Társalgó főoldal » Szülészetek, kórházak » Margit Kórház Babái

Aranyhold
Végre Te is előkerültél! Amint láthatod teljes a pangás sajnos...
Ráadásul Hmmc-vel már tűkön ülünk, mikor megyünk szülni!
Rakhatnál fel Matyiról új képeket... Biztos nagyot nőtt már!

Cas! Ne is mond! Matyi már akkora mint egy viziló! Már majdnem 8,5 kg, majd le szakad mindenem, ha cipeltetni támad kedve! Ígérem csinálok új albumot, már a párom is nyaggat miatta, mert szokta mutogatni a barátainak!

Aranyhold
Hű! Szép súly! Kis sózsák! A képeket várjuk!
Amúgy milyen volt anyukádéknál? Matyi el volt kapkodva, mi? Te tudtál pihenni kicsit?

Olvasok egy könyvet, ami egy magyar származású, de Kanadában élő és dolgozó pszichiáter előadássorozatából készült. A neve Feldmár András, furi fazon, de mond érdekes dolgokat! (Anno egy vele készült riportfilmet láttam, és nagyon megtetszettek a meglátásai, kicsit le is döbbentem itt-ott.)
Na szóval most olvastam egy érdekeset a könyvében a szoptatásról - pszichológiai szempontból. Bemásolnám (bár kicsit hosdszú), mert nagyon jó a stílusa, nem írnám át csak a rövidség kedvéért...
(Persze nyugodtan át lehet ugrani...)

"Tegyük fel, hogy van egy anya, aki úgy szoptatja a gyerekét, ahogy ő akarja, nem pedig a gyerek igényei szerint, Ez a gyerek rettenetes választás előtt áll. Vagy azt mondja, hogy megmaradok az, aki vagyok, tehát csak akkor eszem, amikor éhes vagyok, és nem fogok enni, amikor nem vagyok, és ha az anyám nem ad enni, akkor nem eszem, akkor éhenhal. Némelyikünk tehát már az első hetekben arra van kényszerítve, hogy föladja önmagát azért, hogy ne haljon meg. Szerintem olyan gyerek nincs, aki üvegből akar inni tejet. Azt csak azért teszik meg a gyerekek, hogy ne haljanak meg. Ha valaki meg akarja tartani önmagát, a saját vágyait, s nem akarja elárulni magát, akkor éhen hal. Nagyon ritka az olyan csecsemő-anya pár, ahol ilyen problémák nincsenek, ahol az anya mélyen megérti, mit jelent az, hogy neki gyereke van, és a gyerekének szenteli azt az időt, amire annak szüksége van, Tehát érdekes módon a gyerek éppen akkor tanul meg egyedül lenni, amikor az anya nem hagyja egyedül. Azok a gyerekek nem tudnak sohasem egyedül lenni, akiknek az anyja egyedül hagyja őket. Mert valahogy azt akarjuk bepótolni, amit soha nem kaptunk meg. Amit megkaptunk, azt már nem kell pótolni. Tehát minden gyereknek van egyfajta teherbírása arra, hogy anya nélkül legyen. Ez a teherbírás a nulláról indul, és az idő múlásával egyre nő. Abban a pillanatban, amikor az anya egy egységgel tovább marad el annál, mint amekkora a gyerek teherbírása, a gyerek úgy érzi, az anyja meghalt és ő is meghal. Ez teljes, abszolút tragédia. Amikor az anya visszajön, az már nem ugyanaz az anya, az már valaki más, egy idegen. Azért nagyon fontos erről beszélni, mert az emberek ezt nem hiszik el. Ha elhinnék, akkor nem adnák be a gyerekeket bölcsődékbe. Ez rettenetes probléma, mert dolgozni kell; az ember éhenhal, ha nem dolgozik, a gyereket pedig ezért be kell rakni a bölcsődébe. De így gyártunk egy egész sérült generációt. Így gyártjuk azokat az embereket, akik nem tudnak egyedül lenni, akik föláldozzák önmagukat azért, hogy éljenek."

Cas,
Várjuk!

Cas: én nagyon egyetértek vele

Ma voltunk játszózni, és a Zsoma (18hós) felmászott a csúszdára, amihez nem lépcső vezet, hanem kötelekből álló háló. Teljesen megdöbbentem.

cory

Sziasztok!

Magyarázkodni jöttem, én ugyanis azért pangok, mert a másik kórházas topik előbb van a menűben és oda sokkal többen, többet írnak és így nem bírok ideérni:-)))

Cory,
Így ejtenek ámulatba minket mindenben:-) Nem überelni akarom Zsoma produkcióját, de Marci pl. ezt a hálón mászást 15 hósan mutatta be, télen, csizmában:-)

Cas,
Nagyon érdekes a beidézett szöveg és tulképpen egyetértek vele. Én mindig úgy gondoltam, éreztem, hogy 3 éves korig minimum itthon maradok a picikkel, mert mindenkinek így lesz a legjobb. Sosem hagytam magára a gyerekeket,nem hagytam őket sírni (csak picit, ha elkerülhetetlen volt) amíg igényelték együtt játszottam velük (anyuka nyakig a homokban is:-) és 1-másfél éves koruktól hihetetlenül önállóak, klasszul eljátszanak egyedül is (amihez néha még külön is vonulnak, mert különben zsufi van itthon:-)

Viki

Viki
Én is szeretnék 3 éves koráig itthon maradni Zsebivel (sőt, addigra valszeg azért egy kistesót is bevállalnánk), és anno öcsémnél én élveztem a legjobban a homokozást/duplózást, szóval remélhetőleg a játékkal sem lesznek gondjaink!
De tényleg vannak olyan élethelyzetek, amikor nincs más választás, mint az anyának újra munkába állnia, és akkor jön a bölcsi/nagyszülők. Sajnos ha lakást akarunk venni (most albérletben lakunk), akkor lehet, hogy nálunk is elő fog állni ez a helyzet... Nehéz döntés mindenképp, nálunk sem lesz egyszerű! (Jaj, most még gondolni sem akarok rá!)
Örülök, hogy nálad is az a tapasztalat, hogy nem elkényeztetett ördögfiókák lettek a gyerekeid, hanem önálló egyéniségek, akik magabiztosan néznek a világra. (Coryéknál is ezt látom, és ő sem a poroszos nevelés híve volt soha! )

Cas! Tényleg nagyon furi amit beírtál, na meg jól oda is kell figyelnem, mert elégé összemosódik a magyarázat.

Anyuéknál jó volt, de én még jobban elfáradtam, mintha itthon lettünk volna. Matyi szinte csak velem akart lenni, vagy ha mással volt, igényelte hogy lásson. :-)

Aranyhold
Hát igen, kicsit érdekes a stílusa. Egyrészt érezhető rajta, hogy élőbeszéd, egy felvett előadás szószerinti leírása, másrészt valahol talán mondja is, hogy tulajdonképpen direkt ilyen kicsit se-füle-se-farkának tűnő a stílusa (hogy elgondolkodtasson). Én is elolvastam párszor, mire felfogtam (vmennyire).
Azóta találtam még egy nagyon érdekeset, az már kicsit nagyobbakról szól, majd ha ezt megemésztettük felteszem azt is.

Jaj, ezek a fiúk milyen anyásak!
Anyu vett még karácsonyra egy babahoroszkópos könyvet (hú, jó bonyolult, Nap-jegy meg Hold-jegy meg aszcendens...). Na mindegy, elolvastam, hogy kb. milyen lesz a kölök. Égetnivaló! (Még azt is írták, hogy már az anyja hasában is folyton viháncol - na ezt tanúsíthatom!)

Sziasztok,
Csak egy kis szösszenet a tanulmányhoz. Nagyobbik lányaimmal mikor visszamentem dolgozni, Nóri 3 éves volt, Angi 2. Angi bölcsibe ment, de sajna nem véletlen a 3 évig gyes dolog, ő nagyon megsínylette a dolgot. Nóri 3 évesen már kedvelte az ovit. Azóta is Nóri sokkal önállóbb, Angi már gyámoltalanabb.
Most itthon vagyok ugye egy 2 évessel és egy három hónapossal, és hatalmas lakásvásárlási hitellel. Szóval sajna mérlegelni kell, hogy egy év múlva menjek-e dolgozni, vagy teljesen eladósodjunk.
Nem egyszerű összehangolni a dolgokat..
Ha az a fránya hivatásos anyaság valami értelmesebb összeg lenne??
Na szóval ezekkel a tanulmányokkal (mint gyakran a szoptatásról szólókkal is) csak az a baj, hogy hatalmas bűntudatot ébreszt az emberben és még azt a kis időt sem tudja önfeledten tölteni a családjával, amit megengedhet (igen komoly társadalmi okokból kifolyólag) magának.
Azzal a részével mondjuk egyetértek, hogy nem vagyok az időhöz kötött szopiztatás híve, hiszem én sem mindig ugyanabban a pillanatban éhezek meg, akkor eszem, amikor jólesik. Milyen jogon tagadom ezt meg a saját gyerkőcömtől.
De, aki katonás rendszer szerint él, annak pedig teljesen normális ez a germános módszer.
Szóval ez amolyan életforma kérdése..
Bocs a kicsit hosszabb litániáért.
Puszi,
Zsuzsa

Zsuzsa
Vannak helyzetek (ilyen a tiétek, és ilyen lesz a miénk is, ha belevágunk a lakásvételbe), amikor az embernek tényleg mérlegelnie kell, hogy anyagi csőd szélére jut, vagy beadja a gyerekét bölcsibe, és visszamegy dolgozni, sajnos sokszor nem a szív, hanem az ész a döntő.
Szerintem nem volt célja a lelkiismeret furdalás keltése, sőt ezt a dilemmát ő maga is felvázolja. És azért azt is hozzá kell tenni, hogy az amerikai kontinensen (ugye ő "kanadai") szó nincs ilyen hosszú otthonlétről, mint nálunk, hanem már néhány hónap után mennek vissza az anyukák dolgozni... szerintem inkább erre gondolt, nem a 2-3 éves bölcsisekre.

Hiába panaszkodnak, hogy csökken a népesség, ha egy cseppet sem könnyítik meg a gyerekvállalást. Nálunk is nagy dilemma mi legyen. Úgy néz ki mi is lakáshitel elé nézünk, és akkor bizony 2 évesen jön a bölcsi, amit nagyon nem szeretnék. Ráadásul nekem még új munkahelyet is kell találnom, de ki alkalmaz manapság egy kisgyerekes anyukát. Hát nem egyszerű, és sajnos ez a jellemzőbb.

A sírni hagyással még most is sokszor bűntudatom van, de nálunk ez szükséges rossz. Sajnos csak sírás után alszik el. Azt a 10-15 percet muszáj összefacsarodott szívvel kibírnom. Mostanra már megtanultam milyen az el fogok aludni sírása, és ha másképp sír természetesen felveszem. De ha nem akar aludni az sem egyszerű, mert 1 óra után elkezd nyűglődni, és akkor csak a vállon-sétálás jó neki. Azt pedig órákon át az egyre növekvő súlyával és a gerincproblémámmal nem bírom. Kenguruba-kendőbe nem hajlandó megmaradni. Ha leülök vele jön az ordítás. Tegnap este 1/2 7-kor mentünk el sétálni mert már nem bírtam vele állni. Na ilyenkor mi a helyes döntés?
A másik eset az evés. Én simán elvagyok kaja nélkül, de akkor valószínűleg még ennyi tejem se lenne. A leányzónak az nem elég, hogy közben ott van mellettem és lát. Ordít. Akkor most felvegyem, hogy ne szenvedjen lelki sérülést, vagy egyek, hogy neki legyen mit ennie?

Cas,
A babahoroszkópokról csak annyit, hogy e szerint Lilla "nyugodt, csöndes, szemlélődő gyermek, aki hosszú órákra hallgatásba burkolódzik, szereti a magányt".

Myra
Te is egyszakos vagy? Mert az meg pláne jó, hogy egyszakos info-tanárként szerintem nem nagyon fogok kelleni sehova... Max. nem a szakmámban helyezkedem el, de akkor meg mit?!
Kisgyerekes anyukaként pedig tényleg még nehezebb... (Állítólag van, ahol ha asszonynéven adja be az ember az önéletrajzát, már helyből be se hívják... )

Sziasztok!

Cas,
Remélem hozzád hasonlóan a többiek sem lelkiismeretfurdalás keltésnek/fokozásnak veszik a beidézett szöveget és a véleményeket. Az enyémet meg pláne ne vegye senki annak, mert harapok és a fogaim is megvannak még hozzá:-)))
Szerintem itt mindenki a gyereke érdekeit és érzéseit fogja leginkább figyelembe venni és úgy hoz kompromisszumos döntést majd. Ez még sokaknak a jövő zenéje, az anyaság jobban megtanít mérlegelni is, felállítani a fontossági sorrendet az élet dolgaiban. 2 éves kor után szerintem néhány hónap alatt is sokat változik a kisgyerek viselkedése, hozzáállása, személyisége. Felesleges előre tervezni a munkába visszatérés pontos időpontját. Ez az én véleményem. Inkább tessék lottózni a család érdekében:-))))))
Nekem akkor könnyebb a helyzetem, mert nem halunk éhen, ha nem megyek vissza még 3 évig. Ráadásul a munkahelyemet sem féltem, mert 5 éve ugyan nem dolgozom már, de a főnököm és a munkatársaim nagyon visszavárnak. (Múlt héten jártam a cégnél GYED igénylés miatt és dobálták az ígéreteket a hangemberek:-)))Sokkal inkább az a dilemmám, hogy 3 gyerekkel hogyan tudom összeegyeztetni időben a munkábajárást és a normál időben való hazajövetelt.Ha nem lesz elég rugalmas a cég egy kötetlenebb munkavégzés biztosításához, más meló után nézek. Nem vagyok karrierista (már nem:-)), vannak saját ötleteim is a csórózáshoz, lényeg, hogy a gyerekeimmel minél több időt töltsek majd később is.

Viki

Viki
Én ma is tettem a lakásproblémánk megoldása érdekében vmit! Bedobtam névvel-címmel a blokkomat a Kaisersben egy dobozba. Aszonták adnak érte egy 30 milás lakást!
Komolyra fordítva: én is bízom benne, hogyha eljön majd az ideje, akkor fogok tudni úgy mérlegelni, hogy a veszteség/haszon hányados minél inkább a 0 felé tendáljon. Irigyellek, hogy ilyen klassz munkahelyed van, sajna én már nem tudtam elhelyezkedni a suli után... Szívem szerint újra elmennék köztisztviselőnek (pár évet dolgoztam az MTA-nál), mert azért családanyaként nem rossz pénz az, az egyéb juttatásokról nem is beszélve, és ott azért nem a napi 12 órás munkaidő a jellemző (sőt!). Sosem voltam egy törtető típus, az viszont mindig nagyon érzékenyen érintett, ha odahaza nem voltak rendben a dolgok (márpedig amíg a szüleimmel éltem addig sosem voltak). Így nekem sokkal fontosabb, hogy harmonikus családi életet teremtsek, mint hogy mennyit keresek és mekkora karriert futok be.
Persze biztos sokan vannak, akiknek a sikerek a munkában ugyanolyan fontosak, és őket is meg tudom érteni. Csak nekem sosem volt egy meleg, megértő családi hátterem, így elsősorban ezt szeretném megteremteni magamnak (és szerencsére sikerül is, ami maradéktalanul boldoggá is tesz).
Persze lehet, hogy 5-6 év pelenkaszag és 3 égetnivaló kölök mellett majd máshogy gondolom, és kitör belőlem a karrierista "bestia"... akkor majd újratárgyaljuk!

Sziasztok,

Cas,
mi a címe ennek az általad idézett könyvnek és milyen témák vannak még benne?
A nagyobbakról mi a másik elgondolkodtató dolog? Már csak az érintettség miatt is.

Zsuzsa,
hogy tudsz dolgozni majd 4 gyerek mellett? 4 gyerek szinte permanens beteg a téli idôszakban. Ezt sajna egyik munkaadó sem tolerálja.

Azt tudjátok, hogy a GYES, 2 éves kortól 20 ezer forint?

Laga

Laga
A könyv címe Beszélgetések Feldmár Andrással, de nemtom lehet-e kapni... Viszont letölthető a netről:
http://www.daath.hu/menuLibrary.php
Az "előadások" címszó alatt található néhány érdekes anyag (ezeket még én se olvastam, csak barátnőm ajánlotta), ez a könyv pedig a "könyvek" címszó alatt Tudatállapotok szivárványa címmel.
Nagyon érdekes és olvasmányos, érdemes nekifogni, rengeteg kényes témát érint nagyon emberi szemszögből.

Na még egy idézet, már régebben olvastam, de eszembe jutott, ez a születésről szól. A nagyobb gyerekekről szólót később...

"A szülésnek négy fázisa van:

1. Extázis bent. Ez az az időszak, amikor még bent vagy az anyádban, s még minden rendben van. Még mindig van egy kis hely, sok az oxigén, nagyon jól érzed magad. Ennek az első kontrakciókkal, az első szorításokkal vége szakad.

2. Nincs kijárat (No exit). Ekkor már érződik a nyomás mindenfelől, de a méhszáj még nem nyílt ki, még mindig be van záródva. Valaminek történnie kellene, de semmi nem történik. Úgy érzi az ember, hogy bármelyik pillanatban felrobbanhat, hogy ez már így nem mehet tovább. Ez a magzat szubjektív érzése. Mindannyian átestünk ezen, hacsak ki nem vettek bennünket az anyánkból, mielőtt a szorítások kezdődtek. Akit császármetszéssel kivettek, az ilyenről nem tud. De annak se jobb.

3. Véres csata. Amikor a méhszáj kinyílik, akkor a gyerek egyfajta dugóhúzószerű mozgással jön ki, s ez azt jelenti, hogy rettenetes nagy a súrlódás. Tehát bőr a bőrön, nyálkahártya, nyálkahártyán súrlódik. Mint gyerek, azt érzem, hogy már kirobbanok onnan, elegem volt, rettenetes hosszú ideig voltam bent összenyomva, most már jövök kifelé, s aki elém áll, aki meg akar állítani, engem nem érdekel, ha szétvágom, szétrúgom is, kijövök, ha mindenki meghal, akkor is. Vannak olyan emberek - halvány gőzük sincs, hogy az érzésük innen ered - akik nagyon félnek repülőgépen repülni. Az egyik nőbetegem beszámolt arról, hogy amikor repült - egész rövid, olyan kétórás repülőút volt - abban a pillanatban, amikor a repülő földet ért, megállt, s az emberek fölálltak, az ő széke pedig hátul volt, majdnem szó szerint, az emberek hátán és fején rohant ki, hogy ő legyen az első, aki kijön, mert már nem bírta a szorítást. Tehát repülőn, repülőutakon, az ember átélheti a saját születését. Miért? Mert abban a pillanatban, amikor a repülőajtót becsukják, akkor tudod, hogy addig nem fogják kinyitni, amíg oda nem érsz. Ha repülőút olyan hosszú, mint amit én tettem meg Vancouverből ide, tehát kb. 12 óra, az egy 12 órás "no exit". Akinek ezek az emlékei nagy intenzitással törnek fel, az abban a pillanatban, amikor kinyitják az ajtót, már ott akar lenni a nyitott ajtónál, és nem érdekli, hogy kinek a fejére lép, vagy kinek a bordáját töri el, hanem teljesen bedobja magát, s megy a "véres csatába".

4. Extázis kint. Ez a véres csatából alakul ki. Az ember érzése az, hogy végre lélegezni lehet, a nagy nyomásnak vége, nincs súrlódás, az ember veszi az első lélegzetét, s ekkor minden rendben. Ebben a szakaszban azért van egy kis negatívum is, amit úgy hívnak, hogy a "köldökzsinór traumája", mert éppen akkor, amikor az ember már nagyon örül, hogy kint van, elvágják a köldökzsinórt. Amikor az ember az LSD alatt ezt átéli, akkor rettenetesen fáj a köldöke. Mintha késsel beleszúrna valaki az ember köldökébe. Éppen ennek a nagyon rózsás érzésnek a kellős közepébe érkezik ez a tőrszúrás. Ezt a legtöbb ember így éli át."

Sziasztok!
egyik érdekesebb téma a másik után. Azt hiszem én csak olvasgatok, nem is írok semmit egy darabig
Szilvi

Sziasztok,

Cas,
Na látod én ezért nem vagyok oda a császárért. Szerintem egyértelműen trauma a babának. Múltkor néztük gyerkőccel az ultrahang felvételeket Róla! Elég érdekes fázisokon ment keresztül:
1. Anya én Apával is akartam beszélni, de Ő nem volt ott
2. Ki akartam jönni a hasadból, de nem tudtam
3. sírás kezdete: NEm akartam kijönni onnan
4. Zokogva mondja, hogy Anya amikor kivettek a hasadból az Neked nagyon fájt! (és nem kérdezte, hanem kijelentette.) Akár mennyire is magyaráztam neki, hogy nem éreztem semmit, nem hitte el.
Szóval azért eléggé megrázó volt a szitu...

Zseppy

Zseppy
Hát a császárért én se rajongok, de bízom annyira a dokimban, hogy tudom, akkor fogja alkalmazni, ha TÉNYLEG szükség van rá.
Remélem nem lesz rá szükség...
Egyébként mennyi idős a gyerkőcöd? (Tényleg megrázó lehetett ezt így hallani...)

Zseppy,
ez hátborzongató, hogy így kijött a gyerekbôl és hogy még így él benne ez az élmény!

Laga

Szasztok,

Cas,
4 éves lesz kedden. Úgyhogy ha KOS fiú kapcsán segítség kell szólj nyugodtan:-)))

Zseppy

Zseppy
Holnaptól Kos, tehát a segítség jól jön majd!

Cas,
Kosokról én is mesélhetek. Én is az vagyok, a párom is, és még Apukám is.

Zseppy,
Boldog szülinapot a lurkónak!

Myra,

Nem semmi. Ennyi KOS egyrakáson. Szóval minden KOSnak boldog szülinapot... És mi is köszönjük.

Na tessék, mennyi öklelős-szurkálós jegy vesz körül!
Párom bika, anyám kos, apám meg anyósom skorpió, kedvenc unokatesóm és egyben barátnőm bak, Cory barátném is bak, én meg a finom kis vízöntő lelkemmel alig győzöm őket!
Erre a fiam is... hát kellett ez nekem?!

Cas,
Naná, hogy kell!!!! Te csak simogasd őket, hogy megszelidüljenek:-))))))))

Zseppy

Cas!
de a szurkálós jegyek ellenére, nem hinném, hogy mindegyik telejsen egyforma szurkálós egyéniség, ugye?
Legalább is amit a férjedről írtál, nem hinném.
Különben is Zsebi még olyan közel lesz a halakhoz, hogy lehet, hogy az fog jobban érvényesülni benne. Meg úgy is az aszcendestől függ minden:-))

Cas!
de sok szurkálós jegy ellenére nem hinném, hogy mindannyian egyforma szurkálós egyéniségek lennének, ugye? Legalább is amit a férjedről írtál, nem hinném.
Egyébként meg Zsebi olyan közel lesz a halakhoz, hogy lehet, hogy az fog jobban érvényesülni benne. Meg úgy is az aszcendens a mérvadó:-))

Ez milyen hülye!
elküldtem először és sehol nem volt! Most meg másodszor is, erre itt van az első is.

Zseppy
Hát más választásom nem nagyon van, bár van amelyik nem nagyon akar szelídülni... (ld. anyám).

Mucus
Na jó, a férjem a bika legvége, szóval nem tipikus szerencsére tényleg!
A baba-horoszkópos könyv szerint nemcsak az aszcendens, hanem még a hold-jegy is számít, és így a háromból alakul majd ki a személyiség - csak azt nem lehet előre tudni, melyikből mennyi.

Mzsx, Zsuzsa,
Megkaptátok már a 3 hós oltásokat? Ha igen hogy viselte a babó?

Ha oltástól belázasodik a gyerek, az általában mennyi ideig szokott tartani?
Szerintetek van rá remény hogy szombaton el tudunk utazni, ha Lilla csütörtök délután kapja őket, vagy tegyünk le róla?

Myra: elméletileg aznap és még másnap lehet lázas. Szerintem simán utazhattok.
cory

Sziasztok!

Myra,
Ahogyan Cory is írta, csak 1-2 napig lehet hatása (láz és nyügi formájában), szombatra már nyugodtan tervezhettek programot, az oltás akkorra már nem zavarhat be.
Általában nem szoktak belázasodni az oltásoktól, főleg ha estére kúpot is kap a baba. Az enyémek csak nyügisebbek szoktak lenni tőle, de azt rendszerint.(Meg olyan is előfordult, hgy magát az oltást a kisfiam észre se vette, hogy beszúrták, nézelődött tovább:-)

Viki

Sziasztok!

Két napig nem tudtam jönni, mert nem engedett föl a babanet. Megőrülök. Egyszer névváltoztatásra kényszerítenek, most meg ez.

Myra
Mi múlt kedden kaptuk meg az oltást, és nem lett semmi baja Bencének. Biztos bejött a "jobb félni, mint megijedni" hozzá állásom. Mondjuk én egyből adtam neki kúpot oltás után (a doki javaslatára), meg egyet éjszakára. Bár fölkeltem egy párszor megnézni, hogy minden rendben van-e vele, de azért így nyugodtabban aludtunk. Egyedül a lábát borogattam, még éjszaka is. Szerintem azt megéri, és nem kell megvárni, amíg bepirosodik, meg keményedik. Egyszer egy olyan 2 órára nem volt rajta a borogatás, és nagyon bepirosodott neki, és nagyon sírt. Ahogy rátettem a borogatást, utána percek alatt megnyugodott.
JA, és a férjem volt az oltás alatt vele! Rávettem. Most azt beszéltük meg, hogy egyszer ő, egyszer én.

Zsófi

Sziasztok!

Eddig ide azért nem írtam, mert nem voltam naprakész. Na még most sem vagyok, de legalább ezt az oldalt végig tudtam olvasni!

Korinak tegnap vettek a kórházban a fejéből vért. Tudjátok sárgaságos volt (az ő és az én vérem miatt valami összeférhetetlenség van/volt), ennek következménye súlyos vérszegénység lehet. Nagyon nagy ordításra számítottam, de csak sírt normálisan, mivel épp szoptatási időben hívtak (végre) be. Ma fel kellett hívnom őket az eredmény miatt, és a hölgy mondta: fejből tudja Kori eredményét, mert tökéletes! Végre valami jó!
Oltás: jövő szerdán megyünk az 1 hónaposra. Kicsit én is félek, de mondták, hogy borogassam az első perctől kezdve! Zsófi Te mivel hogy szoktad? Hideg/meleg vizes vatta vagy mi? És mivel tekered körbe?
Amúgy Laci kérdezte, idézem: tehetős Zsófiékkal mi van, nem jönnek?
Miért kellett megváltoztatnod a neved? Én nem vagyok egy nagy zseni ezekben a dolgokban, sőt de nekem sikerült az e-mailcím változtatás! Az hogy nem enged fel a babanetre az nem csak Veled fordul elő, én személy szerint már nagyon unom! Sőt eddig én a profilomba láttam rendesen a képeket. Tegnap feljöttek Cas+embör málnalevélteáért és nagy büszkén mutatnám, hogy nálunk minden OK a képekkel, erre semmi! Tiszta nem normális ez a rendszer!

Nikcsi,
Lehet, hogy én vagyok hülye, de Ti milyen oltást kaptok 1 hónaposan? Lilla a kórházban kapta a BCG-t és utána csak 2 hónaposan jött a következő.

Mzsx,
Hideg vagy meleg vagy langyos borogatás kell? Ti melyik kúpot használjátok?

Sziasztok itt is!
Visszaaludt a lánykám,így van még egy kis nyugim

Nikcsi!Én is meglepődve olvasom,hogy jövő7en szerdán mész Korival az egyhónapos oltásra.Mi is csak 2 hónaposan kaptunk itthon először,a BCG ugye a kórház feladata.
Szerintem is borogasd nyugodtan a kis lábát(sőt ha kettőt kap eccerre akkor mind2t).Én hideg vízes textilpelussal borogattam,volt itthon elég pelus,így egyet feláldoztam,szétvagdostam,azzal borogattam és azzal is tekertem át a lábacskáit.
Én is a rögtön kúpot beadni híve vagyok,9 éve is így csináltam és most is ez jött be.
Mi 1 éves koráig a germicid c kúpot kaptuk,ebből sem egy egészet adtam be,hanem háromnegyedet.Aztán 10kg fölött már nem jó a germicid,így most vmi nem is tudom milyen nevű kúpunk van,de jó hosszú a neve
Én a lábborogatást az oltástól számított 3 napig csináltam,sosem lett se piros,se bedagadva,se csómos a helye.
Tudom,hogy nem engem kérdeztetek most,de mi is Margitos babák vagyunk,így gondoltam az én tapasztalatom is segíthet

Rita75,
Köszi a Te válaszodat is. A mi orvosunk Germicid C-t nem hajlandó felírni, mondván miért kapjon plusz nyugtatót is a gyerek, ezért csak sima Germicid, meg valami paracetamol tartalmú (fejből nem tudom a nevét) van itthon. Remélem ezek is jók lesznek.

Sziasztok,
nálunk a sima Germicid nem jött be: igaz csillapította a lázát, de szegény úgy ordított, hogy teljesen bepánikoltunk az elsô oltás után. Aztán Germicid C-t kapott a többi oltás után és "csak" nyügis volt, de nem borult ki. (mi sem)
Szóval ez gyerekfüggô és (orvosfüggô is) ezek szerint.

Laga

Sziasztok!

Myra!Nagyon szívesenAmit még egy régebbi védőnőmtől kaptam tanácsot a germicid c-vel kapcsolatban(igaz ez nem az oltáshoz kapcsolódik,csak most eszembe jutott),hogy minden este(szigorúan csak 3 napon át)adjak a gyerköcömnek kúpot és általában ez segíteni szokott,hogy végre átaludják az éjszakát.Hát én kipróbáltam,de semmi hatása nem volt,ugyanúgy fölkeltek mint előtteDe azért bíztam a segítégében(mármint a kúpéban)sajna nekem a 2 fiam 2 és fél éves korukig minden éjszaka felébredtek,vmi bajuk(pisilni,inni,enni kell)címszóval.Elég kimerítő volt,de túl vagyunk rajta.Most a lánykámnál kéne már elérni,hogy átaludja az éjszakát,eddig sikertelenül.Ő meg állandóan cicizni akarSzóval ha vkinek van vmi jó ötlete ezzel kapcsolatban szívesen venném,15(lassan 16 hónapja)így élünk mi,kezd nagyon fárasztó lenni.
Szép estét!

Nikcsi!
A borogatáshoz jó egy kis vizes vattakorong vagy kicsi textilzsebkendő is. Leszorításhoz meg lehet kapni a gyógyszertárban azt a gumis hálót, nem tudom mi a neve. Van többféle méretben, és csak rá kell húzni a lábára.
De tényleg milyen oltást kaptok Ti 1 hónaposan?

Sziasztok!

Borogatásról
Én is zsepivel (nagyapám rongyzsepkendőjével) zsavartam körbe a lábát. Az a lényeg, hogy ne legyen túl hideg, de a kezed hőmérsékleténél hűvösebb legyen. Kicsit aggódtam, hogy nyomja majd a lábát és nem tud aludni, de semmi gond nem volt. Pedig elég nagy dudort kerekítettem a lábára.
A kúpunk neve: Suppositorium paracetamoli Végre sikerült leírnom.

Niki
Szerintem kérdezz rá erre az oltásra, mert szerintem sem kéne most kapnia. Nem tudom, hogy van nálatok, de nekünk oltás előtt (mielőtt aktuálissá válna) a védőnő hoz (v. bedob) egy oltásra behívót. De, ha nálatok nincs is ilyen, akkor is kérdezz rá. Mondjuk hozzánk jár a doki (tudod, mi tehetősek vagyunk) , és akkor szokta mondani, hogy mikor kapja a következő oltásokat.
A nevem megváltoztatására meg azért kényszerültem, mert hiába ütöttem be (pontosabban) másoltam be az új azonosító kódot, amit megadtak, mégsem fogadta el a rencer, és innentől kezdve szerintem valami behatolóként kezeltek. Az az igazság, hogy nem is volt túl sok türelmem, így lehet, hogy én is elbaltáztam valamit. Az eddigi módosításaim pedig sikeresek voltak.
Nem tudom, hogy mikor megyünk, mert most Húsvét alatt eléggé be vagyunk programozva...gondolom ti is, jövő héten meg, pakolunk össze Istvánnak, mert megy németekhez 2 hétre. Szóval szerintem még úgy egy hónapig nem tudunk menni, csak utána. Meg az az igazság, hogy eddig az influenza járvány miatt nem igazán mentünk vele idegenériába. Eddig úgy néz ki, hogy megúsztuk. Tömtem is István vitaminnal rendesen, meg persze én is eszem az elevitet.
Egyébként örülök, hogy a prüntyivel minden rendben!

Rita
Szerintem próbáljátok meg, egyszerűen nem adtok neki éjjel, vagy ha nem akarod ilyen hirtelen, akkor 10-15 percenként mindig húzni, hogy mikor adsz neki enni. Egyébként te igény szerint szoptatsz? Lehet, hogy ez a baj. Hogy tudja, bármikor kér, akkor kap. Mi az elejétől fogva a kórházi rendet tartottuk (3 óránkénti evések), és teljesen jól bevált. Persze minden baba más, és biztos valakinél ez nem jó. Viszont már 10 hetes kora óta, minden éjszakát átalszik. Este 9-től reggel 7-ig. Lehet, hogy csak mázlink van vele, vagy csak örökölte a szülei alvókáját. Egyébként azt mondják, ha jól fejlődik a baba, akkor felesleges éjszakánként szoptatni. Na jó, ez így nagyon okosan hangzott, remélem nem bántottalak meg. De tényleg próbáld meg elővenni az anyai szigort , mert nektek nem lesz jó. Most volt nálunk az egyik haverunk, neki is 14 hónapos a gyerkőcük, és éjszakánként még 2* fölkel inni. (Ő nem is szopik) Nem hiszem, hogy szüksége van erre egy gyereknek...ja, és nem panelban laknak, hogy esetleg száraz lenne a levegő. Csak így szoktatták, meg, hogy közöttük aludjon, aztán kínlódnak is.

Zsófi

Cas,
ne csigázz tovább! Mi az a másik téma a nagyobb gyerekekkel kapcsolatban ami érdekes?

Egyébként láttam, hogy megjelent a Suttogó II. Én nem olvastam az I-et, de volt erről szó itt a neten, aztán gondoltam, hogy hátha valakit érdekel.

Laga

Oltás: megnéztem a kis eü-skönyvét, BCG újraoltás van benne heg negativitás esetén. Szóval lehet, hogy nem lesz semmi! De az orvosnak úgyis kell látnia!
Nekünk is germicid-c-t írt fel a doki!
És az előző oltásával csináljak valamit, amit a kórházba kapott? Mert a szuri helye piros és csomós, de ezt már 02.21-én kapta!
Súlygyarapodás: nagy dícséretet kaptunk, mert 02.25-én 2950 g volt, 03.22-én meg 3650g.

Zsófi
Nem lesz piskóta Piskóta nélkül 2 hétig?! Akkor tényleg jó sokára jöttök.

Myra vagy vki
hogy todok egy 1,87 MB-s jpeg képet kicsinyíteni? Fel akartam rakni, de túl nagy....

Rita,
Szerintem is próbáld meg lassan kitolni az időintervallumokat. Hátha hozzászokik.
Bár szerintem ez gyerekfüggő is. Nekünk a pocakgondok miatt esélyünk se volt menetrendet tartani, igény szerint evett, és 2-3 hete amióta meg van a baj forrása a gyerek magától beállt egy rendszerre. (Kopp-kopp remélem így is marad.) Este 10-től délelött 10-ig alszik úgy, hogy reggel 6-7 körül eszik egyet. Viszont cserébe nappal csak kb. 3x fél órát hajlandó aludni.