2005.04.11 08:38
2005.04.11 09:44
A szülés nagyon simán ment, majd én is leírom - megbízhatóbb körülmények közt-, biztos alkati dolog is lehet. 2005.04.11 09:51
2005.04.11 10:08
2005.04.11 11:15
Vasárnaponként anyuéknál vagyunk. Flóra ébren van nem enged ide ülni, mert akkor jön az, hogy Káró katonát akajok nézni!!!
Mi is akartunk venni, de egy lányos gyerekszobába sajnos nem jó!
Férjecském ingben jár mindennap dolgozni.
3és fél óra alatt született meg a Flóra 3900grammal.
2005.04.11 13:50
2005.04.11 15:59
2005.04.11 16:12
Felöltöztem, összepakoltam és már görnyedtem a fájdalomtól, mikor háromnegyed 3-kor risztottam a családot, hogy ébresztő, mert menni kell. 2-3 perces fájásokkal, 3-kor értünk a kórházba, pont a szülésznőm ügyelt.
(És vihar volt, zuhogott az eső
)Gyors vizsgálat, 4 ujjnyira voltam nyitva, burokrepesztés (valami csodálatos élményként maradt meg bennem) és telefon a doktornőnek, hogy jöjjön gyorsan, valamint a szülésznő anyósomnak (nem bírtuk felébreszteni, lemaradt az eseményről). Közben sétáltam tovább, kaptam fájáserősítő szurit, ami után azonnal jöttek a tolófájások, így mire a doktornő jött, már fel is feküdtem az ágyra. Ez volt a baj. A fájás gyengült, hanyatt fekve bénáztam a nyomásnál, rosszul vettem a levegőt, elkezdtem pánikolni, infúziót kötöttek, vágtak, elakadt a baba....szóval én akkor nyomtam vagy tizet, mire kihúzták a babát. Mikor megláttam ezt a gyönyörű kis emberkét és mondták, hogy fiú, ahogy szerettük volna, ahogy éreztük, nagyon boldog voltam!Ráadásul a harmadik házassági évfordulónk napján született, óriási ajándékként!!! Hajnali fél 5-re lett meg így is. Akkor megfogadtam, hogy legközelebb már csak végszükség esetén mászok fel arra a ..... ágyra, mert sajna ott csak ez az eygetlen szülési forma elfogadott.
2005.04.11 16:47
Még két hetem lett volna, de a pocim már két hete leszállt, bár előző nap a vizsgálat azt mutatta, minden ok. Szóval éjféltájban kimentem a füribe, szokásos körutamra, és egy picit véres volt a fehérneműm. Annyit tudtam, hogy ezzel nem szabad játszani, úgyhogy azonnal hívtam a szülésznőt. Fájás sehol, de mondta, hogy megnyugtatásképp menjek be, megnéz. Erre én is lazábban vettem, gyorsan zuhany mégegyszer, öltözés, utolsó simítások a lakáson, ébresztő a férjemnek, meg anyunak, hogy jöjjön a Donáthoz, hátha... Anyósomnak nem is szóltunk, majd ha lesz valami... Éjjel 1 múlt, mire beértünk, a férjemmel meg a szülésznővel röhögcséltünk,majd vizygálat után mondta, hogy kétujjnyira már nyitva vagyok, mégis szülés lesz. Erősen csodálkoztam, mert fájás sehol. Az ügyeletes orvos magzatvizet vizsgált, hát nem volt kellemes.Mondta, hogy reggelre baba lesz, a szülésznő meg javított, hogy hamarabb, mert elsőre is gyorsan szültem.Aztán NST, ami erős összehúzódásokat mutatott, de én még mindig semmit nem éreztem.Kezdtem járkálni a váróban, a férjemmel hülyéskedtünk, sürgetett, hogy siessek, hagy menjen vissza aludni.
Aztán 2 körül beindultak az események, gyorsan erős fájások jöttek, sürgettem a férjemet, hogy ugorjon haza a fényképezőért, és nagyon siessen, mert szerintem nem sok időnk van. Járkáltam, guggoltam, közben kaptam egy szurit (ami állítólag felpuhítja a gátat?), majd kimentem Wc-re. Én okos, azt gondoltam hascsikarásom van - pont jókor..
Aztán öt perc elég volt, hogy rájöjjek, ez már a tolófájás.Még jó, hogy szültem már egyszer!
Persze addigra alig bírtam álllni. Kiáltottam segítségért, a szülésznő betámogatott az ágyhoz. Mondtam, hogy csak akkor fekszek, ha muszáj, és majd támasszanak ki, hogy legalább félig üljek.Aztán befelé figyeltem, mert jött egy erős fájás. A szülésznő figyelmeztetett, hogy ne állva szüljek,de akkor már éreztem, hogy a baba csúszik ki belőlem. Ordítottam, hogy már nem tudok felmászni. Egy másik szülésznővel feltettek, káltottak az orvosért, közben nyomtam. Persze fekve nem ment, úgyhogy ordítottam, hogy támasszanak már ki, amit meg is tettek, így összeszedtem magam és jött is a lányom. Az utolsó percekben befutott a férjem és a doktornő is. A lényeget pont látták .
Vágásra sem idő, sem szükség nem volt, ahogy a lányom kipottyant fel is ültem, nem volt fájdalmam, elmaradt a stoppolás, két óra múlva egyedül mentem a mosdóba.
A leányzó éjjel háromnegyed 3-kor született.Ez tényleg egy óriási élmény volt mindannyiunknak. Utólag azt sajnálom, hogy miért nem volt lehetőségem legalább szülőszéken szülni,szerintem rengeteg fájdalmat megspórolhat a "gravitációval" az ember. Annyira várom a legközelebbi alkalmat! 2005.04.11 16:52
Pedig idén talán nyugdíjba is megy, bár, ha kérem, biztosan bejöhetne ő is. Egyébként ő kapásból a barátnőjét ajánlotta, aki tényleg egy nagyszerű nő, megbízhattam benne. 2005.04.12 07:39
2005.04.12 09:17
2005.04.12 15:11
2005.04.12 15:12
2005.04.12 15:40
Hamar megismersz majd mindenkit! Egyébként az a bizonyos fura kép sok galibát okozott, amennyire utánajártam, feltörték a lapot, ezért volt ez a zűr. Most már a Nagy Semmi is egyre ritkábban jön...
(Nehogy elszóljam magam!)
2005.04.12 19:39
2005.04.12 20:45

2005.04.12 20:52
2005.04.13 07:11
2005.04.13 08:08
2005.04.13 09:13
2005.04.13 19:54
)
De én is a mai napig januártól számolom az éveiket, mert akkor fogantak.
2005.04.13 20:01
2005.04.13 20:32
Attól ugyanúgy tudnak egyedül játszani, kicsi koruktól, nem kellet nekik sosem egész napos foglalkozást szervezni. 
2005.04.13 21:26
2005.04.13 21:54
Míg beírtam a dacos hozzászólásomat ( mégegyszer bocs érte, túl hosszan fogalmaztam), addig a babák jó nagy rumlit csináltak a szobájukban. Amíg pakoltunk, a sütőben a fonott kalács szó szerint kilépett a tepsiből... Ekkora monstrumot még életemben nem láttam, szerintem egy hétig enni fogjuk!
Le is fényképezem majd! Csak ezek után jött a pancsi, félálomban. Most, mire lazíthatnék, már tök fáradt vagyok, pedig lehetne olvasni végrem nőcis filmet nézni... vagy aludni.
)2005.04.13 23:01
2005.04.14 06:39
2005.04.14 07:21
2005.04.14 09:11
2005.04.14 10:04
2005.04.14 12:08
2005.04.14 12:47
2005.04.14 13:29
2005.04.14 13:40
2005.04.14 14:34
Vissza: Gyermekek / magzatok kor szerint

