Társalgó főoldal » Házasság, család » Házasságban újra egymásra találni

Sziasztok!

Kíváncsi: Szerintem is jóban-rosszban, egészségben-betegségben a párunk mellett a helyünk. Volt már beteg a férjem 1 évig, meg volt ő is kövér, pocakos, és ugyanúgy szerettem.
Ha elmenne kűlföldre fél évre, akkor nem zaklatnám a szex miatt, meg nem csalnám meg.
Nem ez a fontos. Ennyit lehet várni.
Most az a legnagyobb gondom, hogy nem bízom benne, meg abban sem, hogy még szeret, és igen, ez az önbizalom hiánya miatt van, ahogy Adri is írja. De teszek érte, nem csak kesergek, jobban is érzem magam.

Adri: Érezzétek jól magatokat! Gondolok rá, hogy ne töröltesd magad a netről. Tegnap pl. hazajött, és már megint agyaltam, hogy tényleg ott volt-e, céges ügyben, vagy valahol máshol. De nem zaklattam, nem vett észre semmit. Nem éltem bele magam, meg nem kezdtem el veszekedni.
Én két hetet tűztem ki, hogy nem zaklatom, aztán meglátjuk.

Sziasztok!
Újból müxik a net,olvaslak,de igazából nem nagyon tudok hozzászólni.Szeritem csak még jobban összezavarjuk Nadit,ma azt mondjuk ne törödj vele,holnap meg légy kedves hozzá,aztán ne faggasd,máskor meg követelj magyarázatot
Úgy gondolom,én nem bírtam volna ki ennyi ideig nem tettek,hanem magyarázat nélkül,de nem is éltem át még ilyen helyzeteket,szóval elgondolkodtam azon,hogy hogy jövök én ahhoz,hogy itt osszam az észt.egy ideig nem írok,de olvaslak mindennap és lélekben veled vagyok Nadi.
Azért érdekelne mi lett Katáéknál.
Sziasztok! A.

Sziasztok!

Anamaria,
ne faggassa Nadi a férjét, hogy hol járt, kivel beszélt, épp mit érez stb., de a férje a viselkedésére adjon egy rövid magyarázatot, ill. vázolja, nyugtassa meg Nadit, h. képzeli a jövőt.
Ezzel párhuzamos, h. ne törődjön Nadi azzal, h. mit mond a férje egy 18 éves lánykára stb., de ha úgy látja, h. a férje nem elhagyni készül "csak" a szex terén van változás, akkor Nadi ne sértetten (mindegy jogos vagy jogtalan), hanem támaszként álljon a férje mellé.
(Magyarul: Nadi ne vesszen el a részletekben, ne találgasson a jelenre, múltra, jövőre vonatkozóan, és ne pánikoljon be.)

Szerintem ebben nincs semmiféle ellentmondás.

Amúgy meg az egész olyan, mint egy érzelmi hullámvasút - ebben igazad van.

Én a magam részéről nem is tudok ebből sem elvenni, sem hozzátenni, s már ott tartok, hogy Naditól várom, h. a konkrét szitukat hogyan oldotta meg. S szerintem nagyon ügyesen halad.

De én ezt nem észosztásnak érzem, hanem úgy, h. vki. (Nadi) kérdezte, h. volt-e vki. hasonló helyzetben, s h. vkinek van-e vmi. ötlete. Nekem van, de az benne a jó, h. nem kell megfogadni, ki lehet legfeljebb próbálni...

Engem is érdekel, h. Katáékkal mi újság, és a többiekkel is. Ladycrow?
És veletek, Anamaria?

Én elköszönök, jövő vasárnap jövök haza, ha csak a gyerkőcök miatt előbb nem kell. Mindenkinek jó időtöltést, szép napokat!

Üdv:
Adri

Adri!
Én magamról írtam az"észosztást",sajnálom ha te magadra vagy másra(aki még írt)értetted.Nem akartam megsérteni senkit...
Jó pihenést,kikapcsolódást nektek,Adri!

Sziasztok!

Rohanok megint, csak beugrottam.

Mindenkitől szívesen veszem az ötleteket, de nem mindent fogadok meg. Pl. az elutazás nálunk szerintem nem jó ötlet, nem ilyen egyedüllétre vágyik ő. Meg én sem szeretek máshol lenni, a gyerekekkel könnyebb itthon, de most ez megint egy óra lenne, amíg elmagyarázom. Szóval, mi maradunk, Adriéknak jó utat!

Ladycrow: Te hogy érzed magad? Visszaolvastál, segített valamit?

Megyek tornázni!

Nadi,azt hiszem azt,hogy kisgyerekekkel könnyebb otthon,mindenki tudja,akinek gyereke van,nem kell magyaráznod.Csak valahogy úgy érzem magam,hogy is magyarázzam,mint amikor valaki kioktat hogy neveld a gyereked,közben neki nincs is.Vagy csak jelenleg rossz passzban vagyok,azért érzem így.
Jó éjt nektek,A.

Szia Anamaria!

Nem nagyon értem, hogy mire gondolsz. A második mondatodra gondolok.
Veled mi a baj?
Azért indítottam el a topicot, hogy mások, más szemmel mondják el, mit gondolnak a férjem tetteiről. Vagy pl. ők mit gondolnának, ha ilyenek történnének a párjukkal. Gondolok itt az óvszer a kocsiban. Szerintem a nők 99%-a arra gondolna, amire én, csak a férjem unokanővérének nem furcsa. De az is kell, hogy egy picit visszafogjon valaki, mert állandóan piszkálnám, bántanám az meg nem jó semmire. Nagyon utálatos tudok lenni, ha megbántanak, már lehet, hogy nem lennénk együtt.
Már sokszor megbeszéltük, hogy szerintem volt valaki, lehet, hogy nem jött össze, lehet, hogy igen.
Még egy esélyt adok a kapcsolatunknak. A tüske azért bennem van, és nem is fogok benne soha úgy bízni, mint régen.
A véleményeket szívesen veszem, már írtam, hogy azt próbálom meg használni, ami ránk vonatkozik.
Arra is jó volt ez a topic, hogy megtudjam, hogy másoknál is van ilyen probléma. (Ladycrow)
Az origós cikkek is nagyon jók, örülök, hogy Adri bemásolta.

Anamaria, remélem, ma már jobb kedved van.
Szia

Szia,Nadi!
Nincs velem semmi baj,csak úgy érzem,hogy feleslegesen írnák jelen pillanatban,mivel egyszer szerintem ezt kellene tenned,másnap meg épp az ellenkezőjét tanácsolom.Én ilyen helyzetben még nem voltam és nem tudom elképzelni azt sem,hogy mit tennék az általam leírt dolgokon kívül,amik közül ugye egy tanács sem volt megvalósítható.Mindenesetre csodálatra méltó vagy,én biztos nem bírtam volna ki ennyi ideig magyarázat nélkül a férjem részéről.
Ma már tényleg jobb kedvem van,a férjem külföldi útja elhúzódott,emiatt a tegnap nagyon magam alatt voltam,hiányzik...
Bocsi,hogy itt nyavalygok nektek.Jé,most ugrott be nekem is egy ilyen óvszeres story.Ez olyan 4-5 éve volt,külföldre készült egy unokatesójával(ffi) és előtte együtt bevásárolni voltak(kaja).Hazajött,becsomagoltuk a ruháit és amíg kivitte a táskáját az autóba én megnéztem a számlát,hogy miket vásároltak.Õ mindig eldobja őket,én meg soha nem szoktam megnézni,addig és azóta sem tettem.És ott volt egy doboz óvszer,emlékszem miután bejött mekkora cirkuszt csaptam neki,ő meg mind mentegetőzött,hogy az uncsija volt bemenve vásárolni,ő vette(nem nős).Végülis igaz is lehetett,meg nem is,én nagyon bíztam és bízom jelen pillanatban is benne,még nem tudtam meg róla olyasmit,ami miatt meginogna a bizalmam benne.Majd mesélek,most nincs időm.De ha nem lenne benne bizalmam,lehet már nem lennénk együtt,még a gyerek miatt sem,aki imádja az apját.
sziasztok

Anamaria: Szerintem nem zavar senkit, hogyha panaszkodsz kicsit, bár már néha én is azért nem írok, mert biztos elegetek van belőlem.
Hiába mondom, hogy nem gondolkodom, nem tudom megtenni.
Most eszembe jutott az az időszak, amikor ő kért esténként, hogy üljek be vele a fürdőbe beszélgetni, meg mossam meg a haját, én meg csak pihenni akartam, gyerkőc elaludt, alig vártam, hogy lefeküdhessek. Engem is meg lehet érteni, babát vártam, és egész nap egy két évessel fárasztó volt. De ha belegondolok, nagyon sajnálom, hogy akkor nem szántam a férjemre egy kis időt, megtehettem volna. Férfiak nem kérnek sokszor. Lehet, hogy ő is mellőzöttnek érezte magát, és megkapta mástól a figyelmet, szeretetet. Mindegy, a múlton nincs értelme rágódni, nemsokára jön haza, inkább ezzel foglalkozom.
Bízni meg majd biztos fogok, idővel.

Jó hétvégét mindenkinek!

Nekem nincs elegem belőled,és szerintem másnak sem,hányszor biztatott Adri,hogy írj le mindent ami dühít és ne a férjedre zúdítsd,így hamarabb megnyugszol és veszekedéssé sem fajul a dolog.Én mindig várom,hogy írjatok,de látom néhányan csak bekukkantanak,aztán többet nem írnak.
Sziasztok,jó hétvégét!

Sziasztok!

Anamaria: Nem neteztem hétvégén, ilyenkor mindig programjaink vannak. Szerencsére jól telt, veszekedés nélkül. Beszélgettünk is magunkról, azt hiszem, jó úton haladunk.
Tudom, hogy többen felrúgtátok már ezt a kapcsoltatot, én csak akkor tenném, ha pl. kiderülne, hogy megcsalt, hazudott. Meg azért két pici gyerekkel nehezebb összepakolni, ide-oda költözködni, mint egy iskoláskorúval, akinek meg tudod magyarázni. Nem tehetem velük. Ha költözünk, csak akkor, ha már nincs visszaút.
Neked itthon volt a férjed? Remélem, jól telt a hétvégétek.
Vettem jó kis ruhákat az osztálytalálkozóra.
Néhányan tényleg, csak benéznek, ez minden topicban így van.
Szia

Nadi!
Én nem rúgtam fel a házasságotokat,mint már írtam,nekem akkor is nehéz lenne válnom,ha pl.bármi kiderülne a férjemről.Én csak azt kérdeztem,hogy nem tudnál egy időre elutazni,hátha akkor végre rájönne a férjed,milyen nélküled és magába szállna kicsit,átgondolná a dolgokat.Azt is megértettem,miért nem utazol el,végülis természetes,hogy elsősorban a gyerekekre gondolsz.
Viszont szerintem iskoláskorú gyereknek sem könnyű elmagyarázni az ilyen dolgokat,mi sosem veszekedtünk a kislányunk előtt,szóval komolyabb témákkal kapcsolatban ,és hozzám jobban kötődik,hiszen gyakran csak kettesben vagyunk itthon,mégis a múltkor kijelentette,hogy ha valaha elválnánk,ő az apjával maradna.Szerintem azért mondta ezt,mivel tudja,hogy én őt soha nem hagynám senkinek,így nem válnák.A barátnőm elvált,róla beszélgettünk a férjemmel,azt hittük a gyerek nem is hallja.
Én már megírtam a véleményem,lehet volt egy harmadik,de szerintem semmi nem történt ,adj időt neki ,visszatalál lassan hozzád és akkor majd annak is örülni fog,hogy fogytál.Lehet,hogy még nosztalgiázik azzal kapcsolatban,hogy mi lett volna ha...Írtam,hogy többet ne törödj azzal a kolléganővel,lehet próbálkozott,de csak annyival maradt.
Mikor lesz az osztálytalálkozó?
Ja,a férjem csak vasárnap hajnalban jött haza,holnap utazik ismét.Kiakaszt mennyire nincs idő egymásra,de a tegnap beleolvastam egy másik topikba és a legtöbb anyuka panaszkodott,hogy a férjük még vasárnap is dolgozik.Tehát nem csak nálunk van így,viszont örülök,hogy nektek jó hétvégétek volt,tudom,hogy hétvégén programjaitok vannak,gondoltam is rád,hogy remélem jól telik.
Azért általában hétvégén mi is kimozdulunk,csak ritkán fordul elő,hogy legkésőbb péntekre nem ér haza a férjem.
A.

Szombaton megyek, már nagyon várom.
Elhiszem, hogy rövid az idő, de jól ki kell használni, szeretgesd, foglalkozz vele. A legtöbb férfi sokat-sokáig dolgozik. Az enyém is szokott szombaton is, csak vasárnap nem. Most nem kellett mennie. Nincs annyi munka. Kell is nekünk a közös program.
Tudom, hogy a válás még nagyobb gyerekeket is megvisel. Az én szüleim majdnem akkor mentek szét, amikor én elköltöztem, (a tesóim hamarabb, tehát akkor maradtak kettesben). Nekem is rossz volt, hogy mi lesz most, pedig az ő házasságuk sem mintaszerű.
Két éves kisfiam így is minden nap majdnem sír, hogy apa hol van. El kell magyaráznom, hogy dolgozik, és hogy miért. Amikor becsönget a férjem, majdnem kiugrik a bőréből annyira örül.

Nem tudtam ma jönni,de olvastalak.Akkor nálatok nagyon megviselné tényleg a kisfiadat még az elutazás is apa nélkül.
Én foglalkozok(nák)a férjemmel,de ő ha itthon van sincs itthon,egész nap rohangál a városban,millió dolga van.Én tényleg türelmes vagyok,nélküle is létezünk,szóval nem igénylem és nem is várom el,hogy egész nap a fenekemben(bocsi)legyen,mindent elintézek egyedül,a gyerek nagy(én meg fiatal vagyok),de hát ez meddig bírható?Lassan nem együtt,hanem egymás mellett élünk.Mikor hazajön külföldről,a beszélgetéseink úgy zajlanak,hogy én is mondom a magam problémáit,ő is a sajátjait.Érted,mintha két külön család lennénk.Manapság már éjjel-nappal dolgoznod kell és még azt mondják a pénz nem boldogítDe a hiánya semNa mindegy,ez egy kicsit off volt,remélem nem baj.
Tehát már beszélgettetek is a hétvégén..ezek szerint tényleg jó úton haladtok.Mára ennyi,jó éjt mindenkinek!

Megvolt a 1oo üzim,felhasználó lettem...ezt ma este megünnepeljük a férjecskémmel

Szia Anamaria!
Egyáltalán nem baj, hogy leírtad, és megértelek. Hiányzik a társ, van is férjed, meg nincs is. Erre csak az a megoldás, hogy kicsit kevesebbet dolgozik, legalább, amikor itthon van, akkor legyen veletek (nem tudom, hogy ezt megteheti-e), vagy esetleg hazajön végleg, és itthon talál munkát. Biztos kevesebb lenne a pénz, de lehet, hogy így is boldogabbak lennétek.
Az én hangulatom meg ingadozó, tegnap este megint magamba zuhantam, minden estém ugyanolyan, gyerekek elalszanak, fürdés, alvás. Én ugyanúgy egyedül vagyok, csak nekem itt a férjem, látni látom. Na mindegy. Biztos rendbejövünk, csak legyen türelmem kivárni.

Sziasztok!
jó neked Annamari, hogy ünnepeltek a férjeddel

Nekem nincs miért.és nincs kivel, sz@r az életem. Segítsetek. RJuli le ne maradj, neked mi a véleményed?
Tudjátok van egy fiunk. Hónapokig huzavona volt, hogy bír-e velünk lenni vagy nem. 3 hétig is voltunk távol, meg napokig. Visszajött, majd elment, hittem neki. Fogadkozott, stb. A telcsiszámunkat is megváltoztattuk. Elköltözött a szemét.
Én soha, nem tudnám elhagyni a családom, SOHA. Csak akkor, ha erőszakos lenne a férjem, más esetben nem. Ha alkoholista lenni, irány az elvonó sok pénzt adnék a dokiknak, mindenkinek akinek lehet, hogy meggyógyítsák, és ismét együtt lehessünk szeretetben. Nem?
Ha nem jól érezném magam akkor is azon lennék hogy jól érezzem magam. A párterápiáról hallani sem akar a férjem mert még a férjem, de szép volt minden évekig(8! év). Bölcsibe hajnalra kell vinnem a fiunkat, mert csak így tudok dolgozni, aztán szaladok érte. NAGYON SZAR. és még mindig szeretem. mondtam neki de nem érdekli. Azt mondja szánalomból nem lesz velünk, ez nem szánalom. HANEM KÖTELESSÉG! Aztán majdcsak szeretne ugyanúgy mint régen. Így kellene.
Sokszor távol volt, inkább ki kellett volva venni 2 hét szabit és csak velünk lenni, hogy összecsiszolódjunk, mondtam is neki régebben, de ebben nem hitt sajna. Egy pszichológusnak is ez volt a véleménye, még egy papot(papnőt) is megkérdeztem és ő is.

Kérdésem: HOGY HÓDÍTSAM VISSZA?
mondjatok ezermillió ötletet
be megyek a munkahelyére, de nem szívesen mennék mert a régi nője is ott van. GYÛLÖLÖK MINDENKIT, AKI MÁS CSALÁDJÁBA BELERONDÍT VAGY AKAR.
SZERETEM A FÉRJEM! Mindent megtennék érte. Hülye vagyok mi? Nekem csak a család számít!!!!!

dolgozni is alig bírok, mindig megyek sírni a mosdóba

fel a fejjel mi?
szüleim távol, tesóm jött tegnap, de este elment, legalább éjszakára maradhatott volna. utálom, ha elhagynak

kata

ADRI!
olvastam és a lényeg:

"A normális féltékenység a másik értékének állandó tudatából fakad, és motivál arra, hogy újra és újra meghódítsa a másikat. Ha érték a másik, akkor másnak is az, és más is megkívánhatja és így el lehet veszíteni. A partnerek célja, hogy mindennap bizonyítsák, jobban megéri velük maradni, mint vállalni az evolúciósan kockázatosabb partnerváltást. Ez az egészséges napi küzdelem a másik "kegyeiért", szeretetéért szerintem jó, és pezsgést visz a kapcsolatba."
FÉRJEMNEK kellene tudnia:
"evolúciósan költséges dolog mindig új partnerek után kajtatni, miközben saját utódjának felnevelését elhanyagolja."

igen itt rontottuk el, nem bizonyítottam hogy velem-velünk a legjobb, ápolni kell a kapcsolatokat, mint ahogy öntözzük a virágokat.
mondtam neki, hogy te se és én sem ápoltam, nem öntöztelek, de még talán nem késő, azt mondta neki már az.
Nekem a nehezebb, nem neki, nekem kell a gyerekkel törődnöm, és mellette találjak magamnak, hogy a francban?
de nem is akarok.

megyek dolgozni
kata

Nadi!
A férjem itthon dolgozik,de muszáj kimennie külföldre,hogy is mondjam,ez olyan import-export dolog.Mikor hazajön meg intéznie kell a vámpapírokat,biztosítóhoz rohangálni,stb.Tehát itthon is rengeteg tennivaló van,viszont végülis a héten nem megy Mondtam,hogy megértem,hogy manapság mindenhol dolgozni kell keményen,nem is a férjemmel van bajom ezzel kapcsolatban,hanem az egész világgal,az élettel
Mindegy,nem vagyok depis,csak keveset aludtamMostanában a férjemet is utolérte a "gyere beszélgessünk"kór,az este is korán hazajött és végre volt időnk egymásra.
Írtad,hogy hétvégén beszéltetek magatokról,ez hétközben nem működik?Valahol azt olvastam,hogy rosszabb kettesben egyedül érezni magad,mint ha tényleg egyedül lennél-jaj,bocsi,ezt most sehogy nem tudom magyarul elmondani.
Kata,végülis mi lett a költözéssel kapcsolatban?Gondolkodom,hogy mit írhatnák a problémádra és légyszi ne haragudj rám,de lehet,hogy már semmi nem segít.Ha a férjed mindenre azt mondja,hogy már késő...kívánom,hogy ne legyen igazam.Én is megvetem azt,aki elhagyja a családját,amíg nincs gyerek talán kicsit más a helyzet,de mikor valakivel közösen vállalsz gyereket,az egy életre szól.
A.

Kata,nem,nem vagy hülye amiért szereted a férjed,kisfiad mekkora,ő hogy viseli a helyzetet?
Egy valamit nem mondtál soha,mi volt nálatok a probléma,mikor kezdődtek a gondok?Így talán könnyebb lenne tanácsot adni.

Szia Katka!

Csak azt írom le, ami gyorsan eszembe jut, nem kell megfogadni, át is ugorhatsz rajta.
Nekem az az érzésem, hogy a férjeddel most azt kellene érzékeltetni, hogy, már nem érdekel Téged. TUDOM, HOGY NAGYON NEHÉZ, de ne hívd fel, ha ő hív, tedd le röviden, "bocs, most sietek", had gondolkodjon, hogy mi más programod lehet, mint Õ.
Legyél csinos, próbálj magatoknak programot szervezni, barátnőket hívni, esetleg gyerekekkel együtt, vagy menjetek el valahova a gyerkőccel délután.
Ne érj rá mindig, ha jönni akar.
Változtass a külsődön, legyél más, hajszín, vagy frizura, lepődjön meg.
Tudom, hogy nagyon nehéz egyedül, de próbálj esténként olyasmit csinálni, aminek örülsz, kreatív dolgokra gondolok például. Kicsit foglalkozz magaddal, ne vele.
Szerintem a fejéhez fog kapni, hogy már Te sem szereted, elveszítheti a biztos családot. Csak Adrit tudom ismételni, hogy ő veszíthet többet, lehet vasárnapi apuka is, nevelheti más is a fiát, és a gyerek azt fogja apjának tekinteni, aki felnevelte.
Ha meg ennyire nem érdekli a gyerek sem, akkor szerintem nem is érdemel meg titeket. Bocs, hogy ezt írom, tudom, hogy szereted. Nem akartam tanácsot adni, csak kívülről ez jutott eszembe. Meg nem akartalak egyedül hagyni.
Adri nincs a héten, apukájához ment a gyerekekkel

Koppantam tegnap is századjára, megígérte jön, nem jött, hét vége felé ad választ. Nagyon mérges vagyok.

Ti már biztos páros lábbal rúgtátok volna ki, igaz? Igen, de gondoljunk bele a későbbiekbe. Lesz valakije, meg nem is. Milyen család az olyan. Semmilyen. És a gyereket meg elvigye valamelyik libájához, na azt nem, abba semmiképp nem megyek bele. Láthatja a gyereket, de el nem viheti. Ja, hogy ők hármasban menjenek ide-oda, vidámparkba, megszeresse esetleg a nőjét, itthon meg mesélje milyen jó volt, mi? Esetleg 14 éves kora után, velük akarna maradni? Elképzelni is szörnyű!!! Ja, és tudjátok, hogy akivel van mindig a gyerek, az neveli, nem mindent enged meg, de a másik szülő aki néha látja persze, hogy mindent megenged neki, és akkor a gyerek szerint ki a jobb szülő? Milyen érzés lenne? Vagy a nője utálatos lenne a fiamhoz, bántaná, ki tudja?
Tudom mindkét szülőre szüksége van a gyereknek, de így? Ez már semmilyen élet lenne, neki és nekem is, a férjemnek nem tudom. Nincs kötelességérzete.

nem tudom, rögtön kirúgjam, vagy sem?????
nem ilyen egyszerű azért
Tényleg mindent megtehet velem, elég baj igaz, de a családom összetartom, ha tudom

kata

Szia Katka!

Értem, amit írsz, ugyanezek már bennem is felmerültek. Mármint az, hogy lenne egy másik nő, a gyerekeim meg megszeretnék, könnyű hetente egyszer jó fejnek lenni, aki meg neveli, az kénytelen szigorú lenni.
De még mindig azt gondolom, hogy ha kirúgnád, akkor a fejéhez kapna. Most szórakozik, mert "bármit megtehet."
Tudom, hogy nem egyszerű.

Jó lenne, ha hozzászólna olyan is, akinek nagyobb tapasztalata van.
Kitartás, szia

Kata!
Szerintem igaza van Nadinak,ne törödj vele egy ideig,ha látja mennyire odavagy érte annál jobban nem törödik veled,hazudik,ámít.
Látom ide más nem ír rajtunk kívül,szerintem kérj tanácsot a "harmadik vagyok egy kapcsolatban"topicban.Voltak mások is ilyen helyzetben,talán valaki tud tanácsot adni.Valamivel feljebb van a topic,innen a 7-ik.
Sajnos én nem tudok tanácsot adni,nem tudom mit tennék ebben a helyzetben,de azt biztos nem hagynám,hogy így szórakozzon velem.Kell lenni valami megoldásnak,az biztos.

Itt vagyok
De semmi olyat nem tudok írni, amit most Kata olvasni szeretne.
Ismerem az érzést, tudom, hogy keresztül kell jutni minden állomásán. Végülis egy gyász, csak mindig kezdheted újra, amikor beszélsz vele, vagy találkoztok.
A férjed miatt nem érdemes erőlködnöd, nem akar ő már veletek élni. Durva ezt leírni, de így van. Ha fel is kelted az érdeklődését, az már nem szerelem, szeretet, család-fíling, max. féltékenység, ami egyfelől elmúlik, másfelől nem tart össze egy családot. Nálunk is fordított a kockán, mikor lenyugodtam, pláne, mikor megismerkedtem a barátommal, de ez nem tudatos, tervszerű dolog volt, hanem a sors hozta így.Csak azért mert féltékeny valaki és kezdi kapiskálni, hogy mit veszít, még nem teszi meg nem történtté az elmúlt időszakot. Hiszen a valódi énje az az, amit az utóbbi időben alaphelyzetben produkált. És abba könnyű visszasüppedni. Attól függetlenül érdemes adnod magadra, de nem azért, hogy ő bármit is agyaljon, hanem mert sosem tudhatod, mit hoz a sors.
Ha megnyugszol, hosszú távon nem az fog érdekelni, hogy milyen nője lesz, ha az már nem az a nő, aki miatt szétmentetek. Azt én sem engedtem volna, hogy azzal a ribanccal legyen a láthatás, de attól még elvihette volna. A mostani nője engem nem zavar, most voltak 5-en (neki is van egy kisgyereke)nyaralni, vagyis üdülni. Miért zavarna? Mi is voltunk az én barátommal, abba meg neki nincs beleszólása. A család nem attól család, hogy egy fedél alatt laktok. Sokkal jobban fog törődni a gyerekkel, ha nem lesz természetes, hogy bármikor ott van.
Ha te kiegyensúlyozott, nyugodt otthont teremtesz a fiadnak, pláne, ha még egy fickóval kiegészül a dolog, miért akarna később átcuccolni? Az csak akkor esélyes, ha te állandóan ki vagy borulva, szenvedsz valamin, és stressz veszi őt körül. De akkor nem az a lényeg, hogy apuhoz megy, hanem, hogy tőled el. Ez viszont rajtad múlik. De ez nem aktuális most.
Ami most a lényeg, az az, hogy sz.rd őt le magasról. Már korábban írtam, bocs az ismétlésért, de nekem azt mondta a pszichomókus-logikus amúgy-, hogy ha a férfi azt érzi, hogy az ő kezében van a döntés, neki kell választania, és mindkét fél őt ajnározza, akkor minek döntene? Ideális helyzet, miért felezné meg a rajongótábort? Bár nem tudom, hogy írtál-e nőről, azt tudom mondani, hogy egy férfi sem hagyja el a családját, ha nincs nője, ez tuti.
Szóval muszáj abbahagynod a reménykedést, a várakozást, stb. Különben is ki ez az az ember, hogy ő dönthet mindenről, te pedig alárendeled magad annak, hogy ő mikor mit óhajt???
Ez a te életed, ne hagyd, hogy táncoltasson!!!
Terevezd el magadban, hol és hogyan fogtok élni, beszéld meg a férjeddel, hogy milyen időközönként fog találkozni a gyerekkel, mennyit fizet, hanyadikáig adja oda a pénzt. Ezután pedig a gyerekkel is le kell ülni megbeszélni, mert a bizonytalanság, a hiábavaló reménykedés pokoli lehet neki is. Ha tisztában van a helyzettel, akkor tud kérdezni, tudja szokni a gondolatot.
Szóval, tudom, hogy nem könnyű, de muszáj tökösen intézni, mert különben csak vesztese lehetsz a dolognak minden szempontból.
Tudom, hogy most úgy érzed, így is, de nem. Közhely, de minden vég valami újnak a kezdete. Innentől neked kell irányítanod az életeteket, jobbnál jobb dolgok várnak még rád. Hogy csak egyet mondjak:átaludt éjszakák

Köszi Juli.
Én abszolút családpárti vagyok, sokszor mondtam a férjemnek, hogy csonka családot nem akarok. Számomra a család az, ahol anyuka+apuka együtt nevel.
Igazad lehet amúgy, mert amikor egyszer telcsiben kérdeztem a férjemtől milyen címre küldje az ügyvédem a válási papírt másnap azonnal jött fogadkozni. De azért csak nem akar válni, nem?
Én akkor sem akarom, hogy szétmenjünk. Az anyja szerint visszajön hozzánk.
A valódi énről írtál, de mi 11 éve vagyunk együtt, és sosem volt semmi probléma, olyan szép éveink voltak, ezen is túljutunk, remélem, de lehet, hogy tényleg ilyen szar ember?
Remélem azért még szeret a férjem, és csak van egy fia. Ha nem lenne, minden könnyebb lenne, rég dobtam volna őt, azért nem az elején, hanem nyár körül.
Van egy nagybátyám, aki meg a gyerekei miatt nem akar válni a hülye feleségétől, papucs, de legalább a családjával van, és nem engedi, hogy másvalaki nevelje fel őket, én sem engedném.

Megpróbálok tojni a fejére, és ha hív megmondom neki, hogy most nem jó, hívj később, hadd egye a fene mit csinálok.
Szerintem 100 lépést kell tartani a másik nemtől! Nem?
És ha megkérdi a telcsiben szeretem-e mit mondjak? TALÁN?
Szíven ütött amit írtál, és van benne valami:
"egy férfi sem hagyja el a családját, ha nincs nője, ez tuti. " Nagyon sokszor elküldte a francba azt a libát, le is k..vázta, de mégis valahogy visszajön a porondra.

kata, aki még reménykedik
de talán tökösen
intézi a dolgokat

Kata!
Te javíthatalan vagy
Ez nem tökös ahogy te csinálod,megharagszol,ha megkérdezem,hogy mennyire és miben függsz te a férjedtől?A múltkor írtad"koppantam tegnap is századjára",és még hányszor fogsz,ha így állnak a dolgok...Nemrég arra vártál,hogy eldöntse,veletek akar-e élni,akkor úgy döntött,hogy igen,csak úgy látszik rövid távra döntött.Ez meddig lesz így?Most megint vársz rá,tegyük fel visszatér hozzád,de mennyi időre?
Megértem,hogy családpárti vagy,a legjobbat akarod a gyerekednek,de ez neki sem jó.Szerintem olvasd el még egyszer,amit Juli írt neked.Tudom,te arról vársz tanácsot tőlünk,hogyan hódíthatod vissza őt,hát végleg talán sehogy.Időre-órára szerintem meg nincs értelme.Kívánom,hogy tévedjek.


NADI!
Gondolok rád holnap,jó szórakozást!!!
Jó éjt mindenkinek,A.

Sziasztok!

Gyorsan írok pár sort, aztán rohanok tovább.

Katkánál én is arra gondoltam, hogy ha programokat szervez maguknak, jól érzi magát, az neki, és a gyereknek is jó. Nyitottabb lesz, megismerkedhet új emberekkel. Aztán meglátja, hogy még mindig a férjével akar élni, vagy inkább mással, aki többet törődik velük.

Mi jól vagyunk. Tegnap szabin volt a férjem, elkűldött vásárolgatni, 3 órát elvoltam, és még rám is telefonált, hogy nyugodtan maradjak, mert itthon minden rendben. (lehet, hogy csak le akart rázni, hogy telefonálhasson valakinek)
Eteti a gyerekeket, őszibarackot turmixol, pelenkáz, altat. Ma is ő volt velük, amíg fodrásznál voltam.
Mostanában meg szokta dícsérni az alakomat, én is jobban érzem magam, amióta tornázom. Vele bizalmatlan vagyok. Kedves, türelmes. Hát, nem tudom.
Ma hívott az egyik fiú az osztályból, férjem meg is jegyezte, hogy anya hogy telefonálgat, nem is hallotta, biztos titkos...
Fogalmam sincs,hogy mit gondol. Eszébe jut, hogy másnak esetleg kellek?
Megyek, készülök. Jó egy kicsit "kiszabadulni". 3 éve itthon vagyok.

Mindenkinek jó hétvégét kívánok.
Katka, olyan jó idő van, lehet sétálni, kisvasút, állatkrert ilyesmi. Biztos nagyon aranyos kisfiad van,(fiú, igaz?) érezzétek jól magatokat.

Nadi!
Ne csináld már kérlek!Ez szuper,látod,díjazza a fogyást,de miért gondolod,hogy telefonálgatni akart azért mondta,ne siess.Biztos csak azt akarta,hogy nyugodtan vásárolgass és ne aggodj mi van a gyerekekkel.Hmmm,tehát már észreveszi lassan ismét a nőt benned,elgondolkodik,hogy esetleg másnak is megtetszhetsz.Tudom nehezen bizol meg újra benne,egyelőre ne is erőltesd,egyszerűen érezd jól magad.
Várom mesélj holnap,remélem nem fog holnap is sz.rakodni a net nálunk.
Puszi,örülök neked
A.

Sziasztok!

Annamaria! Jól sikerült a szombat, jól éreztem magam. Itthon minden rendben volt, kétszer is üzent, hogy maradjak nyugodtan.
A vasárnap is jól telt, most meg itthon van, kicsit lebetegedett.
A Te férjed? Itthon volt hétvégén?

Katka! Mit csináltatok? Hogy vagytok?

Az én férjem nem szokott kicsit beteg lenni,számára egy kis betegség is halálos
Igen,a hétvégén,sőt egész héten itthon volt,az este utazott el.A tegnap gyerekmentes programunk volt,különben minden ok közöttünk.Remélem semmi komoly baja nincs a férjednek.

Sziasztok!
Anamaria: Nincs nagy baj, csak megfázott. Jó is volt, hogy itthon volt, meg nem is. Azt is mondhatnám, hogy jobban vagyunk, néha megölel, megsimogat, csak éppen nem érzek semmit. Nem esik sehogy. Nem tudok örülni, viszonozni sem tudom. Addig, amíg nem kezdett el dícsérni a torna miatt, addig volt kedvem csinálni. Azóta nincs. Valami olyan érzés van bennem, hogy súlyfelesleggel nem kellettem, most meg esetleg. Ha csinálom tovább. Õ meg azt mondja, hogy soha nem nézett rám úgy, hogy kövér vagyok.

Most mennem kell,fürdetni, vacsora, altatás... fáradt is vagyok, mostanában sokat éjszakázom a gyerekek miatt.

Nadi!
Most ledöbbentem,nem tudom mit írhatnák,lehet belefáradtál a várakozásba,hogy most nem tudsz örülni annak,amire vágytál.Valahol komikus is az egész,most fordult a kocka,neki kell majd tenni a figyelmedért?
Mi úgy vagyunk,hogy ha a férjem nem fog majd ennyit utazni,újból meg kell tanulnunk együtt élni.Most,hogy itthon volt egy hetet,minden zavart amit csinált,megszoktam,hogy nincs itthon,rend van,nem kell szétdobált ruhákat szedegetnem senki után,és ezek a dolgok most nagyon zavartak.Voltak is kis összezördülések minden nap.Semmi komoly,de azért hosszútávon elég fárasztó lenne.Õ nem veszi nagyon komolyan amiket én mondok mérgemben,de én nagyon érzékeny vagyok és néha vérig tud sérteni.Utána hiába jön és ölelget,hogy ne haragudjak.
Ma hogy viszonyulsz a dolgokhoz?

Szia!

Már dolgozik. Nem tudom, hogy a közeledése őszinte, vagy csak azért van, mert mondtam, hogy nekem így nem jó, nekem társra van szükségem. Talán gondolkodott, hogy más esetleg nőnek néz.
Azt nem érzem, hogy szeretne.
Mindegy, ha nincs itthon, nem vele foglalkozom. Megyünk a gyerekekkel vásárolni, pakolok stb.

Nadi!
Szerintem ne hagyd abba a tornát,gondolom azért is kezdted el,mert nem érezted jól magad a bőrödben,nem csak azért,hogy esetleg súlyfelesleggel nem tetszel a férjednek,igaz?Ha már ennyire látványos eredményt értél el,folytasd.Nem a férjedért,saját magadért.
Adri!
Még nem jöttetek haza?Hiányzol ám!

Szia Anamaria!

Persze, magam miatt kezdtem el, és azért is folytatom. Csak nem szeretem, ha elvárnak tőlem valamit.
Ha van időm, csinálom.
Megyek is, jó éjszakát mindenkinek!

Sziasztok!

Annyira elegem van, muszáj valahova leírnom.
Állandóan marjuk egymást, nem tudunk együtt itthon lenni. Két külön világ vagyunk. Ma például vendégek jönnek hozzánk, készülni kell, bevásároni, a férjem meg csak gitározik, táncol a gyerekekkel, közben megígérte,hogy ő teszi őket tisztába, de ha nem szólok rá, még most is táncolna. 25-ször képes ugyanazt meghallgatni, megőrülök tőle.
Pénteken meg azon vesztünk össze, hogy elment biciklizni, ez oké. Most "csak" másfél órát volt el, máskor 3-at szokott. Erre hazajön, és egy órája bent ült már a kádban, nyomkodja a telefonját, én meg 4-szer keltem fel a kicsihez, mert jött a foga. Akkor mondtam neki, hogy talán segíthetne egy kicsit, jól összevesztünk.
Ha kedve van, mindent megtesz a gyerekekkel,meg viszi őket, de ha akar, akkor ő szabad lehet órákra, én nem.
Most már úgy gondolom, hogy egy nyugodtabb pali kellene nekem, kicsit földhözragadtabb. Csak az tart még vissza a válástól, hogy akkor még ennyi segítségem sem lesz.
Nagyon nagy a szakadék köztünk, nem hiszem, hogy ez már rendbehozható, főleg, hogy egyikünk sem akarja igazán. Csak a gyerekeket sajnálom, hogy egyáltalán összeházasodtunk.

Nadi, sajnálom, hogy ennyire borúsan látod a helyzetet. Csak arra kérlek, hogy a múltat ne értékeld át emiatt. Szerettétek egymást, azért házasodtatok össze, a gyerekeket is közösen szerettétek volna, ezért születtek. Aztán valami elromlott köztetek, lehet, hogy eljutsz odáig, hogy azt mondod, ez már végleges, lehet, hogy újból megpróbálod rendbehozni, de ami a múltban szép volt, azt tartsd meg annak. És ne hibáztasd magad. Kívánok neked sok napsütést!

GyeZsu

Nadi!
Csak most olvasom,épp ma gondoltam rád,nektek biztos szupi hétvégi programotok van,miközben én már mindenhova kívántam ma a férjemet
Nagyon rég óta ez lett volna az egyetlen olyan vasárnapunk,hogy nem ma utazik és már az este megegyeztünk,hogy ma ha csak egy órányit is,de kirándulunk.De.dolga volt,délben bejelentette,hogy 4 óra múlva neki mennie kell,valaki megkérte vigye el őt autóval kb.2ookm.Kérdeztem,hogy még megyünk-e,egy órányi is elég lett volna,hát nem hiszi,ő inkább alszik egyet,fáradt.Még szépen magyaráztam neki,hogy végre mennék én is valahova a családommal,mire ő,menjek.Mondom ő is beletartozik,mire ő inkább aludna.Felhívtam a barátnőmet és közösen elmentünk egy tőlünk távol lévő játszótérre.Rögtön hívott,hogy már nem kell mennie,meddig akarunk maradni,ne jöjjön utánunk?Tiszta ideg lettem,ha nem mentünk volna el itthonról,még elmehettünk volna kirándulni,csak ha én hívtam,hogy hagyjam ott a barátnőm egyedül?Persze,lehet így sem mentünk volna,a férjem nem mondott róla semmit.Végül hazahozott,de nem szóltam hozzá az autóban.
Írtam,hogy meg kellene újból tanulnunk együtt élni,mert így csak egymás mellett élünk.Külön világban.De lehet ő nem is akarna,neki jó így.
Megfogadtam,hogy többé nem kell velem jönnie sehova.

Nadi,ilyen helyzetben vagyok ,milyen tanácsot tudnék én adni neked?????????
Megértettem volna őt,ha sokat lenne velünk,de mikor olyan ritkán van itthon.....grrrrrrrrr

Sziasztok!

Gyezsu, köszönöm a bíztatást!

Anamária: Elhiszem, hogy elkeseredtél, a férjed meg biztos pihenni akart a nagy út előtt. Meg gondolom jól érzi magát otthon, ha végre hazajön. Te meg kimozdulnál, én is így vagyok. Azért kűldhetnél neki egy sms-t, talán jól esne. Most lehet, hogy hülyének nézel... Téged is megértelek, csak biztos jól esne neki is, ha kapna egy kis bíztatást. Egy időben én is minden vasárnap elutaztam, és én nagyon nehezen viseltem, hogy nem lehetek otthon 1 hétig.

A mi délutánunk egész jól telt, fiatal pár volt nálunk 2 gyerekkel, jót beszélgettünk velük, sokat nevettünk. Mikor elmentek, kérdeztem a férjem, hogy ő is jól érezte magát, azt mondta,hogy igen,de attól még nincs jó kedve. Ez azt jelenti nála, hogy haragszik. Most már úgy látom,hogy talán nem kellett volna szólnom, akkor is kész lett volna minden. De mit csináljak, ha én ilyen merev vagyok???? Szeretem, ha előbb kész minden, utána lehet táncolni, gitározni, pihenni. Hogy kell lazábban élni? Soha sem tudtam.
Most lehet,hogy bocsánatot kellene kérnem, régen ment, most nem nagyon.

Nadi!
Látom a te mérged is alábbhagyott,én is már csak picit haragszom
Nem nézlek hülyének,de most nem küldök neki üzenetet,sőt minden üzit kitöröltem mérgemben a telefonomból,amiben írta,hogy szeret.Na,most hívott,hogy hozzon-e valami vacsorát.És hogy ne feküdjek le,várjam meg.Õ is el szokott járni edzeni,meg ide-oda hétközben is,én nem is haragszom ezért reá,csak néha nagyon összegyűlnek a dolgok,hogy bárki hívja,már ugrik is,ha meg értünk kell valahova menni,könyörögni kell neki.
Nálunk azért szerencse,mert hamar kibékülünk,ő a haragtartóbb,de ha átölelem,el is van feledve minden.
Nem próbálsz meg mégis bocsánatot kérni?
Tudom milyen ez a készülődés,én is mindig görcsölök,hogy minden legyen kész időre,veszekszem,végül kiderül,hogy mindez kevesebb energiával és idegeskedéssel is elkészült volna időben.
Jó éjt mindenkinek.
A.

Sziasztok!

Bekukkantok gyorsan, és köszönöm a hiányolást! És egy kicsit mosolygok, mert csatlakozom az előttem szólók táborába. Az 1. gyermekünknél kezdődött, s ez a mai napig tart. Ha készülök vhova, vagy jönnek hozzánk, vagy csak sűrű a program, és jó lenne egy kis segítség (nálunk sosem pelenkázott, takarított stb. csak vigyázott a gyerekre, gyerekekre a párom) rendre összeveszünk ezen. Ez attól van, h. én egy kicsit körülményes vagyok, és azt meg utálom mondani, mi kéne - találja ki, ő meg önző, mint egy gyerek.

Ez, azt hiszem, h. csak akkor hagy alább, ha már a gyerekek önállóbbak, ill. önállóak lesznek, s én nem leszek ráutalva semmiféle szempontból.

De ismerek olyan hapit, aki anyja helyett anyja a gyerekeinek, de nekem nem kéne, bármily csinos és okos és kedves is.

Minden alkalommal vitánk van, jobb esetben előre mondom, h. idegesen, mérgesen fogok szólni, ha nem működünk együtt, s nem ér haragudni, így elejét tudom venni egy kicsit a konfliktusnak.

Hát magamnak is csak egy intő gondolatom van, és én sem tudom betartani: türelem és humor.

Szuper hetet:
Adri

Ui.: korábban mejöttünk 3 nappal, mert a kisfiam beteg lett, sajna már 2 hete köhög, holnap megyünk harmadszor dokihoz. A lázat megúsztuk, s úgy tűnik, h. a hugija sem kapta el. De hogy kerek legyen a kép, őt meg csütörtökön (egy hónap csúszással) beoltatom...
Most már azért jövögetek, csak vhogy sosincs időm...

Sziasztok lányok!

Örülök, hogy már jobban vagytok Én csak azon mosolygok itt magamban, hogy nálunk pont fordítva van, a párom tiszta ideg, ha időre el kell készülni a pakolással-takarítással, én meg nyugodtan pakolgatok. Csak az ő hiszije idegesít. Annamarie, lehet, hogy a párod olyan, mint én, hogy mindenkinek meg akar felelni, azért mond rögtön igent, ha egy szívességre megkérik. Azért kirándulni én is nagyon mennék, hétvégén remélem eljutunk.

Nem tudom, a Gordon módszert ismeritek-e, mi főiskolán tanultuk. Én idegbajt kaptam az amerikai megfogalmazásoktól (aztán megtanultam, hogy a saját nyelvemre le kell fordítani, hogy természetesnek érezzem), de az alapgondolatai nem rosszak. Vannak pl. a pozitív én-üzenetek (Olyan jól esett nekem, amikor...), amikkel magam is fukarkodok, pedig nem kéne. A problémák megbeszélésére, bocsánatkérésre meg van az a szerkezet, hogy Amikor azt mondtad, azt csináltad (nem általánosítva, hanem konkrét helyzetre), akkor én így és így éreztem ezért meg ezért. Mondjuk Nadi esetében az én szavaimmal: "Ne haragudj, hogy olyan ideges voltam, és veszekedtem veled, amikor gitároztál délután, de tudod, hogy én akkor vagyok nyugodt, ha nem az utolsó pillanatra készülök el a pakolással, takarítással. Nem esett jól, hogy magamra hagytál az előkészületekkel." Szerintem érdemes gyakorolni. Legalább a végiggondolás erejéig. Mert már az is nagy segítség, ha tisztázni tudjuk, pontosan mi idegesített minket, mi és miért esett rosszul nekünk. Mert lehet, hogy elsőre mindenféle racionális érvet hozunk fel (pl. ha segített volna, hamarabb elkészültem volna), de ha jobban magunkba nézünk kiderülhet, alapvetően azon húztam fel magam, hogy k.ra nem érdekelte, hogy én reggel óta dolgozom, meg nem állok, ő csak magával volt elfoglalva.

Na, abbahagyom az okoskodást. Jó éjszakát!

GyeZsu

Sziasztok!

Adri! Örülök, hogy benéztél! Remélem meggyógyul a kisfiad,a picivel mi már túl vagyunk minden oltáson, ha jól gondolom, most nektek is az utolsó.(15 hónapos korig)
Az én férjem segít, de csak az utolsó pillanatban. Mikor szóltam, gyorsan összedobálta a lakást, persze azért én nem így szoktam. De annak örülök, hogy segít.

GyeZsu: Nem ismertem ezt a módszert. Tényleg jobban hangzik, mint amikor én felhúzom magam, és morgok vele.

Annamaria: Azt hittem, már visszament délután a férjed. Akkor nektek is jól végződött a vasárnap.

Végül is bocsánatot kértem, de nem is mertem volna odamenni hozzá, meg ő vigyázott a picire, engem elkűldött aludni, hogy éjszaka majd fel tudjak kelni. Úgyhogy a konyhában gyorsan leírtam neki, odatettem a fürdőszobába, hogy megtalálja. Nem írtam,hogy szeretem, nem áradoztam, csak beláttam, hogy most én hibáztam. Mostanában nagyon kedves, türelmes volt velem, többször lett volna alkalma már megsértődni. Reggel már jobb kedve volt, így nekem is. Sokkal jobban idul így a hét. Pedig azt hittem már vasárnap délelőtt, hogy kész, vége elválunk.

Mindenkinek szép hetet!

Lenne egy kérdésem. Este átgondoltam, hogy milyen vagyok, és sokszor indokolatlanul is idegeskedem, nem tudtok valami módszert? Nyugtató kizárva, mert szoptatok, és még sokáig szeretnék. Nyugtató tea? Jóga? Úgy szeretnék türelmesebb lenni! Háziorvos úgyis csak nyugtatót írna, sőt! férjem unokanővére elment pszichológushoz, meg sem hallgatta, írt neki receptet. Persze magánorvos biztos többet foglalkozna velünk.

Adri!
Sajnálom szegény kisfiad,remélem hamar meggyógyul,üdv újra közöttünk.
Nadi!
Nem értem miért kérdezed ezt,mindig is ideges típus voltál?Az utóbbi időben sokminden felgyűlt neked,bizonytalanság a férjeddel kapcsolatban,éjszakai kelések a picihez,úgyhogy ez érthető egyrészt,ne gondolj még gyógyszerre,ha nem szoptatnál sem.Elmúlik.Én is régebben gyakran idegeskedtem ok nélkül,aztán meg borzasztó gyomorfájásom volt utána.Rájöttem,ha nem hagyom abba,rámegy az egészségem.Mostanában az Adri tanácsát alkalmazom,várja a férjem,hogy ráripakodjam,erre előbb elszámolok magamban 1o-ig,majd rámosolygok.Érdemes lenne látnotok az arcát...
Én sem várom el a férjemtől,hogy takarítson,többet ért,hogy mikor kicsi volt a gyerek kiment vele sétálni,hogy én nyugodtan végezhessem a dolgom.Párszor porszívózott,de miután elment otthonról,gyorsan még felporszívóztam én is utána.Én csak azt várnám el tőle,hogy ne hagyjon kupit maga után.

Annamária!
Igen, ez inkább az utóbbi időben van velem, gondoltam amikor már 25-ödször hallgatjuk ugyanazt a számot, bekapok valami homeós bogyót, aztán nem morgok inkább vele.Na jó, ez csak vicc volt. Főleg, mert szoptatok. De a teát komolyan gondoltam, csak most még azt sem lehet.
Egyébként a zene segít. Bekapcsolunk valamit a gyerekekkel, és táncolunk, énekelünk, és elszáll minden bajom. Csak nem akkor, amikor valahova menni kell.
Nekem gyomorfájásom nincs, a szívem szokott szúrni. A zenélésre visszatérve természetesen mondtam már normálisan is, hogy légy szives kapcsold le, mert zavar, de akkor is megsértődött. Van amikor csak csöndre, és nyugalomra vágyom.

Most sietek aludni, úgysem sokat tudok egyben.

Sziasztok

Hallihó lányok!
Mi történt,hogy már senki nem ír?Ez nem baj,mert ugyebár azt jelenti,hogy mindenki szuperül egyezik a párjával.Ez főleg nálunk igaz,mivel a férjem tegnap újból elutazott.Csend van és nyugalom

Jó éjt,holnap du.még benézek

Szia Anamaria!

Nálunk nem lesz nyugalom! Itthon lesz egész hétvégén.
Megpróbálok jó lenni. Egyébként a napokban volt a névnapom. Mondtam neki, hogy nem kell semmi, se virág, se puszi, csak azért nem kell, mert a naptárban van. Megijedt. Azt mondta, beszéljük meg, legalább a gyerek nevében hadd vegyenek. Jó, azt persze. Olyan szép kicsi csokrot kaptam! Azért a férjem is adott két puszit,de minek. Ha kedves vagyok, zavarom. Ha elutasító, akkor ő kedves. Ezt rakjátok össze. Mit mondott Adri, futok előle, fut utánam? Azért az túlzás.

Szóval, nálunk ez van. Kicsit irigyellek a nyugalomért, gondolom, Te meg azért, ha megyünk valahova. De gondolj arra, hogy azért megyünk, hogy ne öljük egymást.

Nadi!
Teljes nyugalom nálunk sem lesz a hétvégén,holnap érkezik haza a férjem,tudom,szemétség,de nem örülök neki(csak kicsit)
Írtad,hogy eljár biciklizni a férjed,nos az enyém este szokott edzésre járni,egy haverjáé a terem és a két utolsó itthon töltött éjszakáján hajnali fél 4 és 2-kor jött haza.Telefon kikapcsolva,én meg ilyenkor nem tudok aludni.Nem arra gondolok,hogy megcsal,hanem idegesít,hogy nem szól ide,hogy megmondja hol van,ne idegeskedjek.Végülis első este hajnalig asztaliteniszeztek,második este a közelben levő bárban üdítőzött a barátnőm férjével,ez igaz,ellenőrízni tudnám.Mondom,nem haragszom rá,mert néha eljár a haverjaival,de minthogy idegeskedjek,mert nem szólt,későn jön,akkor már jobb,ha nincs itthon és nyugodt vagyok.
Még mindig zavarod,ha kedves vagy?
Boldog névnapot utólag is!

Jó hétvégét mindenkinek!
A.

Nadi!

Az a baj, hogy nem hagyod magad szeretni. Talán te magad sem szereted magadat.(?)
Ahogyan te írsz az érzéseidről, az még nekem-nő létére- is magas. Hát, hogy igazodjon ki rajtad a férjed, aki "csak" egy férfi és a női lélek rejtelmeihez nyilván igen keveset ért?
Sztem még a féltékenységi műsoroknál is többet árt a "nekem ne vegyél semmit", "ne ölelj meg, ne adj puszit" jellegű mondatok.
Ezek a biztos módszerek az összes érzés kiírtására.
Egy pillanatra képzeld magad a férjed helyébe. ha ő mondaná neked ezeket.
Alapvetően a hozzáállásod mérgezi a kettőtök kapcsolatát.
Pl. azért is haragszol, ha tetszel neki karcsúbban. Pedig én is úgy vagyok vele, hogy akár csak egy frissen vágott haj után máris kedvemrevalóbb tud lenni az adott férfi. Ezek természetes dolgok. Pláne egy férfinál. Nem kell abból büszkeségi kérdést csinálni, hogy, ha úgy nem, akkor így sem. Miért baj az, hogy kívánatosabbnak talál karcsúbban, hogy imponál neki az akaraterőd és, hogy neki is tetszeni akarsz?
Miért nem hagyod, hogy úgy lepjen meg, ahogy ő gondolja?
Hidd el, hogy te viszed a mételyt a kapcsolatba.
És, amit az ember kitartó munkával elront, azt nem lehet visszacsinálni. Ha kiölöd belőle a gesztusokat, érzelmeket, utána nincs visszaút. Ezt mondta az én volt férjem is, amikor azt kérdzetem, hogy miért nem próbáljuk meg másképp. Aztán, amikor hirtelen felindulásból ő akarta visszacsinálni, akkor már értettem, mert addigra én jutottam el oda, hogy kiölt belőlem mindent. (És persze az ő részéről sem volt tartós a visszatáncolás gondolata, csak a féltékenység mondatta vele.)
A mostani kapcsolatomban is valami ilyesmi zajlik. Az elején, amikor fülig szerelmes voltam bele, sok dolot csinált úgy, hogy az rosszul esett. Beletelt egy fél évbe, míg elkezdett odafigyelni bizonyos számára jelentéktelen, nekem viszont fontos dolgokra, mint pl. válaszolni az sms-ekre. Micsoda igények
Az ilyen jellegű negatív gesztusok végül elkezdték belőlem kiölni azt az érzést, amit korábban éreztem. És mostanra hiába tesz meg a lehetőségeihez képest mindent-na jó, majdnem mindent-, már nem ugyanaz. És nem érti, hogy miért. A barátnőim mind értik, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy ez is a női és a férfi lélek különbözőségéből adódik, nem bennem van a hiba. Mármint ebből a szempontból.
Szóval nagyon kell vigyázni az adok-kapokkal, mert amit most nem adsz, azt később már nem fogja elfogadni, és, amit most te nem fogadsz el, azt később már ő nem fogja adni!