És bocsi a fenti helyesírási hibákért, nem ellenőriztem le az irományomat, mielőtt elküldtem. Én meg varrok, hogy fel tudjam Nektek tenni a képet később a szőnyegről. Most ebédelek itt a billentyűzet felett, remélem nem borítom bele.
Vizimanó
Gondolok Rád egész nap!!




Hogy ne fájjon és ne legyen rossz emlék! Még jó, hogy kihasználod az ismeretséget! Delfinke
Most már Marcipán megérdemel vmi különleges vigasztalós puszit Rozitól


, ha Ákos nem bánja! Szegényke, nem igazság, hogy most meg a kis körmével nem jó vmi.
Gyógyuljon meg hamar! Timurr
Nekünk nagyon egy rugóra jár az agyunk, minden véleményeddel egyetértek, amiket a napokban is írtál. Az emberekkel azért sem lehetsz most kibékülve, mert tudom, ahogy az embernek lesz gyermeke, kritikusabban szemléli a világot. De csak szép a világ, az kell, hogy legyen!
Muszály nekem is megpróbálnom nem magamra vennem a világ fájdalmát. Mert ez történik, ha olyasmit hallok vagy látok, ami szívfájdító. Ez az ásványvizes fürdés jó lehetett

, sok sztár fürdik így, pl Madonna evianiban, úgy tudom. Berkiadri
Nahát, Martin mekkorát nőtt, és milyen szépen tartja a fejét is! És irigykedünk a sok hajára is!
Turikban valóban jó cuccok vannak, meg az ember kicsit kincsvadásznak is érzi magát. Szeretek én is túrni, egy időben gondoltam rá, hogy ilyen üzletet kellene nyitni, nagyon jól megy mindegyik, ahol jártam. És sok különleges darabot is lehet találni, meg az utcán sem jön szembe.
Zitmi
Szőnyegkép jön ma, de a Te meseszőnyegedre is kíváncsiak vagyunk ám!

Amit meséltél a szakközepeses gyerekekről is igazolja a gondolatomat: sokkal többet és jobban kellene tanítani a magyar múltat a gyerekeknek. Pl rovásírást, rajzórán a honfoglaláskori mintákat, ékszereket, a magyar nyelv szeretetét (a világ talán leggazdagabb szókincsű nyelvét) stb. Mert van mire büszke lenni sztem. Szeretem gyűjtögetni a régi magyar mintákat, pl a tarsolylemezek mintáit. Egy időben sok ilyet rajzoltam és bekeretezve ajándékoztam barátoknak.
Anyós: a férjem szegény szenvedett, és sokat veszekedtek mindig. Nagyon nehéz dolog ez, nem is lehet elmesélni, kár, hogy így alakult. Anyósom most májusban elhunyt, és ezerszer elhatároztam már, hogy nem mondok róla semmi rosszat...Csak tudod, nagyon sok keserűség gyűlt össze és a halála után is olyasmik derültek ki, amik még szomorúbbá teszik a képet, sajnos. És a férjemet ezek a dolgok sokkal rosszabbul érintik, hiszen az anyukájáról van szó.
Cici: a mellfeszülést jó ideje nem érzem, és annak ellenére, hogy úgy érzem néha, mintha nem lenne tejem, Rozi igen elégedett tud lenni szopi után. Egyszerűen imádom amikor úgy hanyattdobja magát és eégedett pofit vág
A másik cicit meg próbálom helyrehozni, abban mindig is kevesebb tejem volt, egy ideig jobb lett, de aztán megint visszaesett. Gondolom ez azért is van, mert kényelmesebb nekem a bal mellemhez tenni őt, mert jobbkezes vagyok. Gondolom így csak gyakrabban lehetett a bal mellemen.
Vezso







.Én olyan egyszerűnek látom a világot,hogy a kincs a gyermek,a szerelem,a szeretet,az állatok,a természet,az a millió különböző szokás.Én azt szeretném,ha az emberek elfogadnák a többi embert olyannak amilyen,származás,bőrszín stb.Vagy ha nem is fogadja el,ha nem tetszik ne bántson.Akik tudnak adni miért nem adnak?Ha nem kell a gyermek,az állat miért dobják ki?Hol a gondoskodás?A felelősség?A tisztelet?Minden iránt. 










