ezt tegnap írtam, csak nem tudtam elküldeni
Kriszi! Gondolj arra, hogy ez már hat hetes kora óta így megy, és már három hónapos! (Ez az optimista megközelítés
) A gyulladást kikezelték?
Kati, arra gondoltam, hogy nélküled otthon vagy máshol úgy, hogy te nem vagy ott. Már most jár az agyam azon, hogy mi lesz, amikor én szülni megyek. De azért apukájával csak ellesz, nem?
Egyébként jelentem, lassan egy hete nincs szopi. (Cici van, mert Katának a pocakom - köldököm - is cici
) Tegnap este (nagymamákat látogattunk, hogy bejelentsük az újabb dédunokát) Kata elaludt a kocsiban, de felébredt azután, hogy betettem a kiságyába. Nem vettem fel, hanem odaültem az ágy mellé a földre, és elkezdtem simogatni - leginkább a lábát. (Ki is dugta a rácson, közölte, hogy "lába", ha esetleg nem tudnám, hogy a talpát-lábát kéne simizni
) Jó sokáig vackolódott, simogattam, suttogtam neki, énekeltem... Ha felállt, én ott maradtam a földön ülve, tehát akkor tudott velem kapcsolatba kerülni, ha visszaült - az ülésből meg úgy fektettem le, hogy megmondtam neki: akkor simogatom a lábát, ha lefekszik. Szóval elaludt. Éjjel persze felébredt, akkor magunkhoz vettük, de úgy tűnik, lassan erről is le kell szokni, mert a vackolódás után valahogyan mindig keresztbe fekszik az ágyon, valamelyik testrészem biztosan alatta zsibbad - és sokszor simogatni kell, hogy visszaaludjon, és a simogatás azért nem olyan passzív dolog, mint a "szopiztatás" - szóval nem nagyon tudtam pihenni mellette.
Délután melléfeküdtem a nagyágyra és simogattam (meg egy kicsit erőszakoskodtam, hogy ne mászkáljon el - ez mindig a végső stádium, egyszerűen magam mellé fogom, de ilyenkor már tényleg annyira fáradt, hogy egy kis szabadulási kísérlet és sírás után elalszik).
Este a szopihelyünkön a hasamat simogatta, aztán odabújt, én simogattam, szólt a zene, és elaludt.
Szóval ez a helyzet nálunk - de nem tudom azt mondani, hogy Kata már nem szopizik (pedig lassan már egy hete nem szopizott)
Az is lehet, hogy a kistesótól újra kedvet kap.
Szia Viki!
Biztos írtam már, az én lányom épp mire elkezdett normális adagokat enni, lebetegedett, és 10 és fél hónaposan tért vissza kb. a csak szopihoz. De ha más szempontból nézed a dolgot: így biztosan megkapja a szükséges folyadékmennyiséget ebben a nagy melegben. Azt mondják, hogy ha a melegben a babák szomjasak, akkor sűrűbben szopiznak, de rövidebb ideig, csak a hígabb "előtejet". Később változik nemcsak az elfogyasztott kaja mennyisége (az én másfél éves lánykám, akiről egy fél éve még senki nem gondolta volna, hogy ilyen nagyevő lesz, egész szelet húsokat bír bevágni ebédre...), hanem az is, hogy mit szeret. Szóval mindig érdemes újból próbálkozni a korábban elutasított ételekkel, lehet, hogy pár hónap múlva a sütőtök is nagy kedvenc lesz
Inni is biztosan többet fog, ahogy kevesebbet szopik, az jó, ha már ügyesen iszik pohárból - a szívószálról nem is beszélve
Egyébként az se mindegy, hogy mit iszik, Kata például feltűnően többet iszik, ha nem ásványvízzel, hanem gyümölcslével kínáljuk. (De ha szomjas, ásványvízből is iszik rendesen - ő meg már üvegből is ügyesen iszik, apja mondja is mindig nagy büszkén, hogy nem lesz majd gond neki a sörivás
)
Szopitornákat Kata is bemutatott (lehetne ebből is bemutatókat tartani
), most már sajnálom, hogy az utóbbi időben nem fényképeztük, hogy pl. fekve szopinál milyen helyzetekben tudott elhelyezkedni. Úgyhogy fényképezzetek, szép emlék lesz
Na, eldugulok
GyeZsu
És nekem is ugyanaz a tapasztalatom, mint Katinak: ha nem velem van, kiválóan elvan szopi nélkül. Úgyhogy szerintem nem kell aggódnod a bölcsi miatt 
