Többet én se bízom a karácsonyfadiszítést a férjemre, megint nem tette fel a felét a díszeknek, hogy ne legyen túlzsúfolt. Most vettem észre, hogy még majdnem tele van a díszes doboz. De most már csak nem teszem fel őket.
Meg a mosogatás - utóbbi két hétben kétszer elvállalta, de valami hihetetlen, hogy lehet ennyire lassan mosogatni, kétszer annyi idő kell neki, mint nekem.
25-én reggel is mosogatott, amíg pakoltam, azért is voltam tiszta ideg, mert egy csomót kellett rá várni. Múltkor meg közölte, mikor már csak a tésztás tál meg az olajos-sültes edények maradtak, hogy ezeket beáztatja, és majd én elmosom őket másnap, ugye. Karácsonnyal azt találtuk ki, hogy jövőre 23-án éjszaka hozza az angyalka a karácsonyfát és az ajándékokat, így mire Ákos reggel felkel, már itt lesznek. Karácsonyozás után nyugisan összepakolunk, valami gyors ebéd, és szentestére megyünk anyuékhoz, így kevésbé lesz rohanós. Remélem jövőre nem kell dolgoznia Gabinak két ünnep között - bár ő lesz az ügyvez, így csak ad magának szabit
- és akkor a két ünnep között tartjuk Szt. Heverdel napjait. Én sokkal szívesebben karácsonyoznék hármasban, de nem lehet sajnos
. Nem szeretek anyuékhoz hazamenni, hosszú évek óta rémes karácsonyaink voltak, nincsenek szép emlékeim. Mindig nagy családi veszekedések jellemezték a karácsonyt meg a húsvétot is, és nem volt ünnepi hangulat. Pl. a fára normális díszeket én vettem egyetemista koromban, mert ilyesmik nem voltak nekik fontosak. Ajándékokat meg meg szokták előre venni, és beteszik a fa alá, semmi meglepi. És minden 25-én kitört a balhé, mert kiadták, hogy csomagoljam be a rokonság ajándékait, de csak használt csomipapírok voltak otthon, semmi kötöző, aztán azokat is én cipeltem Szegedről a vonaton egy idő után. De legalább a kaja mindig jó.
