Kukorica....aaaaammmm
. Kérekszépen 
.
Katy!
3 napja tologatom: Boldog szülinapot Petrának
.
Sztem lehet, hogy kibújik még a fogacska, annyi eltérés van ebben is! Botondnak pl. 1 éves korára mind a 20 kintvolt.
Pedig nem kezdett korán fogzani, csak gyorsan lezavarta
.
Pocok!
Teljesen megértelek
. Mikor Botonddal mentem szülni, alig vártam, hogy lássam őt, hogy elkezdődjön vmi új. Most meg félek is nagyon, hogy annyira kerek most minden az életünkben, és mi lesz ha ez a nagy változás fenekestül felforgat mindent . Abban biztos vagyok, hogy imádni fogom a kis törpöt is, és apa is, és mindenki, és nagyon várjuk őt, hiszen ezért szerettük volna őt annyira....de mégis, olyan nagy változás ez . Van bennem egy kis bűntudat, hogy őt nem várjuk önfeledt örömmel . Ugyanakkor ez egy sokkal racionálisabb várakozás is, mert Botondnál hiába tudtam, hogy lesznek nehézségek, nem lehet rá ismeretlenül felksézülni. Így sok dologgal csak akkor szembesültünk, mikor már ittvolt a bébi, vagyis a saját határainkkal, reakcióinkkal főleg, és sokszor nem úgy kezeltük a helyzeteket, ahogy kellett volna (főleg egymással). Most viszont ez nincs! Tudjuk, mi vár ránk, tudjuk, hogy lesznek nehéz pillanatok, tudjuk hogyan kezeljük őket, és egymást, egyáltalán az egész helyzetet. Minden, ami Botondnál "rossz" volt, amire nem készültünk fel, arra most készen állunk 
! És tartunk ugyan tőle, de sokkkal-sokkkal több az a jó, ami ránk vár... A legcsodásabb érzés a földön! És nem elveszi tőlünk a korábbi emlékeket, hanem hatványozza majd őket!
Már most elolvadok, ha a "nagyfiam" a kisfiamhoz beszél, mi lesz, ha majd igaziból kokettálnak?
Reggel Botonddal hancúroztunk az ágyban hármasban, és eszembe jutott, hogy lesznek-e vajon ilyen pillanatok később? De azonnal eszembe jutott, hogy Andor már most is ott feküdt köztünk! Vigyáztunk, rá ne ugorjon, meg ne üsse, kicsit őt is simiztük, megpuszilgatták apával, és ment tovább a hancúr . Ezek a kis manók már most is az életünk részei, és a valódi jó belőlük, csak ez után jön!!! Ahogy szuszog, ahogy rádnéz, ahogy beléd bújik, ahogy megszorítja az ujjadat, ahogy te vagy neki a mindenség.... .
És ami nagyon fontos: Nimród nem elveszít téged holnap reggel, hanem visszakap!!! Újra felveheted, amikor csak szüksége van rá, vagy csak szeretné. Kúszhatsz vele a föld alatt, és mászhatsz vele az égig. Beléd bújhat, lebirkózhat, szétcsikizhet. Fogócskázhat, csúzdázhat, pancsolhat veled korlátok nélkül! Húúú, de várom már újra ezt a "szabadságot"
.
Szóval most is csak azt tudom mondani, hogy teljesen megértelek, és sztem normálisak ezek az érzések, hiszen nagy változás következik be. De gondolj arra, olyan ez, mint egy új frizkó: előző este még siratod a hosszú copfod, és fontolgatod, készen állsz-e vajon. Másnap azonban megejtik a vágást, és kapsz valami újat, ami baromi jól áll, boldoggá tesz, és rájössz, hogy most lettél teljesen önmagad
.
Gondolok rád holnap, imádkozom értetek, és nagyon várom a híreket, meg a képet(!) a kiscsajról
!
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
. Most kicsit a fürdőtől jobb lett, de nem az igazi 
. Nem görcs, vagy keményedés, hanem befeszül, és úgymarad, de nem olyan kemény 
!
3490 g és 55 cm 
