Na sziasztok!
Még nem olvastam, gondoltam előbb helyzetjelentek.
Szóval kedden elkísértem a mamámat Szfvárra a kórházba, mert cserélik a csípőprotézisét. Ez elhúzódott egészen késő délutánig, szal csak elolvastalak titeket, de erőm már nem volt írni.
Aztán volt egy pokoli éjszakám.
Úgy éjfél és 1 között kegyetlenül elkezdett görcsölni a hasam bal oldalon, alul. De annyira, hogy moccanni alig tudtam. Ilyenek, hogy megfordulni az ágyban, testhelyzetet változtatni... Nagy nehezen kimentem mosdóba, de csillagokat láttam. Bevettem két Magne B6 és adtam még magamnak időt, hogy elmúljon 5ig, mert ha nem, akkor irány az ügyelet. Hozzátartozik, hogy otthon anyukáméknak nincs autójuk, de nagybátyámék közel laknak, nekik van. Szóval talán ha lett volna kocsink vagy itthon lettem volna Mislenyben, Imi biztosan bevitt volna a kórházba.
Na mindegy, így aztán kivártam.
Végül elmúlt a görcs, el is tudtam aludni és szerda reggel úgy ébredtem, mint a mosott...
A szerdám aztán azzal ment el, hogy pakolásztam (persze kímélőn) és indultam vissza Pécsre.
A buszon hazafelé gondolkodtam és csak nem hagyott nyugodni a dolog és felhívtam a dokimat, akit éppen baromira rosszkor zavartam és alig volt rám ideje, de azért nagy kegyesen megengedte, hogy elpanaszoljam magam.
Kutyafuttában azt mondta, h pakoljak és menjek be Szigetvárra a kórházba, ott majd felvesznek, ő meg majd jön reggel, mert akkor gyógyszerekkel be kell állítani a szervezetemet, h ilyen ne legyen többet.
Psze bepánikoltam, mert egyáltalán nem akartam befeküdni. Felhívtam a védőnőmet és megkérdeztem mit tanácsol. Végül az lett, hogy gyorsan haza ugrottunk összepakolni (biztos ami biztos), letusoltam és bementünk Pécsre az ügyeletre teljesen tünetmentesen. Amellett, hogy hülyének néztek, hiszen panaszmentesen mentem, megvizsgáltak, minden rendben volt, minden zárva volt. Így itthon aludtam és nem is volt semmi gáz. Picit szurkált a hasam, most is, de mindjárt le is fekszem, mert nagyon kimerült vagyok. Nem sokat aludtam most sem, nem tudom miért...
És a vége a sztorinak, ma reggel 8 után hív a dokim, h kérdezte a kollégáját megérkeztem e, de nem találnak, hol vagyok. Ég a fejem, de úgy felhúztam magam tegnap. Végül annyit mondott, ha görcsölnék, azonnal Szigetvár, addig nyomassam a Magne B6ot és szerdán azért menjek be a pécsi rendelőjébe, mert rám akar nézni.
Hát ez volt

. Kicsit ijesztő a dolog, mert nem nagyon tudom hová tenni. Pedig eddig is baromi kímélő életmódot éltem. Ráadásul most hétvégére foglalásunk van Szombathelyen egy szállodában, köv hétvégén pedig Imi nővéréhez akartunk kimenni Németországba. Kb 10-12 órás autóút.
Volt már vkinek hasonló görcsölése? Vagy tudtok erről vmit?