Sziasztok!
Vindo, Rugó nagyon édes a képeken, és alig látszik valami birkapattanás.
Maggie, milyen vizsgára készülsz?
Kaqk, édesapádnak a legjobbakat!
Dalmának egy nagy puszi, gratula a felálláshoz!
Panndi, szegénykém, azt remélném, hogy a sokadik terhességre már megszűnnek ezek a hányós dolgok. Jól viseled...
Móni, nálunk is dettó, amit Cicusról írsz, de időszakos. Mostanában valahogy az elindulás és a kötelező körök lefutása (kézmosás, fürdés, alvás) ütközik eszméletlen mennyiségű ellenállásba... küzdünk.
Kerüljön el a birka mindenkit!
Mi amúgy jól vagyunk, Ádi is, hála az égnek. Mindig mondja, hogy utálja az ovit, ehhez képest örömmel megy oda. Ki érti?
Az időjárásváltozásra betévedt hozzánk egy böhöm csótány, el is kaptam ma reggelre (ragacsos biocsótányfogó), láttam S-en, ahogy sajnálkozva dobja ki, mert olyan szép (ó, igen, már el is neveztük Gregornak)... imádja a rovarokat, de azért ilyet nem tartunk. Ami érdekes volt, hogy a lepedőnkben találtam, ennek örömére át is mentem éjjel Ádihoz aludni, mert az volt a kényszerképzetem, hogy ez a bogár bizony valamiért velünk szeretne aludni (S. szerint ez nagyon fura dolog egy csótánytól, mármint hogy bemászik az ágyneműbe -- bele sem gondolok, lehet, hogy egész éjjel ott lapult köztünk

)
Na, csótánynapló vége.
Nem tudtam eddig jönni, mert az összes zéhát ki kellett javítanom 4 kurzusra meg a jegyeket lezárni, holnap lesz a javítósnap (aztán nekem még egy zéhá, egy vizsga csütörtökön, egy hétfőn, aztán jövő csütörtökön megyek Lengyelországba a konfira). Pénteken megint erdőben jártam és önismerkedtem, nagyon jó volt. Hihetetlen jó látni, ahogy emberek megnyílnak.