Hú, csajok, lehetetlen reagálni mindenkinek és mindenre...
Angi: én irigykedem az NST miatt (persze nem komolyan)! Szuper,hogy már itt jártok! Aztán tényleg tessék ám mesélni!
Eszti: elismerésem az almanapért, le a kalappal! Nálam ez teljesen kizárt! Ha nem eszek, ég a gyomrom

Jó kifogás mi? ... de most komolyan!
Babetta: Ti is mentek dokihoz? Tök kíváncsi vagyok Levike méreteire is

Nem sértődöm meg, tudom, hogy nem kioktatás! Igazság szerint néha önzőnek is érzem magam, hogy a tanulást helyezem előtérbe, de ezt a manóért is csinálom! És már csak 2 hétről van szó, sőt, ha minden jól megy, már annyiról sem! Pont azért akarom ennyire lefele tudni jan.közepére, nem kitolni febr. elejéig, hogy utána már csak a kisfiamra koncentrálhassak, hogy együtt készüljünk fel a nagy eseményre
Titati: szerintem is kezded te is 1 héten belül az NST-ket! Annyira jó
Tünde: fincsi lakásfelújítás...

Kitartás! Biztos nagyon szépek lesztek, mire a kicsi megérkezik! De apának bizony sietnie kellesz...

Ha nem vagyok tolakodó, én is szívesen megnézném majd a képeket a konyhádról, ha szabad!
Ildi: Neked is jól beindult a pocid! Nagyon szép

Csini vagy!
Mamacka: Hogy csinálod, hogy ruhában tényleg ennyivel nagyobbnak látszik a pocid??? Persze, ha nem takarod el a ruhával, akkor is látszik, de ruhában... nagyon nagynak látszik!
Vok: Sajnálom, ami a "barátnőiddel" történt! Gyarló az ember...

, legalább kiderült számodra,hogy hányadán is álltok... csak ők nem tudják,hogy ilyenkor még érzékenyebb az ember... de ez alapvetően inkorrekt eljárás volt! (Bocsi,hogy így beleszóltam!)
Diéta: nagy elismerésem hozzá! Én is sokszor akarom csinálni, de én túl gyenge vagyok hozzá! (Szerintem lehet nem is akarom úgy istenigazából

) Mondjuk én nem is vagyok nagy sütis, viszont egy-két hete a fagyi...(de ezt már írtam reggel)!
Szopipárna: én is imádom! Mióta megvan, szinte már csak azt használom alváshoz! Nagyon jól kitámaszt, mikor pl. a gyomrom ég, vagy nagyon sajog a derekam!
Bocsi, most "csak" ennyire voltam képes! Elkeseredek,hogy lemaradok a topic-életből... Nem baj, már tényleg nincs sok (csak rohadt nehezek...) Közben, amíg itt ültem, már majd leszakad a hasam...
Majd még jövök!
Pussszkó:
Anita