Több mint 1 év ide vagy oda, a mensi napján én is izgulok. Bár ez hónapról hónapra csökken. Az előtte való napokban is viszonylag hamar le tudom győzni a nagyon beleélést.
Eliza!
Én sem hiszem el.
Például én is (ha egyszer sikerül) elhíresztelhetem pl. itt a bneten más néven, hogy azonnal sikerült, ki tudja, hogy nem??? Senki.
Bár egy barátnőmnek tuti biztosra tudom, hogy tényleg az első hónapban. Igaz, ő 33 éves és már 1 évvel azelőtt abbahagyta a tabit.
Lehet, hogy nekem is így kellett volna, de épp tegnap este gondolkodtam ezen, hogy jobb volt megélni ennyi szenvedést, mert egyrész sokkal jobban fogom értékelni, ha sikerül, másrészt ezzel is fejlődtem. Minden egyes talpraállás után tudtam, hogy valamivel megint több lettem.
És lehet, hogy akkor még agyilag nem voltam érett egy gyerekhez.
Most már úgy érzem igen. Szóval várunk, baba!


Móni!
Írtam mélt!




















