Újabb betöltött hét!
Kata!
Bízom benne, hogy minden rendben lesz! Csak rákapcsol a pocaklakó idővel! Mennek a drkkok továbbra is!
Lucuzs!
Jó vásárlást mára!
Megpróbálok én is jönni este.
Beze!
Egy ideje már engem is foglalkoztat a pszihológus, hogy tudna-e segíteni. Eddig nem voltam nagyon elkeseredve, és még most is kezelhető a helyzet szerintem önerőből, de biztos tudna segíteni egy-két dolgot a helyére tenni, ha rászánnám magam.
Nálad kiderült valami, ami okozhatta a vetéléseket? Változtattatok valamit, hogy végre megfogant és meg is maradt Lexi? (Bocs, nem kell válaszolnod, ha nehéz.)
Beze, azért már alakul az a pocak, ne dugdosd előlünk!
Bumi!
Ez is elég gáz, ilyen beszólás.
Most, hogy gondolkoztam ezen, bántottak-e meg ezzel engem, eszembejutott, nekem is mondta egy rokonom, ráadásul pasi, hogy nem meddőségi központba kell járni, inkább félrelépni... Neki már van azóta 3 gyereke, gondoltam rá, hogy egyszer megkérdezem, hogy vajon az övéi-e, vagy csak a felesége megfogadta a tanácsát. De nem akarok az ő szintjére süllyedni, meg ezzel a kérdéssel a feleségét is bántanám, amit főleg nem szeretnék... Szerencsére ezeket a megjegyzéseket jól kezelem, nem marad tüske, tényleg egyik fülemen be, másikon ki.
Mondjuk volt egy kifejezetten viccesnek nevezhető eset, mikor egyik kollégám gyermekének akartunk ajándékot venni, mikor született. Bababoltot kerestünk a környéken, mire az egyik férfi kollégám előállt, hogy babát szereténk venni? (a bababolt olyan üzlet, ahol babát lehet venni típusú szójátékból kiindulva), hát csinál ő nekünk, és mutatta a referenciaképeket a gyerekeiről... Viccnek szánta, és jó poén volt. Persze, ha az ember évek óta, vagy esetleg már donorral próbálkozik, akkor ez a téma sem feltétlenül poén... A pasiknak kicsit más az elképzelése a poénokról, de mondjuk pasikkal dolgozok, így elég edzett vagyok.



















