Brik teljesen meg tudlak érteni a sima szülés vágyával, mert én is így vagyok vele. Volt 3 aránylag gondtalan szülésem, szülés után 6 órával hazapályáztam a deddel, aztán ez a 4. életmentö császár, ami nem a terhességgel függött össze, hanem egyébként. Anno, amikor pár nappal a mütét után összefutottam a sebésznövel, aki megcsinálta, az volt az elsö kérdésem, hogy lehet-e még gyerekem és szülhetek-e normálisan. Mivel tudták, hogy terveimben további utódok szerepelnek, nem hasi mütéti heget csináltak, vagyis nem fejtöl bokáig vágtak, hanem normál császáros smile-t gyártottak. Azt mondta ö akkor, hogy szerinte semmi akadálya se egy babának, se egy normál szülésnek. Kérdeztem a nögyógyászomat is, ö is megerösített ebben és mások szerint se gond, csak nem esünk abba az 1-2%-ba.
Remélem neked és nekem is a legjobbakat! Engem pszichésen nagyon megviselt az akkori teljes narkózis és a császár tudata, mert el voltam kényeztetve a természettöl, ha terhes akarok lenni, ám az is leszek, ha szülni kell, hát szülök és utána megyek haza fözni-mosni.takarítani, gyereket ellátni, ennyi. Aztán ehelyett mi lett belöle!? Hirtelen fel se tudtam fogni, hogy van egy gyerekem, hiszen nem volt se bennem már, se mellettem, hanem az intenzíven és napokig nem is láttam, kaptam egy polaroid képet, hogy legyen addig is valamim.

A kép nem ugyanaz, mintha a gyerek kibújik az anyja két lába között, nem éreztem az az elemi kötödést az elsö pillanattól, amit megszoktam és amit szerettem volna. Nagyon szomorú voltam, szégyeltem magam, hogy milyen anya vagyok... Aztán megláttam azt a kis védtelen dedet az inkubátorban és potyogni kezdtek a könnyeim, mert az enyém volt, édes volt és nem vehettem magamhoz. Rémes idöszak volt. Az ellenségemnek se kívánom.
Most ugyanúgy bennem van a félsz, a bizonytalanság, mintha elöször mennék szülni. Csak bízni merek benne, hogy mindenki tudja meddig szabad elmenni és figyelnek ránk.
Mindenesetre én is boldog leszek, ha sikerül a normál út minden komplikációtól mentesen. Ez egy annyira összehasonlíthatatlan élmény, föleg, ha az amber lánya mindkettöt megélte.
Van egy ismerösöm, neki 30 évesen 6 gyereke van, olyan igazi egy szál bél menyecske. Ö felváltva szülte a gyerekeket hol normál, hol császáros úton. A barátnömnek viszont eddig 3 császára volt, de ö más típus, nem tágul, stb. A 3. császár után összevarrták úgy a méhét, mintha csak egy császára lett volna, tehát a többi hegget kiiktatták, de azóta több okból nem sikerült egy terhességeket se kihordania...
S Brik igazad van, nem a mi generációnk kezdte a mizériát a hálapénzzel, ebbe már mi is beleszülettünk és így nöttünk fel.
