosnál töltöttem az egész délelőttöt, ma reggel is ez a program. Vesehomokja elzárta a húgyutakat, hallotatok már ilyet? Szegény nagyon szenvedett. Csütörtökön egész nap nem evett, nem ivott, meg sem bírt mozdulni, majdnem kiszáradt De tegnap este már dorombolt: Ma megyünk sógornőmet köszönteni. Előre is köszönöm 
2006.04.15 06:17
( Hjja, nagy nyúlszakértő az egész család!) 
2006.04.15 07:27
56-os ruhából csak egy-kettőt vettünk, inkább 62-esek vannak. De amint megtudták a legközelebbi barátok hogy lehet hogy hamarosan baba lesz elkezdtek özönleni a kisruhák. Így mostmár azért az 56-osból is van több darab is. Remélem a cica már jobban van. Így aztán nem tudjuk hogy ki álmodta jól. Dani vagy Dóri? Végülis teljesen mindegy. Már nagyon várjuk. Lelkesen fejek háromóránként. 
2006.04.15 07:40
2006.04.15 09:39
Az első két nap még sikerült benntartanom a kórteremben, de tegnap már muszáj voltunk kimenni a folyósóra és a játszóba. Nagyon jó körülmények között "laktunk", egy kétágyas kórtermet kaptunk, ahol csak Bálint és én voltunk, külön zuhanyzó, vécé, szóval tényleg szupi! Jövő hét szerdán kell visszamennünk kontrollra, akkor lesz még egy vizelet- és vérvizsgálat, meg még gyógyszert kell itthon szednie, de szemmel láthatóan jól van már 
Nagyon kedves volt a főorvosasszony, külön engedélyével bejöhetett hozzánk Vivien is látogatni (12 év alatt elvileg tilos). Az első 10 percben nagyon imádta egymást a két gyerkőc, aztán utána rendszerint jóóóól összevesztek 2006.04.15 11:12
2006.04.15 11:45
) 
2006.04.15 12:04
Sajnos a halál az élet része. Kívánom, hogy mielőbb öröm váltsa fel a szomorkodást. Aztán bátran rohanjuk le egy egymást. 
2006.04.15 13:11
2006.04.15 13:34
2006.04.15 19:23
2006.04.15 20:12
vénásan antibiotikumot, brrr... még belegondolni és rossz és mindezt ezt kis emberrel 
2006.04.15 22:35
De a férjem végülis megálmodta az éjszaka. Csak nem neki hittünk. Azt mondtam hogy gyönyörű? 2006.04.15 22:38
2006.04.16 05:50
Micsoda húsvétGratulálunk Dóri születéséhez! Nagyon örülök Nektek és drukkolok, hogy minden rendben legyen Mikor mentek a gyámhivatalba? Remélem hamar otthon lesztek 
minket ha ennyit sikerült visszaolvasnod Megtudhatunk Rólatok valamit? Mesélj ha van kedved Gondolunk Rád! ), de nagy-nagy szeretettel kívánok Neked boldog szülinapot! 
2006.04.16 06:13
És közben rádöbbentem, hogy én sosem képzeltem és nem is tudom elképzelni milyen lesz(nek) a mi babá(i)nk. , kezecskéjét, lábacskáját láttam a babónak, kis testét, de arcot sosem Meglepetés lesz Addig nem is tudjátok intézni a GYED-et, ugye? Most betegállományban vagy, szabin? Drukkolunk, hogy minden úgy menjen, ahogy szeretnétek 
2006.04.16 06:29
Olyan jó, hogy vagytok Nekem Szerdához egy hétre (tudom egy héttel korábban) Anyák napi ünnepség, május 20 utáni héten pedig évzáró. Gyártjuk az ajándékokat, jelmezeket, meghívókat ezerrel Az évzáróra sokkal könnyebb felkészülni, mert azon az év közben tanult verseket, dalokat mutatjuk be. 
2006.04.16 06:51
Csak nézem a képeket Annyira, de annyira jól estek szavaid Amikor dokihoz jártunk a párom Aggodalmas Sopánkának hívott Várunk, mert mi itt vagyunk Neked. 
2006.04.16 07:34
2006.04.16 08:01
2006.04.16 09:24
Szeretetteljes, nagyon boldog életet kivánok Dórinak, és persze újdonsült kis családjának!!! Csak úgy sugárzik az írásod Nem lehet könnyű most, és a gyász fájdalma általában lassan múlik, de gondoljatok a (leendő) picúrkáitokta, ők majd napfényt hoznak az életetekbe! Jaj, most olvasom Nikinozso levelét, akkor otthon még nem vagytok, de nagyon örülök, hogy a tüdőgyuszi már a múlté! Drukkolok, hogy mihamarabb immár teljesen egészségesen hazamehessetek! . Nagyon nagy fiú már, látszik a komolysága . Remélem szombaton őt is megismerhetjük személyesen, majd mindig mögé állunk, hátha így egyszer mi is bekerülhetünk egy újságba... . Mi lesz aztán minden évben a nyuszival? Amúgy jó utat nektek, pihenjetek és mókázzatok sokat! Tényleg nagyon hasonlítanak egymásra. . De jó lenne, ha már ott tartanánk, hogy ez nem tűnik luxusnak, hanem természetes. Remélem már Vivient is sikerült visszaszoktatnod a normál kerékvágásba... . 
2006.04.16 13:31
" 2006.04.16 15:27
, de mielőtt "továbblapoznék", szeretnék Amnerisnek és CSALÁDJÁNAK sok-sok örömet, egészséget és hosszú-hosszú, boldog éveket kívánni!! Jövök még... 2006.04.16 15:43
2006.04.16 16:16
Nagyon szeretnénk ott lenni, de tudod, most költözik a cég , azért bízom benne, hogy összejön, nagyon szeretnénk látni Mátét, meg persze Benneteket is, a többiekről nem is beszélve. De a családos talira 99%, hogy végre sikerül eljutnunk (eddig mindig egybeesett a nyaralásunkkal, most egy héttel előtte érünk haza ).2006.04.16 18:37
. Örülök, hogy megtaláltad a topikot. 
2006.04.16 21:23
Annyira sajnálom! Ha gondolod gyere és írj nekünk, hátha az segít! Kívánom hogy minél hamarabb megtaláljon titeket a kistesó! Ma jól megleptük a csecsemős nővért, mert ő nem tudta hogy a vérszerinti apa roma. Bár ezen azért nem csodálkozok annyira, hiszen hófehér bőre, szőkésbarna haja és kék szeme van Dórikának. Még a nővér is meglepődött. Mára sem változott viszont a helyzet, így nem alhatok ott. De legalább vele voltunk 3 órán keresztül. Még nem tudjuk mikor mehetünk haza. Azt mondták hogy vele minden rendben, tehát "csak" papír függő. És az elmondása alapján ő is. Megismertük az édesanyját is, pont akkor volt nála amikor mi mentünk. Õ is örült hogy megismerhetett bennünket. Szerintem már csak a lemondó nyilatkozat aláírásakor fogunk találkozni vele. 2006.04.17 05:44
Milyen jó, hogy már mindent beszereztetek, Dórikára tudtok figyelni teljesen és van idő pihenésre is Gyere gyakrabban, várunk 2006.04.17 09:49
2006.04.17 10:30
2006.04.17 10:34
Néha nehezen követem ezt az igazán pörgős levelezést.
2006.04.17 12:59
Nagyon sirt, és azt mondta egyfolytában: "Itthon akarok maradni, hiányozni fogtok!" Annyira, de annyira sirt, nehéz szivvel engedtem el nagyon! Csak akkor nyugodott meg egy kicsit, amikor azt mondtam neki, ha nem sir, hozok neki távirányitós autót Berlinből. Ez a szive vágya, már nagyon régóta emlegeti, hogy szertne olyat. Nem szokásom a helyzeteket ajándékok igérgetésével "rendezni", de a közel 4,5 év alatt nem láttam ilyennek Matit, még akkor sem, amikor kórházban volt. Én sem birtam sokáig, el kellett vonulnom, mert nem tudtam a könnyeimet visszatartani. Nem tudom szavakban önteni, de annyira, de annyira jó, hogy van Mati, és igy szeret minket! Annyira tiszta és őszinte a szeretetük, imádom őket. Mati mindig is ragaszkodóbb volt, mint Dancsi. Érte, értük érdemes élni, és tenni! Imád minket Mati, és persze Dani is. Kivánom, hogy mindannyian minél előbb éljétek át ezt, még akkor is, ha könnyeket hullattok. Mert néha könnyeket hullatva a legboldogabb az ember! 
