Naná, hogy nem jelezte a rendszer, hogy van privim.
Tallin, Heni, küldtem.
Eszembe jutott, hogy tegnap mit akartam. Szóval a teát (Mecsek Baby) mégiscsak mellőzzük, mégsem vált be, ugyanis olyan erős szélgörcsöket kreált Lénánál, hogy tiszta nyugtalan és sírdogálós, lábfelhúzkodós napjaink voltak. Szóval víz továbbra is.
Vok, igaz, kb. egy hetes késéssel reagálok, de most jutott ez is eszembe. Szóval én is ugyanazt a kötést használom, mint Te, nem tudom a hivatalos hosszú nevét. Természetesen most is itt van benne Léni baba.
Detti, örülök, hogy "újra" boldog vagy.
Nekem még nem volt ilyen érzésem, viszont úgy érzem néha, hogy olyan dög fáradt vagyok, hogy nem bírok felkelni a következő etetéshez.
Geszter, én azt a lekerekített végű babaollót használom, de hogy ennek a leányzónak milyen iramban nő a körme! Kb. két naponta vágnom kell (Bárcsak az enyém nőne így!), ami persze elég nagy művészet, általában alvás alatt szoktam. Amúgy rejtély, hogy mitől lesz tiszta retkes a körme alatt. Illetve egy ötletem van, ahogy rajtam csimpaszkodik és kaparászik, gondolom rólam megy rá ez a kosz. De én meg ennyire retkes lennék???
Geo, irtó kíváncsian várom a jelentkezésedet. Remélem, holnap hazaengednek és egyből
jössz is.
Képzeljétek, úgy 1 hete Léna annyira emeli a fejét, hogy csuda. Már amikor böfizés van, akkor is kitartja sokáig, aztán mikor elfárad, meg jól belefejel a mellkasomba, olyan cuki.
És hason is emelgeti, nagyon édes.
Ja, és már kb. hónapok óta akarom írni, végre most jutott eszembe, amikor itt írok Nektek.
Szóval nem tudom, hogy tudjátok-e, a kislányok nagyon szeretik, ha a lábukon mindig van valami, ellenben a kisfiúkkal, ők inkább a "szabadságot" kedvelik ezen a téren. Nálunk ez nagyon igaz, mert ebben a förtelmes melegben természetesen nem adtam eleinte zoknit Lénára, és volt nyűglődés, meg minden. Aztán egyszer csak eszembe jutott ez a dolog és onnantól zokni van és csend van. Már amikor...
Nálunk is igen nyűgös nap van, nem vagyok én ehhez hozzászokva.
A délelőtti evés után a következő evésig nyűglődés volt. Még jó, hogy tegnap főztem, mostam, tornáztam, mert ma nem lett volna időm semmire.
Aztán most késő délután is mentünk le sétálni és basszus felkelt a kocsiban és sírt. Gondolom a szél (amit én is rühellek), plusz közelgett egy jó nagy viharfelhő, erre tudnám fogni. Ezért kendőzünk most is.
Amúgy már többször volt olyan, hogy a késő esti evés után csak 6 óra múlva kér legközelebb enni, ami olyan szuper volna, ha egyből elaludna, de hát sajna nem így van.
Kezdek megbarátkozni a nyaralás gondolatával és kezdem várni is, nem csak az aggodalom munkálkodik bennem.
Nem bírja ezt a nagy megterhelést, még a simogatást sem bírom sokáig, egy idő után az is fáj (na nemcsak a mellbimbómon, hanem úgy általában 
)) szuper!
Én csak nevettem 
