Sziasztok Lányok!
Itt-ott beleolvasgatok ám az üzikbe, de mindenre nem érkezek.
Tanácsadás:
Na ezt is sikeresen túléltük.
Kornél bébi 5 kiló és 54 cm.
Dodi 18 kiló és 105 cm.
Mikor bementem Dodival, fel kellett fektetni az ágyra hassal. Elkezdett sírni, de akkor a doki még hallgatta. Gondoltam majd közben gyorsan beadja neki a szurit. Mert hogy sikerült megnyugtatni Dodit, hogy csak meghallgatja a doki. Na aztán elcseszte a doki, mert azt monda "mindjárt kapsz egy kis szurit és utána mehetsz az oviba". Na ennél rosszabbat nem is mondhatott volna. Egy mondatban két mumus, két taruma.
Persze sírt, de mikor már levettem az ágyról csendben volt, úgyhogy büszke voltam rá! Sokkal rosszabbra számítottam, azt hittem majd raplizik meg ordibál. Úgyhogy megnyugodott a lelkem.
Reggel alig tudtam Kornélt felébreszteni, hogy egyen kicsit, és megyünk. Sógorom vitt bennünket, nagyon rendes volt Tőle. Szóval evett kicsit Kornél bébi, aztán átöltöztettem, hogy szép ruhába menjünk. Ott persze jól lebüfizett engem és magát is (jelzem rajtam fekete blúz volt, én is tudom mit vegyek, min látszik a legjobban a büfi
). Na itthon elkezdtem etetni, mert csak picit evett, de azt is kirázta belőle a doki, szóval evés közbe betojt, ahogy szokott, megint kifutott a kaka, szóval már harmadjára öltöztettem ma. És tegnap is kifutott a kaka. Lehet mégis meg kellene megint próbálni a Libero-t?! Annak azt hiszem gumis hátul a dereka. De lehet abban is utat tör magának a kaka. Nem tudom. Lehet egy kicsi kiszerelést majd veszek, és megpróbálom. Vélemények pelussal kapcsolatban? Nálatok is szokott ilyen kakakifutás történni?
Persze amúgy meg vagyok elégedve a Pampers-szel, mert mindig is ezt használtam, de mostanában sorozatos a kakakifutás (nálunk nem a tej fut ki, hanem a kaka
)
Mozgalmas egy délelőtt volt. Délig nem jutottam odáig, hogy megreggelizzek. Persze kelhettem volna reggel fél órával korábban is ,hogy megkajáljak, de ilyen éjszakázások után, örülök, ha akár 10 perccel is tovább alhatok a keleténél. Hajnalban az 5-ös etetésnél (de ez is minden nap máskorra esik – igény szerinti az etetés) nem nagyon volt hajlandó visszaaludni, mintha fájt volna a hasa. Lehet a borsóleves az oka. Van még ott egy adag, de már nem eszem meg, inkább kiadom a kutyának. Szóval alig akart visszaaludni, kijöttünk a nappaliba, hogy ne zavarjuk az apát és Dodit (jelzem, Dodi valamikor hajnal 3 után átjött hozzánk, még Kornél is a mi ágyunkba aludt
Ekkor tettem be a kiságyba. Ugyanis előző etetésnél a második cici evésnél már magam mellé fektettem, és úgy aludtunk el mindketten a sötétben.). Szóval elhúzódott a reggeli (hajnali) etetés, itt a nappaliban bekapcsoltam a TV-t. De hogy tudnak ebben a reggeli műsorban ilyen fittek lenni?! Egy álmos fejet sem láttam. Valahogy fél 7-kor még megnéztem a hírösszefoglalót és ekkor vittem be Kornélt a kiságyba, és én is visszadőltem. Miklósnak 3/4 7-kor szólt a telcsi ébresztője, de még punnyadt ő is tovább, 7 után pár perccel szóltam, hogy elmúlt 7. úgyhogy ő felkelt, öltözött, elkészítette magát, meg megreggelizett. Nem igazán szoktam már felkelni vele, csak elvétve, mert tényleg minden perc alvás kincs most. Na én visszaaludtam és talán fél 9 felé keltem. És csak kapkodásból álltam ki. Na mindegy. A lényeg, hogy túl vagyunk ezen is, majd 2 hónaposan kell vinni Kornélt oltásra. Már az új rend szerint kapja.
Dodinak meg borogatjuk a fenekét, meg két óránként mérem a lázát. Eddig minden oké. De lehet lefekvés előtt kap egy kis Panadolt, meg este kicsit hűsebb vízben fürdetem a megszokottnál. Talán akkor nem lesz baj. Õszintén, nem szeretnék még vele is éjszakázni.
Jolka!
Tetszett Dodinak, hogy az újságban vannak, vitte is este mutatni az apjának, hogy melyik kicsoda.
Csilla!
Nem nyertünk még semmit, ez csak az első forduló. Azt hiszem lesz négy, és a májusi számba a szerkesztőség által kiválasztottak lesznek csak benne, és azokból kell majd az olvasóknak szavazás útján eldönteni, melyik a legjobb. Tehát ahhoz is szerencse kellene, hogy a szerkesztőség beválasszon, és utána még az olvasók is. De kétlem, hogy nyernénk, mert úgyis az nyer, akinek sok-sok ismerőse van. Na de nem is lényeg. A részvétel a fontos! Már ennek is örülök, hogy az újságba beválogattak, mert biztosan rengeteg fotót küldtek be. Egyébként meg azt hiszem egy 10 ezer forintos Brendon utalvány a nyeremény. De lehet valami kis csomival megdobna a részvételért. Már korábban is volt ilyen. Vagyis a Kismama újságba volt évekkel ezelőtt egy hasonló fotópályázat, ugyanezekkel a képekkel pályáztunk. Na nem nyertünk, de a részvételért kaptunk egy kis vegyes ajándékcsomagot.
Sőt! Egyszer a szoptatás világnapjára is hirdettek meg fotópályázatot, oda is küldtem be. Nem voltunk az első három közt, de nem is számított, viszont Budapesten volt kiállítás a szoptatás világnapja alkalmából és ott ki volt állítva a képünk, mert benne voltunk az első 40-ben.
És utána kaptunk kis ajándékcsomagot.
De olyan boldogsággal tölt el az ilyesmi. Nem a nyereményért csinálom, hanem a részvételért.
Tünde!
Na ha Kornél kivárja az idejét, tuti lett volna 4,5 kiló.
Tényleg szereti Dodi, nincs panaszom rá, eddig nem féltékeny. Lehet majd később ha elszedegeti a játékait más lesz a helyzet, de majd megoldjuk az is.
Petra!
Sajna nem gyapjútakaró, csak egy elcseszett (bocs a kif.) sima pléd. Ugyanis Dodinak volt egy gyönyörű plédje (akril volt ráírva). Na és én okos egyszer kimostam 90 fokon (utána néztem, hogy vagy 30 fokon kellett volna). Jó hülye vagyok, mi? Utólag nézem meg. És ez lett az eredménye, hogy úgy elcsesztem azt a gyönyörű plédet. Na de ez volt a tanulópénz. Így jártam. De annyira azért nem akadtam ki, vettem helyette Kornél bébinek egy újat (pontosabban a tesóm vette, és anyukám fizette
). De azért használjuk a régit is. Így jártam.
Azt hiszem jól kifecsegtem magamat.
Pusszantás
Anita2