Társalgó főoldal » Gyermekek / magzatok kor szerint » 2006. tavaszi babák

Vikó, ha Robbie Willamsről akarsz hallani, hát figyuzz:
Olivér kitalálta, hogy RW az apja
Akárhányszor meglátja a tv.-ben rögtön mutogatja, meg kiabál, hogy apa, apa
Aztán már az óriásplakát előtt is megjegyezte, hogy ez apa.
Hát nem édi?????
Viszont tök érdekes, mert Leventének is voltak hasonló gondolatai annak idején.
Lehet, hogy tényleg RW az apjuk????????
Vagy hasonlít rá az uram?????


Ildi

Viko
Velem is lehet ilyenekről beszégetni ám!!!! lehet a skyp alkalmasabb az ilyesmire!?

Vikó! Még neked gyorsan reagálok, aztán rohanok!

Én értem miről beszélsz, de szerintem a lelki felkészülés dolgairól az ember nem feltétlenül tud annyira könnyen írni. Én nyilván csak a magam részéről tudok beszélni, de az, hogy nem írunk róla, még nem jelenti, hogy nincs. Csak nehezebben fogalmazódik meg az emberben, mint az, hogy milyen színű lesz a bordűr. Én járok anya-gyermek kapcsolat analízisre is, fontosnak tartom a lelki életet, de én például a lelki életet inkább "élem", minden nap megmártózom benne, Apa ölelésében, éneklésében este ahogy a babánkkal csacsog. Pont tegnap éreztem, hogy csordultig vagyok szeretettel, hálával, hogy babánk lehet, hogy ilyen férjem lehet, de ezeket nehéz így egy fórumon leírni, sőt egyáltalán megfogalmazni. Meg ezt az ember inkább a párjával éli... mígnem a gyerekszoba és társai színének kicsacsogása már egy férfinak esetleg sok, ezért ezt itt jobb leítni, sőt én örülök, hogy ennyi jó ötletet kapok, hgy mit hol érdemes megvenni és nem kell járkálni utána.
Én szívesen írok a lelki életről is, írd meg mire gondoltál pontosan.
Meg amúgy ha felvetsz itt egy lelki kérdést, tutti mindenki megírja a véleményét és érzéseit, de önmagától nehezebb írni erről, nem így gondoljátok? Nem szeretném ha elkedvetlenítene a topic, úgyhogy írj!!!

Most rohanok, még jövök!

Puszi:

Barti

Ildi
Lehet, hogy ez a gyerek tud valamit

Annácska

Vikó
Mamackának igaza van, erről nem olyan könnyű beszélni. Írj egy kicsit és lehet, hogy akkor könnyebben megnyílok én is

Annácska 30+2

<font color="aa00aa"> Mamacka szerencsére te megosztod a gondolataidat, félelmeidet (is!) velünk és ezt nagyon jó olvasni, akkor is, ha közben szomorú dolgokról (is) írsz. Hiszen ez is hozzátartozik.

Ildi igen, ez is hozzátartozik a gyerekekhez Jó fejek Valami hasonlóságot érezhetnek Ezt egyébként főleg fiúknál figyeltem meg én is, unokaöcsikém minden magas, sötéthajú, mély hangú férfira kiabál, hogy apa, de azért nem megy oda hozzájuk

Bartika Nem is a mély lelki dolgokra gondoltam elsősorban, bár én annak is nagyon örülnék, mert asznos és szép dolog lenne, hanem arra, hogy hogyan készülü
önk fel - nem elsősorban a tárgyak szintjén - a gyerekvállalásra: szoptatás, orszívó, betegségek, pelenkázás, munkamegosztás a bab és a háztartás körül, félelmek, gondok és örömök megosztása egymással. És természetes, hogy ki-ki saját lelki és szellemi szükkségletei szintjén nyilatkozik meg... csak úgy vettem észre az utóbbi időben, hgoy már szinte semmi lényegi kérdésről nem esik szó és ez elszomorított, mert pont e miatt szerettem meg az itteni embereket az elején.

Ja Mamacka: ha abból indulunk ki, hogy mindenki jóindulatúan csak a gondolatait fogalmazza meg és nem ítélkezik (nálam erről van szó)akkor senki senm fog megbántódni. Ha mégis, akkor esetleg ott van valami más is a háttérben.

Na, most egy kicsit eldugulok. És köszönöm, hgoy hozzászóltatok/tok/forgtok szólni - hangsúlyozom: akkor is, ha mást gondoltok erről a dologról! </font>

Olyan buli van a pocimban! olyan kis aranyos... nap mint nap ledöbbenek, hogy egy ember fejlődik bennem! egy hatalmas csoda!

Viko
A skyp címedet megadod? vagy rám keresnél? Én egy kicsit ügyetlen vagyok ehhez! majd apa kiokít.

Én meg úgy éreztem, hogy már annyit nyavajgok, hogy mindenkinek az agyára megyek... a jó dolgokat meg elfelejtem megosztani! bár igaz a barátokat megosztottam veletek is!

Viki
A külső készűlődés egy felszini valami, pár nappal írtam is, nem az a fontos, hogy milyen a szoba fala, az ágy és ágynemű, hanem ezekkel a benned lévő várakozást fejezed ki talán, hogy szíved- lelked beleteszed a készülödésbe, s ebben minden szereteted benne van.
Mint Mamacka aki a "barátokat" varrja
Nem tudom világosan írtam-e le, de biztosan tudom, hogy a vásárlások, készülődések közben is mindenkinek a legfontosabbak amit érez a benne rejlő élet iránt, hiszen ez a világ legcsodálatosabb élménye!

Indianyó,
szerintem ez valahol egyéntől is függ. Én pl. még az anyummal és talán még a párommal sem osztom meg igazán a belső örömeimet és fájdalmaimat, félelmeimet. Természetesen látni rajtam, hogy boldog vagyok, hogy örülök a babának, de nem beszélgetek róla. Meg valahogy úgy volt velem, hogy mivel viszonylag "későn" éreztem határozottan a pocakom növekedését és ezzel együtt a baba mozgását is, nálam nagyon kitolódott maga az érzés, hogy anya leszek. És persze nem a fizikai panaszok tudatosítják egy nővel azt, hogy anya lesz, mivel nálam ezek sem voltak, egyszerűen nem volt olyan dolog, ami meglökött volna, hogy "Hééé, ébredj már fel, babát vársz!" Az első dolog a teszt volt, aztán az első UH-kép, egy picurka fehér folttal egy nagyobb fekete folt közepén. Aztán jött a 19. heti UH-videó, ahol láttam mozogni (mert akkor még nem éreztem szinte semmit), láttam a fejét, a kezét, a lábát, a gerincét, szóval egy bennem fejlődő kis életet. És lehet, hogy elég későn, de ekkor volt talán az, hogy igazán tudatosult bennem a dolog. Viszont természetemből adódóan még most sem tartok ott, hogy azokat az érzéseket, amik bennem is csak nemrég fogalmazódtak meg, másokkal is megosszam. Nem szánt szándékkal, csak én ilyen vagyok. Se szülővel, se párommal, se veletek. Ha párom nem jön be velem (eddig úgy néz ki, hogy nem), akkor megszülöm azt a babát egyedül, de tudom, hogy így is nagyon nagy örömet okozok vele neki is és magamnak is. És tudja, hogy nem fogom a szemére vetni a dolgot, mert tisztában van vele, hogy ha bármi van/volt, elintéztem magamban. Legyen az öröm vagy bánat. De természetesen ezt nem úgy kell érteni, hogy nem beszéljük meg a problémákat, csak nekem (is) van egy kis világom, ahol először magammal kell találkoznom, mint Anyával, magamban kell felkészülni a testi/lelki félelmekre/fájdalomra, először nekem kell felkészülni erre a csodálatos dologra, és utána megosztani Mindenkivel az örömömet. Van ebben még némi lázadás és büszkeség is, hogy "Majd én megoldom", de ez is én vagyok. És amíg ezek a dolgok bennem vannak, addig ezek szerint nálam is a vásárlásban bukik ki a babavárás öröme. Ez is egyfajta készülődés, arra, hogy válogatok a ruhák között, bújom a magazinokat és az internetes oldalakat, hogy mi hol hogyan néz ki, milyen legyen az én lányomnak, stb. De amíg nem vásárolok, addig is minden nap bemegyek a gyerekszobába, megnézem a ruhácskákat, amiket mi vettünk neki, mi jártunk utána, mi választottunk, és akkor beleképzelem a lányomat. Megnyomkodom a pelenkázólapot, végigsimítom, hogy igen, majd ezen fog feküdni, megfogdosom az ágyneműt, hogy igen, ezzel fogom majd betakargatni, megérintem a babakocsit, hogy igen, ebben fogom majd tologatni, de még megfogom a termoszt is(!), hogy igen, ebben lesz az Õ cumisüvege. Nálam így alakulnak a dolgok belsőleg, csak ezt nem írom le. De attól még vannak.
És örülök, hogy felhoztad ezt a témát, mert jobb, ha megkérdezed, mint hogy ne hagyjon nyugodni a gondolat. És szerintem mindenki lelkiekben is készül az anyaságra, sőt, biztos vagyok benne, hogy jobban, mint amúgy, csak erről ilyen vagy olyan okból nem mindenki beszél.

Indianyó

http://www.szules.hu/new/levelek/versekambruskingaujszulott.htm

Ezt Nici szúrta be valamikor a soproni topikba. Amikor először olvastam lejöttek a könnyeim, de ügyeltem rá, hogy Apa ne lássa.. Én ilyen vagyok.. Egyedül, magamban..

Sziasztok kismamik!

Megint szépen süt a napocska

Mamacka, Titati, Eszti, Betti, Bartika(?): én megyek ma előadásra és Mamacka! utána tornázom veled!!!

Nyf

Nyf
Jó akkor rászánom magam! ...tegnap anyós azt mondta terebélyes vagyok...
Te már voltál?
Mit kell vinni?
És hogy ismerlek meg? Vagy majd te megismersz?

mi is lesz most a téma?

Nadine
Az én gondolataim is benne vannak abban amit Vikinek írtál, csak talán én sem tudom ezt így kifejezni.
annyit mégis hozzátennék, még akkor is bennem vannak ezek az érzések, gondolatok, ha már a 6.gyermekem várom.
Ettől ez az érzés nem kevesebb, sőt...
Rengeteg szülésnél jelen voltam, mégis sokszor megkönnyezem az élet eme csodáját, a mai napig!
És ebben minden érzésem, szeretetem benne van!

Csema
Elhiszem. Tudod milyen, hisz már a hatodik babádat hordod a szíved alatt. És biztosan emlékszel milyen volt az elsőt várni...

Bartika! Nagyon szép az a kép! És milyen szépen ki vagy sminkelve!

Angi! Hát persze hogy 13 nap! Csak én balga a januárt 28 nappal számoltam!

Viko írására reagálva én is hasonlókat gondolok mint Mamacka és Nadin! Csak én nem tudtam volna ilyen szépen leírni!

Most olvastam vissza egy picit. Vikó! Én is nagyon szerettem olvasni a topicot, amikor még tagja sem voltam, mert nagyon sok hozzászólással tudtam azonosulni, sokból merítettem ötleteket és sok magyarázatot adott, vagy irányt mutatott, amikor tanácstalan voltam. Én partner vagyok ebben, ezért is hiányoltalak a napokban. Valahol éreztem, hogy ez kedvetlenít el, hiszen hiperaktívan sziporkáztál, aztán egyszercsak megszakadt a dolog a részedről.
Mamacka és azt is szeretem, amikor megosztod a "társasággal" a gondjaidat és egyáltalán nem tartom nyafogásnak. Sőt, le is füleltelek, hogy más fórumon már többet írsz magadról... ?) bocs!
Ettől függetlenül nagyon hasznosnak tartom a praktikus ötleteket a vásárlásokról, beszerzésekről is.
De azért ezt elmesélem: napokig pisszenést sem lehetett hallani belülről és bevallom picit megijedtem. Ugye ilyenkor az ember hajlamos a legrosszabbra gondolni... tehát az egyetlen kézenfekvő megoldás az volt, hogy felébresztettük zsebibabát hasrázogatással, beszéddel stb. Már eleve ez is vicces... Azóta hál'istennek "óriási buli van odabent" hogy Mamackát idézzem - - és minden rendben. Viszont: mivel apa ébresztgette, azóta amikor hazaér, és meghallja a hangját elkezdi a fickándozást. És ha odateszi a kezét, akkor teljesen nekifeszül a hasfalamnak és szinte ki lehet tapintani. Tegnap rájöttünk, hogy óriási kéjenc és nagyon bújós ugyanis ha a kézrátétel után kitolja a fenekét és apa elkezdi kapargatni ott a hasam, akkor még jobban tolja, tehát érzi a simit!!! Olyan édes és olyan megható!!!
Hát ez történik velünk...

Jó reggelt!

Mindenképp visszaolvasok, de először Vikónak írnék!
Ha hiszed ha nem, gondoltam hogy valami ilyesmiért nem írogatsz. Ezért kérdeztelek hogy mizu, de akkor nem írtad ezt meg. NA persze nem baj, jobb később mint soha! Kibukott a szög a zsákból! (NA több ilyen okosságot nem írok!)

Belső felkészülés:
Én úgy érzem rengeteget változtam és pozitív irányba fejlődtem az utóbbi 1 hónapban. Persze Apával együtt. FElfogtam végre mit is vállaltam, mekkora felelősség, hogy anyuka leszek (borzongás). és már a szüléstől sem félek, és ha rágondolok hogy milyen lesz amikor megszületik, már most könny szöki a szemembe, annyira várom.
Minden gondolatom a fiamról szól, és minden tettem. A vásárlást is beleértve! Már most imádom őt!
És igen én is, minden nap többször is benézek a kis szobájába, és alig várom hogy ő is ott legyen. Annyira jó lesz. Ez tényleg a legszebb dolog a világon!

Ezt most azért írtam le, hogy tudd, hogy tele vagyok/vagyunk ilyen és hasonló érzelmességgel, érzelmi kitöréssel, de most ha minden ilyesmit, leírtam volna ami eszembe jut, szerintem csak néztetek volna, mi bajom van.
Vagy nem?
MIndenesetre én szoktam ilyenekről beszélgetni, Apával, Anyukámmal, barátnőimmel, de ténylg nem gondoltam hogy ide is leírhatom, hogy érdekel valakit.

És most szeretnék neked képet küldeni a címedre, az új szőnyegről babakocsiról cuccokról kiságyról, csupa felszínes dologról!
És a pocimról!
Lehet vagy nem?

Alina 37.hét!!!!!

Mamacka! Én biztosan megismerlek Titatit is megismertem a múltkor, ugye?

Nem voltam még soha tornázni, ezért én viszek nadrágot + pólót, zoknit + tornacipőt és vagy egy plédet vagy egy tornaszivacsot (bár az úgy néz ki, mintha megrágták volna az egerek, mert valaha többször volt használva... )
Zuhanyzós holmit nem viszek, mert nem lakunk messze... különben is hideg van, zuhanyzás után nem jó kimenni az utcára, csak ha eltelt egy kis idő.
A téma a szülés lesz.

Nyf! Nagyon aranyos amiket leírtál a kis bújós babádról!

Nyf
Ebben a hidegben semmi kedvem nincs tornázni... pléd az csak van... én azt nem akarok cipelni...

Nekem sincs semmi kedvem... Majd úgy csinálunk, mintha egymással lennénk szolidárisak és csak azért tennénk, hogy a másik kedvében járjunk...

Különben is; megbízható forrásból tudom, hogy terebélyes vagy!

Annácska
Köszi a címet!

Bartika
Nagyon jó a kép rólad!

Vikó
Tessék válaszolni!Mert küldeném a képeket!

Sziasztok!

Úgy néz ki, hogy van pár nyugodt percem. Azért olykor olvasgatlak benneteket, de az írásra már nem marad energiám, meg egy-két dologhoz én sem tudok hozzászólni...

Mamacka!
Annyira ötletesek az állatkáid, nagyon tetszenek!

Bartika!
Rád sem ismerni a képen! Nagyon szépek vagytok.

Orrszívó: mi kb. fél évig elektromos orrszívót (Pesztonka) használtunk, de később csak a porszívós jött be.

Gyerekorvos: a doktornénink ellenszolgáltatás nélkül házhoz jön, az oltást is itthon adja. Viszont nem szeretnénk jószándékát kihasználni, ezért csak végszükség esetén hívjuk ki.

Vikó!
A varándóság alatti szellemi és matariális készülődéssel, valamint a topikban kialakult "vásárlási mizzériával" kapcsolatban osztom véleményed, csak kevésbbé zavar ez az állapot. Talán, mert ritkábban ülök a számítógép elé, és sokszor a számomra értékesebb dolgok megvitatásáról is lemaradok.

Rólunk, az én pillanatnyi aggályaim: óriási öröm két ilyen pici baba a családban, de nem szabad megfeledkeznünk, hogy nővéreik is még viszonylag kicsik, hogy ezután nem tudunk kellő időt szentelni rájuk, ami feszültséget is okozhat. Egyelőre az óvoda és a kicsik napirendje lehetővé teszi, hogy a délutáni mókás játékok és foglalatosságok kompenzálják feléjük a figyelmünkön esett csorbát. A kicsik ellátásába is próbáljuk játékosan, de felelősségteljesen bevonni őket, hogy ezzel is enyhítsük az esetleges féltékenység kialakulását, de már így is megkaptam Anna lányomtól, hogy én mindig csak az ikrekkel foglalkozom. Na jó, nem aggályoskodom, mindnyájunknak el kell fogadni a változást, a gyerekeknek is.
Alapvetően a délelőttjeink és kora délutánjaink gördülékenyen mennek, az esték elviselhetőek, de ami éjszaka történik, az katasztrófa. Óránkén szoptatom, hol az egyiket, hol a másikat, apa büfiztet, a nagyokat zavarja a sírás, pedig elég messze a szobájuk és szinte az összes szoptatásba belealszom. Reggelre, mintha kicserélték volna a gyerekeimet: 3-4 óránként szopi, közben alvás. Ilyenkor kéne pihennem, de képtelen vagyok napközben aludni.
Ezeket az "apró" kellemtlenségeket, bizonytalanságokat leszámítva nagy -nagy boldogságban telnek napjaink. Szívem szerint 4 gyereket kívánnék mindenkinek. Mi mindig is 4-re vágytunk. Igaz, kívánságunk kicsitt hamarabb teljesült, de remélem így is urai leszünk a helyzetnek.

Bori

Annácska:
Babázás oké

bartika:
Nagyon profi ez a képed!

Nyf, Mamacka:
Talizunk félkor az aluljáróban? Vagy sem?
Igen Nyf megismert múltkor elsőre minket Esztivel
Mai téma: Természeres szülés
Ezek szerint szülőszobára nem jöttök. Pedig én ma még bekukkantanék, de majd meglátom. Na nem akarok még ott maradni, csak újra meglesni, hogy jövő héten már "haza menjek oda"

Titati még 8 nap Tervezve még 9 nap

Bori
Olyan jó, hogy hallani felőletek!
Kitartást az éjjszakákhoz!

Bori
Csak minden elismerésem a Tiéd!
Ennél többet, nem is tehetnél, bizonyos féltékenység óhatattlanul kialakul.
Sok kitartást, örömöt mind a 4 leányzódhoz!
Puszi!
Csema

Jaj, Bori! Olyan csodálatos lehet ez az egész! Sok-sok erőt és kitartást neked!

Ha apa be tud csatlakozni, akkor szeretném, ha megnéznénk a szülőszobát is. Bár ez nem fog beleférni a torna kezdetéig, ugye? Mindig olyan hosszúak az előadások, mint a múltkori bevezető volt?

Vikó!
Indiában készítenek mogyoró-szószt? Az indonézek grillezett csirke mellé és hal mellé adnak olyat és egyfolytában azon jár az eszem. Tudod, hogy hogyan kell elkészíteni?

Sziasztok

Vikó
Én mindent olvasok amit írtok, de valami történt velem, amit én se értek ,de csak hármunkkal vagyok elfoglalva. Valahogy nincs kedvem senkivel megosztani a gondolataimat most. És sajnos ez a családomra is vonatkozik. Sokat fekszem pihizek és próbálom elképzelni a jövőnket, ami lefoglalja az egész napomat, biztos azt érzem, hogy közeledik a vége. És hogy milyen lesz a szülés? Hogy fog kinézni Levente? Mit fogok ügyetlenkedni? És ezer gondolat kavarog a fejembe. De pozitív irányba. Közben Leventével foglalkozom sokat ,nem győzöm lebeszélni, hogyha lehet kicsit kímélje meg a belsőségeimet. Nagyon aktív mindennap és most már éjjel is jelentkezik, hogy itt vagyok ám.!Már nem vagyok irigy azokra, akik NST-re járnak, mert sztetoszkóppal bármikor megtudom hallgatni a szívét és jól is hallani, így akár meddig hallgathatom.
Ma voltam vérvételen és vizeletet is adtam le .Holnap este doki remélem jók, lesznek a leletek.

Tünde köszi a hiányolást!

Mindenkinek szép a szobája, ruhája ,pocakja, stb .Nem írom külön ,mert 100x leírni már nekem is unalmas és szerintem mindekinek tetszik ,mégha mindenki nem is írja le.

Most ezt egy pszichológusnak kéne olvasni amit írtam ,mert lehet hogy azt mondaná hogy depis vagyok BRRRRRRRR :
A barátnőm pszichológus pont most államvizsgázik remélem jól sikerül neki ..Majd megkérdezem tőle hogy normális vagyok e ?

És ezt 1 órán keresztül írtam egésznap itt ülnék, ha 3x ennyit kéni írni.

Babetta és Levi 34+4

Bori,
örülök, hogy jelentkeztél! Én is további sok örömet és nagy-nagy kitartást kívánok Mindnyájatoknak! Remélem hamarosan az éjszakák is olyan nyugodtan és békésen fognak telni, mint a nappalok! Nekem még csak most lesz az első babám, de maximálisan átérzem (úgy gondolom átérzem.. ), hogy milyen lehet 4 gyerkőccel... És ilyenkor természetes az a kis féltékenység. Akkor is, ha egy pici babával kéne foglalkoznod, és pláne ha kettővel! Kitartás! Nagy a boldogság gondolom!

Szióka!

Titati
Nem félkor kezdődik az előadás?

Babetta,
szerintem azon kívül, hogy minden kismama boldog és kiegyensúlyozott, azért néha (vagy sokszor?? ) depis is kicsit!!!

Eszti nem jön?
Vele valahogy mindig elkerüljük egymást!

A 28. hét az már a 3 trimeszter??? Mert akkor én holnap belegyalogolok!!

Alina aludtam idáig, azértnem válaszuoltam... küldjed csak! persze, nem is kérdés

Jaj, és még egy kérdés. Van a táblánkban egy kiszámolós link, ahol méretek alapján ki lehet számolni, kb hány hetesnek felel meg a Csöpp. Tud valaki ezen kívül még ilyen oldalakat? Esetleg magyar nyelvűt?

Hajrá Nadine! Azt hiszem, veled gyalogolok... bár elő kellene vennem a noteszem, hogy megnézzem a pontos korunkat...
Titati! Mamacka! Nekem jó félkor az aluljáróban. Sztem 3-kor kezdődik...
Mamacka! Hozd a tornarucit!!!

Mamacka:
15.00-kor szokott kezdődni... Most korábbra rakták volna? Én nem tudok róla...

Nadin! Ezen kívűl csak a Mamanetes oldal van ahol hetekre lebontva megtalálod az átlagos magzati méreteket!

Sziasztok!

Én az a típus vagyok, akinek muszáj kibeszélnie magából a félelmeit. Egyrészt hátha kapok rá valami megnyugtató választ, másrészt meg már attól jobb, hogy leírtam, elmondtam.
Most épp a koraszülés a legerősebb pánikom Zsomát, mikor vártam, akkor klasszikus két gyerekes paráim voltak. Mit fogok csinálni a kicsivel szoptatás közben...
Balunál meg volt minden Fő parám a szülés volt. Fogalmam nem volt, mi vár rám, hogy fogom viselni... A másik para a szoptatás volt. Semmit nem tudtam róla. A környezetemben sehol egy pici babás, akit láttam volna szopizni...
Persze, ott van az az érzés is, hogy milyen anya leszek, milyen lesz a babám stb, ezek számomra is mélyebbek, de időnként erről is jó beszélni. Főleg azt jó látni, hogy másnak is vannak ilyen kétségei

cory 32+6

Bori: jó olvasni rólatok
Én az ovi kérdéssel még küzdök. Mikor menjen Balu, ha mi hazajöttünk a picivel a kórházból. De asszem majd rábízom a döntést, aztán meglátjuk.
Jó fáradt lehetsz ennyi apróság mellett

Nyf,
azt hiszem te egy nappal vagy előbbre, mint mi. Vagy kettővel...

Nici,
köszi, nézem!

<font color="aa00aa">Na, magamhoz tértem délelőtti szunyókából. Nagyon fájtam már, mert sokat ültem a gép előtt reggel, úgyhogy nincs mese:be kell tartanom az ágymeleg-penzumomat

Köszönöm szépen az összes hozzám - és egymáshoz intézett sorotokat.

Nekem például az is nagyon hasznos, amikor arról beszélünk, hogy ki miért teszi oda a babaágyat, ahová - vagy alszik éppen együtt a gyerekekkel. Vagy hogy mennyire különböznek egymástól a gyerekek és miért. Hogy hogyan alakul-változik a családban az élet, apa, szülők, gyerekek. Nagyon szerettem, amikor a tanulásról kezdett el Zsuzsófi beszélni és sokan hosszan hozzászóltatok. Hogy ki akar dolgozni majd a gyerekek mellett és ki maradna otthon - és miért. Hogyan készültök a szoptatásra, azokra a napokra, amikor a szülés után hirtelen egyedül maradtok otthon a gyerkőc/ök/kel...
Ahogy Bori ír a mindennapokról, ezek pont azok a kérdések, amik engem például nagyon foglalkoztatnak. NYF és Babetta megfogalmazott félelmei - amit talán mindannyian átmegyünk így a harmadik harmadban...

Szóval én nagyon sok mindenre gondoltam és természetesen nem a tárgyi dolgok ellen van kifogásom, hiszen az is hozzátartozik a várakozáshoz, csak azoknak egyeduralma ellen.
És persze senki legbelsőbb gondolataiba nem másznék bele Bár nagyon szépnek találom, amikor valaki tud róluk beszélni

Szóval köszönöm szépen. És csak így tovább </font>

Nyf, Mamacka:
én akkor 14.30-kor az aluljáróban leszek.... aki jön-jön Most viszont készülődök....

Vikó!
Jelenleg a legnagyobb félelmem, egy nagy tál peanut-chutney-ba való belefulladás. Segítesz ezt megoldani? Láttad a fenti kérdésem?
Ne keress rá a neten, mert mindenféle ázsiai malacságok ugrálnak fel és nem győzöd őket becsukni...

SZiasztok!

Rengeteget írtatok, visszaolvastam, de sajna nem jegyzeteltem, így nem emlékszem mire mit akartam reagálni

Nadine, rád emlékszem, kérdezted, mibl vizsgáztam magyarból. Ugyanolyan feladatot kaptunk, ami az érettségin is lesz, volt egy szövegértéses feladat, ahol volt egy egyoldalas szöveg, és hozzá 10 kérdés. Könnyű volt, ezzel nekem az érettségin se lesz gondom.

A másik feladat egy szövegalkotás, ahol mindig három lehetőség közül lehet választani. Az egyik egy műelemzés, a másik két mű összehasonlító elemzése, a harmadik meg egy érvelés.
MOst ezek a feladatok voltak:
1. Elemezze, Nagy lászló József Attila című versét.
2. Készítsen összehasonlító elemzést József Attila és Petőfi Sándor egy művéről (pontos mű volt megadva csak nem emlékszem melyik kettő)
3. Érveljen amellett, hogy a magyar költőknek milyen fontos vol a haza és a nemzet szeretete, haladása.

A 3. feladatot írtam, ahogy eddig mindig Az első feladatra 60 perc volt, a másodikra csak másfél óra (az érettségin 3) így csak két oldalt írtam a kötelező négy helyett.

A matekon is túl vagyok, ahoz képest hogy azt hittem hozzá se tudok majd szagolni, a 6 feladatból 4-et teljesen, és egyet félig megcsináltam.
A feladatok témakörei: Számtani sorozatok, mértani sorozatok, térgeometria.

Volt tegnap művészettörténet is, roppant nehéz volt: fel kellett ismerni a Dávid szobrot, Mona Lisát, a Halászbástyát, a jJáki templomot, meg egyéb ilyen marhaságok. Az egész egy vicc tantárgy, nem is értem miért hagyták bent az utolsó évre is

Ma nincs vizsgám, holnap Közgazdaságtan, (marketing), pénteken infó lenne, de én már levizsgáztam agusztusban, hétfőn történelem írásbeli, szerdán magyar, és történelem szóbeli.
Utána már teljes gőzzel Katára koncentrálhatok Utána való héten UH lesz Rá egy hétre meg már ctg

Az osztálytársam tegnap hívott, ő ma 37. hetes, hogy azt mondta neki a dokink, hogy max egy hete van A hasa már leszállt, a méhszáj nyitva, arca megdagadva, stb...

(egy oszályba járunk, meg egy az orvosounk is))

Írigyellek benneteket a szülésfelkészítő miatt, de nekem nincs erőm bejárkálni ezért Szegedre, igaz sok újat se tudnánka mondani. A párom miatt lett volna érdekes, de az ő munkája miatt úgyse lett volna kivitelezhető

Majd még írok, de szvsz még egyszer vissza kell olvasnom

Pusz


Zsu
33+2