Egy hét után ez volt az első munkanapom.
pénzügyi leltárral együtt, de kész vagyok.
Brunhild: Jól értem, most hétfő délelőtt mész? Remélem minden rendben lesz. De ha nagyon megijedsz, én a helyedben bemennék a nőgyógyászati ügyeletre. Biztos van nálatok is. Lehet nem lesz szíves a fogadtatás, de a lelked nyugalma ennél fontosabb.
Szorítok, h minden rendben legyen. Kizártnak tartom, h ne vizsgálnának meg, pláne, h ráteszel a tünetekre egy lapáttal.
Esetleg a hődet nem mérted anno? Akkor érdemes lenne reggel egyet mérni, abból is sok minden kiderülhetne.
Nagyon szorítok, h minden rendben legyen. Azt olvastam, h minden 3. terhességnél előfordul ilyen haematóma.
Na jó, de miért pont velünk???????
Szilveszter: egy ismerős családhoz megyünk, ahol szintén van egy Zétivel egykorú krampusz. Elvileg főznek nekem halászlét.
Előtte viszont anyósékhoz megyünk új évet köszönteni. ...Két éve nem találkoztunk, nagy a szeretet. Szerintetek? Remélem ha másra nem is, arra h az emésztésem rendbe jöjjön, jó lesz a találka. De remélem többre is.
BUÉK mindenkinek!!!
Jó bulizást!
Már csak az uh fog megnyugtatni, de az még olyan messze van. És Lucánál soha nem fordult meg a fejemben ilyesmi, nem tudom, mi van velem, de lassan a páromat is őrületbe kergetem az állandó aggódással...
)
Az is igaz, ez a picur most már eléggé az elején jól ránk ijesztett, azóta nem tudunk felhőtlenül örülni neki, mindig ott van valahol, hogy mi van, ha történik valami....Kicsit a sors iróniája, hogy most hogy elkezdtem a 12. hetet végre megnyugodtam, kezdtem elhinni, hogy tényleg lesz babánk és minden rendben van, erre jött a barnázás és újból itt a félelem, hogy mégsem marad meg...Közben mondogatom magamban/magamnak, hogy biztos minden rendben van, biztos megmarad, velem ilyen nem történhet meg...ugyanakkor tudom, hogy ez bárkivel megtörténhet, válogatás nélkül.. Ezért nem is jön, hogy elmondjam senkinek egyelőre...
