Én császáros voltam, de nekem sem jutott eszembe beadni a kicsit a csecsemősökhöz. PEdig aztán volt minden bajom/fájdalmam.
Zuhanyozni mindig akkor zuhanyoztam én is, amikor látogatóm volt, de a szobatársaim is vigyáztak a kicsire. JA és nálunk is mindenkinél az ágyban voltak a babák.
A műtét napján nagyüzem volt és a kezelőben készítettek elő a műtétre. Nem volt kellemes, de nem foglalkoztam vele és nem is csináltam belőle problémát. A műtét után is oda vittek vissza, mert még nem volt szabad szoba. Ez van.
A lényeg úgyis az volt, hogy múljon a z idő és a fájdalomcsillapítás és élveztem, hoyg a kisfiam ott szuszog a mellkasomon. Imádtam ezt a pár órát.
A csecsemősök között tényleg vannak érdekesek...egyszer én is megkaptam, hogy ne most menjek, hanem később...bunkó volt a nő nem vitás, de fel voltam készülve erre, mivel olvastam itt a fórumon
volt olyan is, hogy az éjszakás nővérnek kellett szólnom, hogy nem kaptuk emg aznapra a második injekciónkat...akkor derült ki, hogy a délutánosok senkinek semmilyen gyógyszert, injekciót nem adtak be....egy császáros anyukának időközben letelt a 7 órája, amikor megszűnik a spinális érzéstelenítés. Ilyenkor, ha kicsivel előtte nem kap fájdalmoncsillapítót, akkor borzasztó fájdalmai leszenk...na, mivel ugye a gyószerosztás kimaradt, így lettek is...neki is voltak szobatársai, mégsem szólt senki a nővérnek, hogy ennek az anyukának pl segítségre lenne szüksége...csak a mi szobánk jelezte, hogy valami nek ok...Az éjszakás nővér külön be is jött megköszönni, hogy szóltunk...A finomsága az egésznek, hogy ő pl egyedül volt az egész osztályra...
Úgyhogy biztos az is benne van, hogy ki kell fogni.
összegezve...voltak kellemetlen szituk, de összességében én újra az Istvánt választanám.



















